Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-21 / 24. szám
kultúra Kívül-belül megújul Vitéz János dolgozószobája Megsüvegelt reneszánsz esztendő A jövőben süvegtető kerülhet az esztergomi várban található Vitéz János Studiolo fölé. A beruházás égetően szükséges volt: a két világháború között épített lapos tető több helyen beázott, a Studiolo különlegesen értékes freskóit - valamint a tavaly felfedezett, Botticellinek tulajdonított alkotást - folyamatosan rongálta a beszivárgó nedvesség. Az elnyert százmillió forintból az új tető elkészítése mellett folytatódik a freskók restaurálása, valamint a Studiolo belső terének rendbetétele. A z idei, Reneszánsznak kikiáltott év folyamán kiírt támogatások a legjobbkor jöttek az esztergomi Vármúzeumnak: az elnyert százmillió forintból végre elkészülhet a Studiolo környezetéhez méltó tetőszerkezet, és folytatódhat Mátyás király humanista kancellárja dolgozószobájának rendbetétele is. A részletekről Varga Péter beszélgetett a Vármúzeum igazgatójával, Horváth Bélával.- A Reneszánsz év hivatalos megnyitóján derült ki, hogy néhány évnyi szünet után ismét nagyobb beruházásba kezdhetnek az esztergomi várban.- Az ünnepi év alkalmából az esztergomi vár 100 millió forint támogatásban részesül, ezt a pénzt pedig Vitéz János Studiolójára szeretnénk elkölteni. A Studiolo eredetileg egy 13. századi lakótorony volt, amelynek a belsejében van Vitéz János dolgozószobája és azok a 15. század második felére datálható freskók, amelyeknek a restaurálása immár 2000 óta folyik. A pénzből tehát a freskók restaurálására, a Studiolo belső terének rendbetételére és természetesen a biztonság kedvéért egy, a középkori tetőszerkezethez hasonló födém kialakítására kerül sor a két világháború között épített lapos tető helyett. A tavaly nyáron a világsajtót is bejáró esztergomi szenzáció körül még mindig sok a kérdés, közülük a legfontosabb az, hogy valóban Botticelli festette-e a Mértékletesség freskóját, nem zárult még le egyértelműen. Annyi szinte biztos, hogy az alkotó tehetsége, érzelmi gazdagsága, biztos technikai felkészültsége Botticellihez kapcsolódik, az ő könnyedsége, dekorativitása, zeneisége felismerhető a képen, a hasonlóság főképp az olasz mester korai alkotásai esetében feltűnő. A rekonstrukció várhatóan július végén, augusztus elején kezdődik, majd a tetőszerkezet 2-3 hónapos kivitelezését követően folytatódhatnak a belső munkálatok.- Ezek szerint az egyik országos lap némileg félretájékoztatta a közvéleményt, amikor arról írt, hogy a tetőszerkezet fölújítására kapta a múzeum az említett összeget.- Nem nagyon csodálkozik az ember a magyar médiumok megnyilatkozásain, hiszen általában annyi fáradtságot sem vesznek, hogy utánajárjanak a dolgoknak. Valóban adtam egy telefoninterjút a Népszabadságnak, épp a Reneszánsz év hazai eseményeivel kapcsolatban és természetesen nem kis örömmel újságoltam, hogy az esztergomi Vármúzeum 100 millió forintot kapott. Arról azonban szó sem volt, hogy a teljes ösz- szeget a tetőszerkezetre fordítanánk, hiszen amint már említettem, rengeteg egyéb teendőnk is akad.- Milyen tetőszerkezetet terveznek a Fehértoronyra?- Olyan éghajlati viszonyok között, amelyhez hazánk is tartozik, egyszerűen nem szabadna lapos tetőt tervezni egy ilyen jellegű épületre. 1934 és 38 között, amikor a feltárás, majd a rekonstrukció elkészült, azért lett lapos teteje az épületnek, mert Szent István halálának 900. évfordulójára el kellett készülnie a palotának, és mondjuk meg őszintén, kifutottak az időből, no meg a pénz is elfogyott. A középkorban a lakótorony mindig legalább egyemeletnyi szinttel magasabb volt egy nagyon szép tetőszerkezettel.- Kellett-e, csúnya szóval élve „kilincselni” ezért a támogatásért?- Ebben az országban mindenért lobbizni kell, de talán a 2000-ben sikeresen lezárult rekonstrukciónak köszönhetjük, hogy most lehetőséget kaptunk a folytatásra. Nem is beszélve arról, hogy a műemlékvédelem olyan sajátos műfaj, amit ha az ember egyszer elkezd, már kezdheti is elölről. Arról nem is beszélve, hogy a Reneszánsz év kapcsán Esztergomban épp Vitéz Jánosról, a nagyszerű humanista főpapról, nemzetközi szinten is elismert műpártolóról és tudósról van szó, így vélhetően az illetékesek ezért is gondolhattak arra, hogy az emlékév méltó megünnepléséhez az esztergomi palota rekonstrukciója egyértelműen hozzátartozik. 26 hídlap
