Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-05-31 / 21. szám

olvasói levelek esztergom GYERMEKNAP RENDŐRI INTÉZKEDÉSSEL Óvodánkban hagyomány, hogy egy május végi pénteken egy nagy közös óvodai gyermeknapot tarunk. így tettünk idén is. Zenélt a Bóbita együttes sok-sok kisgyermek szüleivel, test­véreivel táncolt, énekelt, játékokat készített az udvaron. Nagy riadalom támadt, amikor azt észleltük, hogy egy rendőrségi autó áll az Aranyhegyi úton, és fényké­pezi a parkoló kocsikat. Kiderült egy nagyon dühös és agresszív bejelentés érke­zett ellenünk: miszerint káosz van, az autók a járdán állnak. Kétségtelen tény két közlekedési szabályt is megszegtek a szülők. Ráálltak a járdára, és nem tartották be az útkereszteződésnél a megfelelő távolságot. De a közlekedést nem akadá­lyoztuk olyan mértékben, hogy a járda, vagy az úttest használhatatlan legyen. A közlekedési szabályt vétők sírva fakadtak a súlyos büntetés hallatán. A gyer­mekeik azért sírtak, mert látták édesanyjuk kétségbeesését. Az intézkedő rend­őrök tették a dolgukat bár szemmel látható volt, hogy nincs ínyükre a helyzet, hisz szinte kivétel nélkül minden autóban két gyermekülés volt, tudtuk, hogy valamennyi autós az óvodai gyermeknapon vesz részt.. Egy-két felnőtt elkesere­detten megjegyezte, hogy„ilyen a magyar ember, ilyen feljelentgetős". Én is így gondoltam egészen addig, amíg el nem csendesedett az óvodaudvar, a gyerme­kek a sok kis színes ajándékkal fáradtan, de boldogan haza nem tértek. Egy kicsit elgondolkodtam: van olyan ember, akit zavar a gyermekek öröme, boldog zsi­vaja, vidám hangulata? Valóban feljelentgetős a magyar ember? Tényleg olyan mélységes a törvénytiszteletünk, igazságérzetünk, hogy egy évben egyszer né­hány órára nem vagyunk hajlandóak engedményt tenni? Nem így van! Mi sze­retjük a gyermekeket, értük élünk, dolgozunk, összetartunk és segítjük egymást. Örülünk egymás örömének, szívesen osztozunk a vidám hangulatban. Aki fel­jelentett minket, az az ember sajnálatra méltó. Ó szegény, mert nem szereti a gyermekeket. Ő magányos, elkeseredett. Irigyli mások örömét, vidámságát. Mi nem ilyenek vagyunk. Kedves szomszédaink, tisztelt aranyhegyi lakótársak. Bol­dogok vagyunk, hogy ilyen szép környezetben áll az óvodánk. Köszönjük, hogy elnézik parkoló autóinkat, mosolyognak zsibongó kisgyermekeinken, vigyáznak óvodánkra akkor is, ha mi nem vagyunk itt. Mi tiszteljük, szeretjük becsüljük egy­mást! Ugye szervezhetünk jövőre is egy vidám„aranyhegyis gyermeknapot”? Szalma Lászlómé, óvodavezető Szendy Gábor Rozetti u. 10,11/2 H-2500 Esztergom C6-&C ét ff Tel-(033) ■ 315-5M­Jf V<LcXy M. kW) lr l A. , Ovi! foráai'polpír, Kér hifkv&i'M rasqcJMlc. léién ok/etskafét hegy ne» irkafwk Iqf- jv'Uöfl, «refyzí eíeUrÁ rc^ypeíc hen ü^a. el ti Önök bcvtzrték-cde'íei ást ar*iiyVc<^i CbA vsid ekih MstóeVt, meíy' bkw'ftffl* tu sefheJtAC- y( oi c-f lehe éfx'lk&esek deflc're, oí olt ki ff Uh meíkrirtif ^ faan írómét fawwmfitódlím.rfl har^MiT l«lfW vdn* «ári« fo|^r*U«Cc, u* termám UdU -MMk k Um ,cWaf4vtW «vdméfif*A U ’ f l^JkotkJrdd üd,M, ne«-, mtd» meán erenge . WfcK }i ki^n'íci Udoixk/k£’■ í Tisztelt Szerkesztőség! Az Esztergom kertvárosi Vöröskereszt Alapszervezet az Önök újságján keresztül szeretne köszönetét mondani a Szent István Gimnázium diákjainak, akik kb. 4o kg tartós élelmiszert adományoztak az Alapszervezetnek. Az élelmiszert a Kertvárosi Idősek klubja 35 tagja és 8 nehéz körülmények között élő család kapta meg. Kö­szönjük a diákok és tanáraik segítő szándékát. Vezetőség (Orbán Ilona elnök) Tisztelt Szerkesztőség! Az Esztergomi Köztisztasági Kft. hulladékkezelési díjfizetéssel kapcsolatos szám­láját megkaptam. 