Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-07 / 22. szám
zöldügy * zük á.hajas -fejbőrtől kezdve 'az egész' testet, pláne kisgyere.- kéknél. Akrbep (tullancs vaií, : ’ az ne mindenféle krémmel Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor a fertőzés nem kerülhet próbálja kiszedni, lehet kap a szervezetünkbe, az állat ugyan ni a patikákban erre megfe- '^1 lassan is a vérszívást követően, körülbelül 4-6 óra múlva juttatja a kórokozókkal teli nyálát az emberbe. Az egymás átvizsgálásán, valamint az oltáson kívül, szerencsére akadnak különféle rovarriasztó szerek, melyek a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. lelőcsipeszt, húzva kell élj nácsplja'Sqró£s Jenő. A há~, ziorvos-hozzáfúzte, hogy ezt nágyon'-óvatosan tegyük, ne a potrohát ny^piváChogy visz- szapréseljük, a^els^ott*, már mf vírusos vért a kefingésbe, mert . éppen ez okozza a bajt. Ha beleszakad a feje, akkor nincs gbnd, az ugyanis-előbb-utóbb ki fog jönpi. A kullancs egyrészt agyvelőgyul ■la3Ást, másrészt Lyme-kórt terjeszthet. Előbbi, a kullancs-encephalitis vírus fertő- zésnekjeléntős részejtünetmefites, kisebb része petitu.'íTTftaenzára emlékeztető bete^ségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rosfZ körzettel zajlik le. A betegség terjesztése Szenapontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak. A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a vérszívókba kerülő és elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza. A betegség legjjätegzetesebb tünete a bőrpír, amely általá^a'n néhány napos lappangá- si idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán vi&ketés kísérheti, de felléphet magas láj,íej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra uraló tünetek is.. Legtöbbször azonban semmi- lyen-társtünete nincs.„Az agyve- ■V lőgyulladás gyógyíthatatlan, sőt akár halálos kimenetelű is.fehet, viszont van elle- y., ne védőoltás. Nagyon ■■Ife. ajánlatos, még an- ^tak is, aki csak néha-néha megy ki akár a Duna-partra. A. Lyme-kór - ha.időben felismerik -, akkor bizonyos antibiotikumokkal gyógyítható. Amennyiben felmerül a gyanúja, akkor célszerű megmutatni a bőrgyógyásznak vagy a háziorvosnak, aki megfelelő gyógyszert ír fel"-javasolta Söröss Jenő. Egyre gyakorit^ az agyvelőgyulladás-és a Lyme-kór Lenger Varga Péter -. Az alattomos véfszívókmár nemcsak az-erdők, a Pilis vadjárta területeit kedvelik, hanem a szakemberek szerinja közönséges paritokban, sőt kerekben is előfordulhatnak. A hiedelmekkel ellentétbejj^Éícfásúfnem is a fákról ugranak az emberre, hanem a fűről, bokrokról mászríak fötá veszélyes betegségeket, többek közt agyvelogyulladást és Lyme-kórt is terjesztő vírushordozók. J A kujlancsgl^ííisaáfSkőn, bokrokon leg- #\feljebb másfél'méter magasságban, lábaikon levő karmok és tapadókoroiSg- "'ok segítségével kapaszkodnak^pieg, és így lógva várják mit sem sejtő áldozatukat. Ráadásul nem éppen válogatósak, ugyanúgy „szeretik" a háziállatok, földön fészkelő madarak és hüllők, vadon élő emlősök vérét szívni, mint az emberét, áldozataikra pedig hang- és szaginger alapján találnak rá. A2; emberre kapaszkodott kullancsa ruhaff Jcígy «5 bőrön továbbmá- sZik és csak néhány óra múlva kezdi a vért szívni. Leggyakrabban április-június között és ősszel, szeptemberben fordulnak előt és az emberre főleg esős, nyirkos, de meleg időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlő- sök„potyautasaként" kerülnek be. Mivel a kullancsok veszélyes vírusokat is terjeszthetnek, a szakemberek szerint a kirándulások, kerti munkák után mindenképpen vizsgáljuk át egymást. „Az első, amit megjtell tenni, hogy alaposan végignéz40 hídlap A háziállatokra ugyanolyan veszélyt jelentenek a kullancsok, mint az emberekre, a betegség lefolyása azonban sokkal rö- videbb. Éppen ezért még fontosabb a megelőzés: az állatpatikákban különböző szerek, nyakörvek kaphatók, megvásárlásuk előtt azonban kérjük ki egy állatorvos véleményét.
