Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-24 / 20. szám
olvasói levelek esztergom Tisztelt Esztergom-i Politikusok, Képviselők! A Hídlap képviselői vélemények rovatát rendszeresen elolvasom, mivel kíváncsi vagyok az Önök tevékenységére, a várost érintő véleményeikre. Több alaklommal úgy találtam, hogy politikai nézeteiket szakmai érvekkel kívánták alátámasztani. Ez lehet, hogy sikerült is, mert sok szakmához nem értek. Közgazdászként viszont sokszor találkoztam szakmai pontatlansággal. Az utóbbi időben olyan kijelentéseket, megfogalmazásokat alkalmaztak, amelyek önmagukban szakmailag nem helyesek. A Hídlap Pünkösd-i számában az Önkormányzat parkoló vásárlásával kapcsolatban is hibás megközelítéseket olvastam. Tulajdonképpen a kérdésekre adott válaszok értelmezésében van a gondom. Szerintem három kérdést kellene tisztázni: 1. Szükség van-e Esztergomban a gépjármű parkolóhelyek bővítésére? Ezt látszólag senki sem kérdőjelezi meg, illetve nem is kérdezi. Úgy tekintik, mintha az Önkormányzatnak ehhez semmi köze se lenne. Oldják meg a vállalkozók. Nos szerintem igen is felelős a város vezetése, hogy az itt élők és az ide utazók megfelelően tudjanak parkolni. A városban ugyanis az elmúlt 18 évben a vállalkozók jelentős összeget fizettek be parkoló megváltás címén. Parkolók viszont gyakorlatilag nem létesültek. A bővítés természetesen többféleképpen valósulhat meg: magánberuházásban, bérlet útján, vagy vásárlásként, (megjegyzem a bérlés a legrosszabb megoldás). Egyébként a befektetések legkockázatmentesebb formája az ingatlan vásárlás. 2. A 325 parkolóhely vásárlása 1,4 md Ft+ÁFA összegért hogyan érinti az Önkormányzat forgalom képes vagyonát? Úgy vélem egyértelmű, hogyha a parkolókat piaci áron Tisztelt Meggyes Tamás! Esztergomi barátaim révén olvastam a napokban postázott kérdőívet, amely a lakosság véleményét tudakolja a mélygarázs építésével kapcsolatban. Esztergomhoz több szállal kötődő „külföldiként" fölhívnám a figyelmét néhány - több mint aggályos - észrevételre. Milliárdos nagyságrendű ügyekben - amikor a helyes döntéshez szükséges információk csak nagyon kis részben állnak a „ döntéshozók"- a lakosság rendelkezésére, problémás a lakosságot megkérdezni. Az önkormányzat valószínűleg nem egy egyoldalas „döntéselőkészítő anyag,, alapján hozza meg döntését.Csak néhány kiragadott példa, ami szükséges lenne a megalapozott döntéshez, annak megítéléséhez, helyesen gazdálkodik-e az ön- kormányzat a közpénzzel:- A garázs építés milyen terhet ró a városra, milyen területekről von el pénzeket, mi a forrása a vételnek? Ha hitel milyen terheket jelent? A hiteltörlesztést is beleszámolták a netto 310 millió bevételbe?- Milyen módon számolták ki a 310 milliót? Ez napi csaknem 900 ezer forintos bevételt jelent, télen-nyáron. Ha „csak”250 Ft-os óradíjjal számolunk, 16órás működtetést figyelembe véve, akkor ez napi 3400 autó egyórás parkolásából jönne be, beleszámolva az 325 parkolóhelyet (A szálloda igénye nyilván csökkenteni fogja a rendelkezésre álló parkolóhelyek számát)- Készült-e hatástanulmány a garázs város általi gazdaságos üzemeltethetőségére?- A jól hangzó, 6. év utáni bevétel az üzemeltetési költségek levonása után értendő-e?- Miért szükséges egyáltalán vételről/bérletről beszélni? Mindkét esetben a beruházó nyeresége garantált, a garázs bérlőé/tulajdonosé - a városé - nem. A városé az üzemeltetés, a forgalom mértékéből adódó kockázat. vásárolják, akkor a város vagyona értéken marad. Az egyik eszközt(pénz) másik eszközre cserélik. A vélemények szerint túlzott a bekerülési érték, ezért lehet hogy a munkahelyteremtéshez ad burkoltan támogatást az Ön- kormányzat? Nos erre a kérdésre az előterjesztők biztos tudnak válaszolni. 