2008.április 28-án levélben jeleztem, hogy lakásunkban 3 fő állandó bejelentett van, de lányunk nem tartózkodik itthon, Szegeden lakik és dolgozik. Levelem mellé csatoltam a munkáltatói igazolást, és ideiglenes lakcím igazolást. Kértem hogy küldjék el két főre a befizetési utalványt. Mindezidáig vá­laszt nem kaptam. A hulladékkezelés szolgáltatás. Az el nem végzett szolgáltatá­sért díjat szedni törvénytelen. Javasolnám Esztergom Város Önkormányzatának, hogy vizsgálja felül a hulladékkezelési díjjal kapcsolatos rendeletét. Kérem hogy a Hídlapban foglalkozzanak a hasonló problémákkal, az érintett vezetők foglalja­nak állást a felmerült kérdések tisztázásában. Köszönettel: P.W.J. Kurnász Lászlónak, az esztergomi Szent István Gimnázium igazgatójának Tisztelt Igazgató Úr! Gyermekemért, az iskoláért aggódó szülőként szólítom meg. Polgármester Úr a hozzánk eljutta­tott levélben három lehetőséget is felkínál a gimnázium elhelyezésével kapcsolatban. Nagylelkű gesztus, de vajon több-e ennél! Sehol nem találtam egy számot, ami arra utalna, hogy milyen for­rásból kívánja az önkormányzat a végleges, netán újabb átmeneti elhelyezést finanszírozni. Nem találtam konkrét dátumot sem, hogy meddig maradhat az István a Hell épületében. Nem olvas­tam továbbá a levél-kérdőívben arról sem, hogy a most közösen választott épület biztosan vég­ső otthona lesz-e a 320 éves iskolának. Nem adják - e időközben el, át, vagy bérbe, mint a Medi­cor épületét... Arra sem találtam egzakt adatot, hogy hány évet kell várni a végleges megoldás­ra. Kettő, három, öt évet? Netán több évtizedet? Feltételes módban! És mikortól számítva? Miért nem írnak arról a levélben, hogy az eltelt egy év alatt milyen koncepciót dolgoztak ki? Félő, hogy ugyanott tartunk, mint tavaly ilyenkor. Ön a gimnázium igazgatója, ezért Önhöz fordulok. Az Ön által vezetett intézményt Önnek kell és Ön tudja a leghathatósabban képviselni. A bemutatkozó beszélgetését olvasva, úgy vélem, hogy bár lojális kíván maradni a munkáltatójához, feltett szán­déka a gimnázium helyzetének rendezése. Erre következtetek abból is, hogy Ön 1 év múlva, a fel­mondása után újra benyújtja majd a pályázatát. Az Ön szavait idézem:„Ha a konfliktus a fenntar­tó felé továbbra is fennáll, akkor az iskola jövője meg van pecsételve.”,,... A kialakult helyzetben, amióta kineveztek igazgatónak, mi már, a tanári kar meg a diákok is, egy csónakban evezünk. Most már nekem is az iskola érdekeit kell védenem, jogom is védeni a fenntartóval szemben..." Én is így gondolom. A város vezetése azért épp Önt választotta, egy általuk is jobbnak ítélt pá­lyázóval szemben erre a posztra, mert az Ön személyében látta a garanciát az iskola és az önkor­mányzat közötti feszült helyzet rendezésére. Önnek, felelős vezetőként most cselekednie kell. El kell járnia a legjobb tudása szerint az iskola érdekében. Minden lehetséges fórumon. Ezt elvárjuk Öntől. Erről tájékoztatnia kell az iskoláért, a gyerekeikért aggódókat. Meg kell nyugtatnia a szülő­ket, diákokat, a kollégáit. Képesnek kell lennie megelőzni egy, a tavalyihoz nagyon hasonló hely­zet kialakulását. Úgy kell megőriznie a fenntartó Önbe - közvetve az István Gimnáziumba- vetett bizalmát, hogy közben az iskola érdekei semmit se sérüljenek, sőt ez a patinás intézmény ked­vezőbb helyzetbe kerüljön. Kívánom Önnek, hogy e nehéz feladatoknál helyt tudjon állni. An­nál is inkább, mivel az előző igazgatónkat a gimnázium költözése miatt kialakult helyzet, a szülői reakciók nem megfelelő kezelése miatt menesztették. A történések pedig ismétlődni látszanak. Újabb költözés, megbolygatott