Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-21 / 24. szám
okban évente átlagosan 17 alkalommal tették ugyanezt - ez a mi részünkről 182 százalékkal jobb teljesítményt jelent. Tovább böngészve az adatokat az is kiderül, hogy az önkormányzat által elfogadott rendeletek és határozatok együttes aránya (731 határozat és 73 rendelet) szintén több mint kétszerese (204 százalék) az összehasonlításban szereplő települések (Dunakeszi, Dunaújváros, Dorog, Gödöllő, Gyula, Jászberény, Kisbér, Kiskunhalas, Komárom, Komló, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Oroszlány, Sopron, Szeged, Szekszárd, Szentes, Tata, Tatabánya, Vác, Zalaegerszeg) négyéves átlagának. Ami a helyi rendeleteket illeti, 2004 és 2007 között ezekből az esztergomi képviselő-testület közel 764 százalékkal többet fogadott el, mint más településeken. A kiemelkedő rendeletalkotási gyakorlattal a jogszabály-gyártás terén olyan városokat előztünk meg, mint a megyeszékhely Szeged (68), Zalaegerszeg (65),Tatabánya (48), Szekszárd (40) vagy a megyei jogú város Nagykanizsa (68,) Sopron (57), illetve Dunaújváros (54). Az önkormányzati határozatok vonatkozásában Esztergom előnye még szembetűnőbb. Határozatokból 2004-től kezdődően és 2007-ig bezáróan a képviselők 731-et fogadtak el, ami 244 Önkormányzati rendeletek száma Esztergomban, 2004-2007 57 16 2005 2006 2007 fi Összes elfogadott rendelet ■ Egyhangúlag elfogadott rendelet százalékkal több, mint az elemzést adatokkal segítő települések átlaga. Esztergom ebben a tekintetben szintén megelőzte a megyeszékhelyeket: Szegedet (729), Zalaegerszeget (362), Tatabányát (319) vagy Szekszárdot (249), és olyan tekintélyes megyei jogú városokat utasított maga mögé, mint a már említett Dunaújváros (463), Sopron (411) vagy Nagykanizsa (369). Mind a rendeletek, mind a határozatok vonatkozásban Esztergom a megye települései (például: Komárom,Tata, Dorog, Oroszlány, Lábatlan és Kisbér) és a megyén kívül eső, de hasonló lélekszámú városok sorából is kiemelkedik (például Gödöllő, Gyula, Vác, Szentes). S végül - de nem utolsó sorban, a mesterségesen gerjesztett ellentétek, a széthúzások cáfolata, hogy Esztergomban a nagyszámú testületi határozatok és rendeletek meghatározóan konszenzus nyomán születnek: a képviselők több, mint 65 százaléka („kétharmados többsége") által támogatott önkormányzati határozatok aránya 2007-ben 96 százalék volt, a rendeletek esetében pedig 95 százalék. Vagyis elsősorban a közösség java számított, nem a politikai érdek. Ez körülbelül olyan arány, mintha a parlamentben valamelyik párt kétharmados többségben lenne. 6.7. 2004 hídlap 9
