Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-21 / 24. szám
Gábor Éva Szinte mindenkivel előfordult már, hogy ha nem is szándékosan, de „átverték a boltban". Ha lejárt szavatosságú terméket vásárolunk, vagy a kasszánál nem a feltüntetett akciós áron számláznak, akkor magunk is elintézhetjük a dolgot, de egy nagyobb értékű műszaki termék, utazás vagy olyan megfoghatatlan árucikkek, mint a telefonszolgáltatás, banki hitelek, biztosítás, könnyen falakba ütközhetünk. Újonnan induló fogyasztó- védelmi rovatunkban hétről hétre sokakat érintő témákat járunk ezentúl körbe. A fogyasztóvédelemért felelős állami szerv az egykori Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogutódjaként létrejött Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), amely egy központi és hét regionális szervezetből, valamint ezek kirendeltségeiből áll. Térségünkben az NFH Közép-dunántúli Regionális Felügyelősége alá tartozó Tatabányai Kirendeltség illetékes. A fogyasztóvédelmi hatóság egyebek mellett közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, ellenőrzi a fogyasztókat érintő jogszabályi és hatósági előírások megtartását, és bírságot szabhat ki. A hatóságon kívül számos civil szervezet is működik a fogyasztói érdekképviselet és érdekvédelem területén, egymás tevékenységét kiegészítve, gyakran olyan eredményeket is felmutatva, amelyet a hatóság állami eszközökkel nem érhetett volna el. Ilyen társadalmi szervezet többek között a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Fogyasztó- védő- és Érdekszövetség Alapítvány, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Indra Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesülete, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, mely utóbbi kettőnek Esztergomban is működik képviselete. közügy Elfelejtett vásárlói jogok Ki védi a fogyasztót? Mit tegyünk, ha baj van? Bármilyen panasz esetén először is a kereskedőhöz kell visszamenni, természetesen a vásárlást igazoló nyugtával. Jó ha tudjuk, hogy az üzlet a vevő kérésére köteles jegyzőkönyvet felvenni a panaszról, amelynek tartalmaznia kell a fogyasztó nevét és címét, a panaszolt vagy hibás, romlott termék megnevezését és vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját és amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is. Ha a kereskedő elzárkózik a jegyzőkönyv felvételétől, forduljunk a területileg illetékes regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség legközelebbi kirendeltségéhez, hiszen ezt a jogsértést is szankcionálhatja a hatóság. A jegyzőkönyvezett panaszok automatikusan eljutnak a hatósághoz, de ha nem sikerül megegyezni az eladóval, vagy egyéb vita merül fel a meghibásodás okával kapcsolatban, akkor a megyei kereskedelmi- és iparkamarákon belül működő békéltető testületnél kell kezdeményezni a vitarendezést. Mi jár a fogyasztónak? A polgári törvénykönyv alapján a fogyasztó a szavatosság időtartama alatt elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, kivéve, ha annak teljesítése valamilyen okból lehetetlen, vagy ha a forgalmazónak a kért csere aránytalanul többe kerülne, mint a javítás, vagy fordítva.Tehát ha a termék javítható, de a vevő ragaszkodik a cseréhez, akkor a Ptk. érteimé ben az eladó köteles új árucikket adni. Szolgáltatások esetében a csere természetesen nem, vagy másképpen A fogyasztóvédelmi rovathoz várjuk olvasóink észrevételeit, panaszait, bízva abban, hogy így összefogva sok bosszúságot megelőzhetünk. A leveleket az info@hidlap.net elektronikus postacímre, vagy a szerkesztőség posta címére kérjük: Hídlap szerkesztősége, Deák Ferenc u. 4, 2500 Esztergom. értelmezhető. Ha sem javításra, sem cserére nincs joga, vagy ha a forgalmazó egyiket sem vállalta, vagy nem tudja megfelelő határidőn belül teljesíteni, akkor a vevő választása szerint árleszállítást kérhet, vagy akár el is állhat a szerződéstől, de ez utóbbira jelentéktelen hiba esetén nincs mód. A fogyasztók gyakran azt hiszik, és sajnos egyes kereskedők ezt előszeretettel ki is használják, hogy az akciós termékekre nem vonatkozik a szavatosság, pedig a leszállított árú termékek esetében is ugyanolyan jogok illetik meg a vásárlót, mintha teljes áron vette volna meg. Ez alól egy kivétel van: ha az áru azért volt olcsóbb, mert valamilyen hibája, hiányossága van. Ám ha egyéb hiba merül fel, amelyről a fogyasztó nem kapott tájékoztatást, akkor a minősége miatt leértékelt termékekre is érvényesek az általános szavatossági szabályok. (Cikkünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság segítségével készült.)
