Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-14 / 23. szám

hitelesített közokiratként), hogy a testület előtt a volt jegyző személyesen, a saját szá­jával formázva annak szövegét, az esküt el­mondta volna. Nem találkoztam olyan sze­méllyel, aki azt mondta, ő halottá. Esküt szóban kell tenni, annak elmaradása ér­vénytelenségi ok, illetve annak hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba. A volt jegyző eskütételének hiányára bárki, akár a sajtó is hivatkozhat. A törvényesség pedig fontos dolog, a jelenlegi és, remélem, a volt jegyző számára is. A volt jegyző közszolgálati jogviszonyát a képviselő-testület 2006. december elsejei döntésével felszámolta. Ezt tudomásul vet­tem, megtörtént, mint azt is, hogy engem a képviselő-testület - eleget téve az önkor­mányzati törvényben és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglalt köte­lezettségének - érvényes és eredményes pá­lyázatom alapján az önkormányzat jegyző­jévé nevezett ki. A jegyzői hivatás szabályainak megfele­lően feladataimat igyekszem a város érde­kében és a hivatali munkaszervezet egysé­gét megtartva ellátni. Ugyanakkor aggó­dom is. Aggódom amiatt, hogy sérelmes magánérdekek a közfeladatok ellátását megzavarhatják. Érzem a bizonytalansá­got, de nyugodt vagyok. A hivatal vezető munkatársai május 28-án írásba foglalt és a testület előtt felolvasott nyilatkozatban hitet tettek az elmúlt másfél év mellett. Dol­gozunk tovább velük... együtt Esztergo­mért, és nem ellenében. Esztergom városának csak egy jogszerű­en kinevezett jegyzője van. Dr. Marosi György Esztergom Város Önkormányzatának jegyzője Eskü nincs, felfüggesztés van Dr. Csömör Sándor az egyik tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a követke­ző kijelentést tette: „a szóbeli esküt is le­tettem a polgármester előtt, ahogy azt az esküokmány is tartalmazza; senki nem követelte tőlem, hogy a képviselő-testü­let előtt tegyem le az esküt..." (így!). Ép­pen erre, a jegyzői eskü elmaradására hi­vatkozott az önkormányzat akkor, amikor dr. Csömör közszolgálati jogviszonyát fel­számolta. Dr. Viszló László munkajogász és a közszolgálati ügyek szakembere, a város jogi képviselője, munkajogász erről így nyilatkozott.„Praxisomban eddig szo­katlan, élénk és intenzív érdeklődés övezi az ügyet. Ez győzött meg arról, hogy ezt a nem éppen szokványos eljárást a munka­jogász szakmai szemszögéből bemutas­sam. Szolgálja ez egy megalapozott köz- vélekedés kialakulását." Dr. Viszló a „történet" elejéről szólva megjegyezte: „Első ízben Esztergom pol­gármestere dr. Csömör Sándor ellen 2005 júliusában fegyelmi eljárást kezdeménye­zett, ezt a képviselő-testület jóváhagyta, és dr. Csömört állásából a vizsgálat ide­jére felfüggesztette. A képviselő-testü­let fegyelmi tanácsként eljárva meghozta vonatkozó határozatát, amiben megálla­pította, dr. Csömör Sándor közszolgála­ti jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegte, és ezért a jutta­tás megvonása, továbbá az előmenete­li rendszerben való visszavetés fegyelmi büntetésben részesítette." „Második alkalommal 2005 szeptem­berében a polgármester újabb fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte. A képviselő-testület a fegyelmi eljárást is­mét megindította, vizsgálóbiztost jelölt ki. Az eljárás 2005 októberében annak a határozatnak meghozatalával végződött, hogy dr. Csömör Sándor kötelezettségét vétkesen megszegte, ezért hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtották." Dr. Csömör természetesen megtámad­ta a fegyelmi büntetéseket. „A határoza­tokkal szemben keresettel élt, amelynek alapján az elsőfokú bíróság a fegyelmi eljárások szabályainak megsértésére hi­vatkozva a fegyelmi határozatokat hatá­lyon kívül