Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-14 / 23. szám
olvasói levelek esztergom Civil „Kurázsi" Polgári kör 2008. május 16-i hírlevelében írja, hogy „öt évtizede figyeli a világot" akkor ön 70 éves lehet, hogy ilyen korú képviselő bölcs, megfontolt és valóság látó. Önnek lennék leírnám, hogy mit csinált ez idő alatt, milyen érdemei vannak a város fejlődésével kapcsolatban és a „civilek" szervezetében mit tett és mi a jövő képe. Az öt évtizedes figyelésben nemigen hallatta a hangját, mert felépült a városképbe nem illő„Bástya áruház", lebontották a műemlék házakat nem aszfaltozták le az Öntöde utcát, Virágos utcát, Szentgyörgymezőt, sőt nem is csatornázták le 50 év alatt. Nem részletezem, hogy mit nem csinált 50 év alatt. Még abba sem szólt bele, hogy ne alakuljon ki olyan ifjúsági réteg, akik a padokat, szobrokat, falakat rongálják. (Mikor lett iskolatej, autóbuszbérlet kedvezmény, Szt. Miklós alapítvány?). Akkor most miért áskálódik? Tegye a munkáját körzetében, de csak pozitív értelemben és írja meg az újságnak legalább azt amit Ön és szervezete legalább azt amit tett, vagy tenni kíván a jövőben. Mert értelmes ember nem áskálódik, nem hivalkodik, nem bosszúálló, hanem csendben építi a jövőt. Szánalmas, hogy csak a hangját hallatja, s tevékenységeiről nem tud beszámolni, sem az önéről sem a szervezetéről. De a „civileket" nem manipulálni kell, egyszemélyes véleményével, hanem el kell őket városnézésre vinni. Néhány„civil"emberrel beszélgettem, nem olvassáka Hídlapot, azt tudják, hogy a Széchenyi téren a posta előtt a horoszkóp 12 jegye áll, a szökőkutat működésben nem is látták, Szentgyörgymezőn a Sötétkapu és környékén sem jártak ezek az egyének az Ön „civil" emberei. Kiránduló iskolás csoportokat szólítottam meg, s elmondták a kísérő tanárok, hogy Esztergom „ékszerdobozzá" vált, s halott városból építő jövő városa lett. Nem hiányolták, hogy a Fürdő szálló miért nincs még készen, mert volt helyette sok egyéb látnivaló újdonság. Ne írogasson állandóan, mert ettől hiteltelenné válik személye, hanem tegyen is valamit a városért szervezetével együtt. Czégényi Ildikó Lapunk továbbra is várja az olvasói leveleket, észrevételeket. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket a Hídlap hasábjain nem közöl, és a leveleket rövidített formában jelentetjük meg. Az olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség és a kiadó véleményét, az abban leírtakért felelősséget nem vállalunk. Fenntartjuk továbbá a jogot arra, hogy a szűkös helykínálat miatt a leveleket beérkezési sorrendben jelentetjük meg, az írások leadási határideje minden héten kedd 18.00 óra. A leveleket a szerkesztőség postacímére (2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4.) vagy elektronikus formában az info@ hidlap.net címre várjuk. Kérjük, hogy minden esetben tüntessék fel: a levélben leírtakat az olvasói levelek rovatban szeretnék megjelentetni. Alpolgármesteri fogadóóra KNAPP JÁNOS PÁL ÉS NÉMETH JÓZSEF Esztergom város alpolgármesterei június 24-én, kedden, 13 és 15 óra között tartják fogadóóráikat. Bejelentkezés és időpont-egyeztetés az 542-005-ös telefonszámon Tisztelt Olvasó! Eddigi életemet sikeresnek tartottam, és azt hittem, hogy négy év múlva nyugodtan és boldogan fogok „nyugdíjba vonulni". Nem lesz más dolgom, csak az unokáimmal és a kertemmel foglalkozni. Ez sajnos nem így van. Munkanélküli lettem. Nem akarom túldramatizálni a helyzetemet, tisztába voltam eddig is, hogy ez bárkivel előfordulhat. De az teljesen más, ha az ember a saját bőrén tapasztalja meg azt, amit nap mint nap lát és hall a médián. Édesanyám azt mondta, hogy amíg van miért reggelente miért felkelned, addig nincs baj. De már nincs kedvem felkelni. Eddig ugyanis volt munkám, volt értelme az életemnek. Most, hogy április 15-vel megszűnt - létszámleépítés miatt - a munkám, nem tudok mit kezdeni az elmúlt több mint 40 éves folyamatos munkaviszonyommal (1967-től dolgozom), 55 éves leszek a nyáron. Munkahely-nélküliségem első napjaiban elmentem a körzeti orvosomhoz, ő elküldött a pszichiátriára: jogos, 'hiszen meg akartam halni. Nem találtam (nem találom) értelmét az életemnek. Leéltem lassan 55 évet; szültem két gyereket; elváltam - ebből a helyzetből nagyon nehezen talpra álltam - de folyamatosan dolgoztam 14 éves korom óta. Tisztességesen útjára indítottam a két gyermekemet a nagy életbe, segítettem őket anyagilag a jól fizető utolsó munkahelyemnek köszönhetően, ahol 12 évig dolgoztam. 