3. A befektetés megtérülése? Ennek a felvetésnek önmagában nincs sok értelme. Egyrészt felvetődik a kérdés, hogy mihez képest? Mi a viszonyítási alap? A megtérülés számításakor egyfelől ugyanis arra keresünk választ, hogy a költségeink nem haladják-e meg a bevételeinket. A beruházás pedig nem költség. A beruházás eredményeként megjelenő eszköz időarányos része jelenik meg költségként. Ebben az értelemben a hatályos magyar jogszabályok szerint az épületek 50 év, a járművek 5 év alatt térülnek meg adómentesen Másfelől azt nézzük meg, hogy az adott befektetés más típusúhoz viszonyítva mennyi jövedelmet hoz. Ennek a jövedelemnek %-ban kifejezett értékének a reciprokát nevezzük megtérülésnek. A hangsúly ebben az esetben a viszonyításon van. Felvetődik, hogy a parkoló beruházás teljes hasznát ki tudjuk-e fejezni valamilyen értékmérővelfforint, euró, dollár stb)? Nos mivel közcélú beruházásról van szó, egészen biztos, hogy nem. A vásárlást előkészítő javaslat ösz- szeállítója elkövette azt a hibát, hogy megpróbálta a kézzel fogható bevételt szembeállítani a bekerülési értékkel. „ Megtérülést” számolt, de nem szólt arról, hogyha például közutat építenének, akkor ez ahhoz képest többlet jövedelmet hoz a városnak, pedig a közutak létesítésére talán nagyobb szükség van, mint parkoló beruházásra. Tisztelettel: Nagy János Ez különösen a fentiekben részletezett kalkuláció miatt aggályos.- Miért nem a beruházó üzemelteti - busás haszon reményében - a garázst? A város ebben az esetben iparűzési adóhozjuthatna egy 310 milliós forgalmú cég után!- A szálloda - amelynek szintén szükséges a parkoló - milyen mértékben járul hozzá a beruházási költségekhez, vagy esetleg a város közpénzből biztosítja a garázst a szállodának?- Hány garázshelyet kap a város és hányat a szálloda?- Sajnálatos, hogy az ingatlan adásvételi szerződésének értéke nem jelent meg a kiküldött kérdőívben. A kérdőív szerkesztéséből az derül ki (első helyre tették a vételt, vastagon szedték a tervezett bevételt, 500 milliós többletet„kalkuláltak„ az alátámasztásra), hogy az önkormányzat a vételt szeretné jobban, olyan alternatívákat kínál fel, amelyek közül egyértelműen a vételt hozza ki kedvezőbbnek - tehát mindenképp ki akar fizetni 1,4 milliárd forintot és ehhez a nem túl tájékozatott lakosság fejbólin- tását kéri, amelyre bukta esetén kezeket lehetne széttárni, hogy ez volt a lakosság óhaja. Szép dolog, hogy élni akar az ún. „demokratikus lehetőséggel,, - ez sohasem késő. Ám demokráciára hivatkozni akkor, amikor egy több mint aggályos ügyletben a lakosság szerepe annyi lenne, hogy - hiányos információk alapján - szentesíti a polgármester és egy szűk kör döntését, az minden csak nem demokrácia. Van ugyanis Esztergomnak egy választott - minden információval rendelkező - felelős testületé, amelynek kötelessége a közvagyonnal való takarékos, tisztességes gazdálkodás és a demokráciára való hivatkozással ezt a felelősséget nem tolhatja át a lakosságra. Üdvözlettel: Halmi László Köz-tér Május 15-én este véletlenül láttam az ETV-n az eszetrgomi Köz-tér kerekasztal beszélgetést - nem lehet szó nélkül hagyni! Az épülő új szálloda volt a téma és az ehhez kapcsolódó mélygarázs-ügy. Mert ugyebár ügy lett belőle. Nem öröm, nem mosoly, nem remény egy szép szálloda megépüléséhez, - nem! Hanem ügy! Először a beruházó Vállalkozó Úrnak szeretnék üzenni. Nagyon megsajnáltam, hogy átengedte magát a visszahúzó, rossz hangulatnak és szinte mentegetőzött. Ön rosszul gondolkozik! Aki ilyen méretű, hatalmas és tiszteletreméltó vállalkozásba kezd, az magasan kell hogy repüljön, mint a sas, - és nem kell meghallania, hogy lent, egészen földközelben milyen apró zajok vannak. Többen vagyunk, akik szinte naponta kijárunk megnézni, hogy halad az építkezés, örülünk neki és azt mondjuk, végre! A beszélgetésben a kedves ellenzéki Képviselő Úr szintén zavarban volt. Ő úgy