helyezte, és dr. Csömört erede­ti munkakörébe visszahelyezte." Az ügy a magasabb fórumokat is megjárta:„Ezt kö­vetően meghozott bírói döntések mind­ezen közbenső ítélet téves megállapítá­saiból indultak ki." Igen ám, de kiderült: Csömör nem tett jegyzői esküt. „A bíróság az esküté­tel tényleges hiányára vonatkozó önkor­mányzati indítványt elutasította, és az esküokmány puszta meglétét az eskü le­tételének bizonyítékaként fogadta el. Ez - mint utóbb kiderült - súlyos bírói téve­désnek bizonyult, ennél fogva a jogerős bírói ítélet megalapozatlan és hibás." Ezt a bírói rendelkezést vitatja az ön- kormányzat. Lényeges fordulat állott be, amikor az önkormányzat 2006. december 1-jén megbizonyosodott az eskü szóbe­li letételének elmaradásáról. Munkáltató­ként nem tehetett mást, mint felszámolta Csömör jogviszonyát. Mivel ez a hiányos­ság a bírói döntéshozatal időpontjában még ismeretlen volt, teljesen új helyzet állt be a Csomor-ügyben. A helyzet bemutatását követően ten­nék némi kitérőt. A jegyző jogállásának fontos feltétele az eskü. Elmaradása ér­vénytelenségi ok. Ha a semmisség nem orvosolható, a jogviszonyt azonnal fel kell számolni, fgy tett az önkormányzat is. Tekintettel arra, hogy a jegyző köteles­sége a törvényesség biztosítása, elvárha­tó lett volna tőle, hogy jelezze az önkor­mányzat vezetése felé az érvénytelenségi ok fennállását, azaz kezdeményeznie kel­lett volna az érvénytelenség orvoslását. A törvény szerint a jegyző „köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jog­szabálysértést észlel." Ezt Csömör elmu­lasztotta. így jogszerűen hivatalba sem léphetett volna. Dr. Csömör Sándor a mai napig, a nyil­vánvaló tényeket figyelmen kívül hagyva, szándékosan az ellenkezőjét állítja, annak ellenére, hogy a 2007. március 29-i tárgya­láson tett előadásával maga is beismerte: nem tett esküt a képviselő-testület előtt a megválasztását követően. Ez kiderül az ülések jegyzőkönyveiből is. A törvényi rendelkezésekből követke­zik, hogy a semmisségi okról való tudo­másszerzést követően a munkáltató jog­szerűen számolja fel Csömör közszolgála­ti jogviszonyát. Ennek ellenére a munkaügyi bíróság a munkaügyi pert megszüntette. A végzés indoklása szerint egy korábbi eljárásban a felperes közszolgálati jogviszonyának érvényességét az ott eljáró bíróságok el­bírálták - az önkormányzat álláspont­ja szerint erről nincs szó. Abban az eljá­rásban az eskü letételét érdemben nem vizsgálták, így bajosan is hozhattak volna erről döntést. Az első és másodfokú eljá­rás tárgya ugyanis a fegyelmi határoza­tok, és nem az eskü voltak. Vissza is he­lyezhették, ám 2006. december 1-jével Csömör jegyzői széke (munkapadja) megszűnt. Pongyola jogászsággal „nincs mire végrehajtani". A hivatalvesztésről szóló fegyelmi döntés ellen Csömör jogorvoslatot kez­deményezett, így annak végrehajtásá­ra nem került sor. Vagyis bár állásából felfüggesztették, a jogviszonya még nem szűnt meg. A 2006. december 1-jén ho­zott munkáltatói intézkedés viszont a közszolgálati jogviszonyt a semmiségre tekintettel szüntette meg. „Az egyik eljárás a fegyelmi határozat, a másik eljárás a közszolgálati jogviszony azonnali hatályú felszámolásának jogsze­rűségét vizsgálta. Jelen esetben tehát az érvényesíteni kívánt igény jogi és ténybe­li alapja nem azonos" - emelte ki az ön- kormányzat jogásza, dr. Viszló László, aki rámutatott arra is: a kérdésben egyedül az esküokmány nem tekinthető egyér­telmű bizonyítéknak. Jogszabály mondja ki, hogy az esküt a jegyzőnek a munkál­tatói jogokat gyakorló képviselő-testület ülésén kell letennie, ünnepélyes körülmé­nyek között, és ezt nem pótolhatja az es­küokmány puszta aláírása. Gulya István hídlap 17

Next

/
Thumbnails
Contents