1989-től Budapesten dolgoztam (1994-től 2001-ig ott is laktam), gépíróként, titkárnőként, titkárságvezetőként, irodavezetőként; neves állami intézményeknél. Szakmámat tekintve gépírónő vagyok. Az orvosnak köszönhetően megpróbálom nem feladni a lehetőségét, hogy találjak munkát még erre a 4 évre, amit - a koromnál fogva - a nyugdíj törvény számomra kiszabott. De az igazi probléma ebből adódik: 55 éves nőt ki vesz fel már dolgozni? Koromnál fogva gyakorlatom (több főiskolai könyvet, jegyzetet írtam, ill. adtak ki) nem veszi fel a versenyt egy huszonéves, kezdő, gyakorlatlan, ámde szép fiatal lánnyal. A munkáltatók inkább őt választják, 'hiszen ő fiatal, esetleg dekoratív; ugyan a számítógépet (Word, Windows) esetleg még csak hírből ismeri; de nem baj, majd megtanulja kezelni. Neki van ideje. Nekem nincs. Nekem marad a 45 nap passzív betegállomány, majd - akkorra már betöltőm az 55. évemet - a munkanélküli segélyen élés. Ebből az első 3 hónapra összesen kapnék annyit, mint amennyit kerestem eddig egy hónap alatt. Ez is több a semminél, de a megélhetésemhez kevés. Félreértés ne essék: nekem nem nagy fizetés kell; nekem munkahely kell még 4 évig, ahol a továbbiakban is bizonyíthatnám a tudásomat, amit a számítógép kezelésében tudok. De addig, amíg az ügyvédi irodákban még az ügyvédig sem jutok el, csak a fiatal lányoknak tudom odaadni az önéletrajzom; amíg a hirdetésekre elküldött önéletrajzomra, és az általam feladott hirdetésekre választ sem kapok; amíg meglátják a munkaadók, hogy egy korosabb nő keres állást... stb., addig valóban nincs kedvem reggel még felkelni sem, nemhogy élni tovább. Miért nem számít egy 55 éves nő még teljes értékű munkaerőnek? És, ha ráadásul a nyugdíj tv. által előírt kötelező 40 éves folyamatos munkaviszonyom is meg van már, miért nem mehetek el nyugdíjba? (Bár' nem érzem magam még olyan öregnek, hogy nyugdíjas legyek, de ha senki nem alkalmaz, akkor miért nem lehet rugalmasan kezelni a nyugdíjazás rendszerét?) Én nem magamtól kerültem ebbe a helyzetbe. Miért alázza meg az állam az ötven éven felüli, még dolgozni tudó, dolgozni akaró nőket. Miért? Miért? Ez a kérdés. Ez az a kérdés, amire senkitől nem kapok választ. (Zárójelbe teszem, hogy a válasz mellé még jó volna egy hivatalosan bejelentett, koromnak megfelelő fizetéssel egy munkalehetőség. ...hogy legyen értelme reggel felkelnem!) Tisztelettel: Egy 55 éves munkanélküli nő (email-címem a szerkesztőségben) A Széchenyi tér jellege a két évvel ezelőtti rekonstrukció során alapvetően megváltozott, ezáltal a téren lakók napi életvitele is, az önkormányzat elképzelése, - a passzázsok által kialakított alternatív behajtási lehetőség - azonban a lakók egy részének megoldást hozhat. Ahhoz, hogy ez a mindenki számára megnyugtató megoldást hozó elképzelés megvalósulhasson, kompromisszumra van szükség a korábban vitázó felek között. Múlt vasárnap a választópolgárok általános érdektelensége kudarcba fullasztotta a civil népszavazási kezdeményezést a Széchenyi térre való behajtás ügyében, így egyetlen megoldásnak az önkormányzattal való kiegyezés látszik. A Széchenyi tér mögötti garázsok lebontása mára majdnem teljesen befejeződött, ezáltal megnyílik a lehetőség egyes házak megközelítésére, (ezáltal a gépjárműforgalom biztosítására.) A város - úgy tűnik - a megoldást keresi, és ha ezt kellő kompromisszumkészséggel teszi, partnerje-találhat az ott lakók között. Széchenyi tér 12 „ KöZöjkkggviselő Helyesbítés A június 7-ei Hídlapban megjelent „felújított utcabútorok" cikket szeretném az alábbiakban pontosítani. A fotón szereplő padokat, csakúgy mint a Schmidt-villa udvarán lévőket, a Részönkormányzat újíttatta fel! Az„ Esztergom- Kertvárosért" Alapítvány azt vállalta fel, hogy feltérképezi a részönkormányzat felújítási akciójából kimaradt településrészi köztéri padokat, és azokat a lakosság segítségével, alapítványi pénzből helyreállítja. így kerül újrafestésre az Eperjesi, Nyitrai és Damjanich úton lévő néhány helyijárati buszmegállóban árválkodó pad, illetve a Féja Géza Közöségi Ház udvari játszóeszközei. Az„Esztergom-Kertvárosért" Alapítvány megköszönve a lakosság eddigi segítségét, továbbra is várja azok jelentkezését, akik tudnak még felújításra szoruló padokról, mert festék, ecset és védőkesztyű még mindig van, csak pozitív hozzáállás kell hozzá! Reméljük sokan örülnek mind a Részönkormányzat, mind az „Esztergom-Kertvárosért"Alapítvány környezetszépítő tevékenységének, melynek következő lépése a főúton lévő turisztikai- és információs táblák felújítása lesz. Néhány héten belül erről is részletesen tájékoztatni fogjuk tisztelt lakótársainkat. Pálfistyáklstvánné, az „Esztergom-Kertvárosért" Alapítvány kuratóriumának elnöke hídlap 51