gondolja, hogy neki minden témában ellenkeznie kell, hogy a szavazói ezt várják el tőle. Pedig nem biztos, hogy ez így van, - most éppen a „nagyok" is azt a szisztémát követik, hogy konstruktív ellenzéki szerepet vállalnak. Mindamellett nem baj, sőt szükséges, hogy valaki egy percre megállítsa, még egyszeri átgondolásra kényszerítse a cselekvőket. Volt, amikor nem aggódott senki a '90-es években, amikor privatizálták a város vagyonát, - a mi vagyonúnkat. Lehet, hogy hiba, ha valaki ezt a városi vagyont újra gyarapítani akarja? Vagy ha a gyakorlottaknak újra lesz mit megvenni?!...) Kedves Műsorvezető Úr, javaslom, hogy ilyen kerekasztal beszélgetésekre hívjanak meg egy-egy értelmes civilt, - mindkét oldalról - meglátja, mennyivel színesebb lesz a műsora. Vállalkozó Úr pedig azt tekintse húzó erőnek, hogy hányán szavaztunk április 9.-én a Gyarapodás programjára! Munkájukhoz sok sikert kívánok, szeretettel: Somodi Sándorné, Esztergom Tisztelt Winkfein Csaba! Május 9-e valóban a Győzelem Napja. Abban nem vagyok biztos, hogy az Elbától keletre ez a Megbékélés napja, mert ez a nap az Elbától keletre náci megszállás helyett azonnali szovjet katonai megszállást, kommunista diktatúrát, a Szovjetunió teljes befolyását jelentette, jelenti. A „kontinens búcsút vett a fegyverektől" aminek eredményeképpen a szovjet fegyverrel vérbe fojtották 1956-ban a magyar szabadságharcot, 1968-ban Prágában a Varsói Szerződés tankjai taposták a polgárokat, 1980-ban Lengyelországban háborús szükségállapotot vezettek be. Erre felé nehéz a Megbékélés Napját megünnepelni, hiszen ezen a napon öltöztek át a kisnyilasok ávós egyenruhába, ezen a napon jelentek meg a Moszkvából hazatérő kommunista vezetők és jelentkeztek a hatalomért. A Győzelem Napja erre felé a vereség napja, hiszen elúszott minden reményünk a polgári demokráciára, minden reményünk a magyarság újraegyesítésére, hiszen 1947-ben Párizsban megerősítették Trianon szörnyű diktátumát. A Megbékélés Napján szállítottak tízezer magyar embert a gulágokra, kezdték ácsolni Recsken a kerítést. A Megbékélés Napján határozták el a gazdálkodni tudó magyar parasztság megsemmisítését, a magyar polgárság szétzúzását. A Megbékélés Napján mondták ki az ítéletet Mindszenty József prímás felett, a szerzetesrendek felett, a betegápoló nővérek felett és tették a vallást a nép ópiumává. A Megbékélés Napján ereszkedett le a Vasfüggöny Európában, hogy emberöltőnyi időre vagy még tovább kettéválassza azt diktatúrára és demokráciára. A Megbékélés Napján Magyarországon a hazugság, az erőszak, a diktatúra született meg. A Megbékélés Napján kezdte el hazudni a kommunista béketábor a béke iránti vágyát. Üdvözlettel: llosvai Gábor A Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei Jogi Tagozata ingyenes jogtanácsadást tart minden hónapban, 2008. júniusban is: 2008. június 3-án /kedden/, 16 órától Helyszín: Esztergom, Jókai u. 8. 3/2 Kérjük részvételi szándékát telefonon, előre jelezze a 06-20/491-7582-es, vagy 33/509-230-as számon! Lapunk továbbra is várja az olvasói leveleket, észrevételeket. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket a Hídlap hasábjain nem közöl, és a leveleket rövidített formában jelentetjük meg. Az olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség és a kiadó véleményét, az abban leírtakért felelősséget nem vállalunk. Fenntartjuk továbbá a jogot arra, hogy a szűkös helykínálat miatt a leveleket beérkezési sorrendben jelentetjük meg, az írások leadási határideje minden héten kedd 18.00 óra. A leveleket a szerkesztőség postacímére (2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4.) vagy elektronikus formában az info@hidlap.net címre várjuk. Kérjük, hogy minden esetben tüntessék fel: a levélben leírtakat az olvasói levelek rovatban szeretnék megjelentetni. hídlap 29