iskola, felzaklatott szülők... Ön most nem vállalhat passzív szere­pet. Ki kell állnia az iskolája mellett! Ne feledje, Ön nem egy szimpla városházi alkalmazott, hanem egy neves gimnázium igazgatója! Remélem, hogy az elkövetkező időszakban, tetteivel alkalma nyílik bebizonyítani, hogy nem csupán a város vezetésének, hanem az Ön által igazgatott Szent István Gimnázium közösségének is méltó lehet a bizalmára! Hock Anikó Egy jámbor óhaj Tisztelt városatyák! Mikor jön el az a„szép idő", amikor a kulturált, érdemi vitákra megfelel a városháza tárgyalója eset­leg folyosói? Akkor, amikor a városatyák tényleg a választók érdekeivel törődnek, és némi önmér­sékletre is képesek lesznek. Amikor képviselőket választottunk, nem azt vártuk a jelöltektől, hogy döngöljék a földbe az ellenfelet, sokkal inkább azt, hogy bátran álljanak ki választóik érdekében! Ehelyett mi történik? Hétről-hétre megy a személyeskedés, a vagdalkozás vélt és valós sérelmek miatt. Mindez állítólag a mi érdekünkben történik. Szorongva nyitjuk ki a Hídlapot; Vajon kit sértet­tek meg már megint? A személyeskedések már-már öncélúvá válnak, a közösségi érdekek felem­legetései (csak sértegetések) csak ürügyül szolgálnak. (Tisztelet a kevés kivételnek). Sajnálattal ta­pasztaljuk, hogy a politizálás mennyire elveszi a józan ítélőképességet, némely esetben a jellemet is eltorzítja. Lenne egy szerény javaslatom. A képviselők birkózó oldalát tartsák fenn ötletbörzére, amiből a szerkesztőség pártatlanul válogatna és őrködne a stílus felett is. Tisztelettel: Kuti Gábor, tanár Tisztelt Győri Edit, kedves képviselőnő! Végtelenül sajnálom, hogy ebben a Rozetti utcában kizárólag öreg, nyomorék beteg, stb. stb. ember lakik csak, akik nem tudnak„társadalommunkázni". Én a régi rendszerben és most is, amíg erőm engedi „társadalommunkázom” amíg tudok. (Sokszor fiatalokkal.) Nálunk az a divat, hogy nem ülünk a fenekünkön és néha azok helyett is tesszük a dolgot, akik ezt nem tudják tenni. De hála Istennek, a mi utcánkban vannak fiatalok is és idősebb lakók is. Sajnálom a Rozetti utca lakó­it, ahol mint Ön írja, csak beteg, mozgásképtelen lakó lakik. Megjegyzem nem vagyok semmilyen pártnak sem tagja, csupán szeretem ezt a várost, ahol lakom és amit tudok teszek érte. Egy régi esztergomi, aki szeret dolgozni. De hová álljanak a Belgák? 2008. Május 16-án levelet kaptam Meggyes Tamás polgármester aláírásával, amelyben jelzi, hogy be kíván vonni, a jelentősebb önkormányzati döntésekkel kapcsolatos kérdések megoldásába. Je­len levél esetében a mélygarázsos parkoló ügyében. A rövid határidőre szabott lehetőségek még talán nem jelentettek volna gondot demokratikus jogaimnak közvetlen gyakorlásában, de nem láttam annak az alternatívának a megjelenítését, amit szívesen beikszeltem volna. Nevezetesen azt, hogy egy lényegesen kisebb létesítési és üzemeltetési költséget jelentő harmadik változat is elképzelhető legyen. A hidegvíz bázisra alapozott melegvizű fürdő beruházása nem sugall min­den tekintetben kellő előrelátást a döntéshozó képviselőktől. Nem ismerem a mélygarázs üzleti tervét, nem tudom, hogy a jelentős anyagi terhet jelentő vásárlás mellett milyen üzemeltetési költ­ségek merülnek fel személyi szolgáltatói, közüzemi költségek tekintetében legalább tíz év távlatá­ra. Nem tudom, hogy ha a város nyílt RT-vé alakítaná a beruházást mozdulna-e rá az üzleti világ? Nem tudom, hogy a voksoló képviselőink milyen értékben vásárolnának részvényeket? Én szeret­tem volna egy harmadik variációt is, de nem tudom, hogy hová álljak a belgaságommal. Üdvözlettel: Lőrinczy György esztergomi polgár hídlap 29

Next

/
Thumbnails
Contents