Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-24 / 20. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Híd a Kis-Duna föl" Pöltl Zoltán Helytörténeti sorozatunkban ezúttal a város egyik legtöbbet használt vízi átkelőjének, a Bottyán híd, illetve elődjének históriáját tárjuk olvasóink elé. A hely- történészek szerint már a kora középkorban, az egykori Lőrinc kapunál állt egy híd e helyen, az akkori védelmi, hadi, stratégiai funkciókat azonban szerencsére mára a közlekedés váltotta fel. A z 1944. december 26-án Esztergomnál visz- szavonuló német csapatok a stratégia szerint minden útvonalat elvágtak maguk mögött, hogy az oroszok ne tudják követni őket. Ennek megfelelően robbantották fel karácsony másnapjának hajnalán a Mária Valéria híd három elemét, mellyel nem csak a szárazföldi egységek, de a Dunába került hatalmas vasszerkezeti roncsok miatt a vízi csapatok haladását is megakadályozták. Ekkor esett a háború áldozatául az Esztergom belvárosában található, a Lőrinc utcát és a Prímás-szigetet összekötő kishíd is, melynek újjáépítésére közel húsz évet kellett várni. Hargitai Jenő világhálóra feltett tudományos és helytörténeti értékű dolgozatából tudtuk meg, hogy Esztergom vármegye versenytárgyalás alapján a budapesti illetőségű Cathry Szaléz és fiai céggel 1895. január ,C% % BOTTYÁN JÁN0< HÍD. ÚJJÁÉPÜLT id&k ÉVBEN, A NEMEI FAH.'If AK AL T AL í&A 4. Xli.HO- 2SrAN FELROBBANTOTT HID HELYEN. 12-én kötött szerződést a Kis-Duna két partját összekötő híd megépítésére. Az akkori városvezetés úgy döntött, hogy az építmény a Lőrinc utca torkolatánál íveljen át 1: , a szigetre, illetve a híd j mellett egy hídfeljáró is I létesüljön. A terveket, f melyet a kivitelezőnek kellett elkészítenie, az alispán 1895. január 26-án hagyta jóvá, í a szándék komolysá> gát pedig jól jelezte, i hogy a közel 53 méter I hosszú híd ugyanez év szeptember 18-án már a próbaterhelésen is jj átesett. Az építés költ--------------------sége a mai árakhoz képest teljesen más léptékű volt, akkor ez a szerkezet valamivel több mint százezer pengőbe került. Hargitay dolgozatában még a műszaki megoldások részletezésére is kitér, innen tudjuk, hogy az átkelőt akkor meglehetősen modernnek számító, pneumatikus technikával építették, már ami a pillérek 12 méter mélyen lévő alapjainak vasbeton munkálataira vonatkozott. A korabeli fényképeken látható íves híd több mint 6 méter magas volt, és a ma embere számára szinte hihetetlen, hogy a hídpályán fapallózat, azon impregnált fakocka burkolat volt, a gyalogosok számára pedig 6 centiméter vastag tölgyfa pallókat raktak le. A hídszerkezet mellett, A legrégibb időkben a nagyobb folyókon, így a Dunán is csak révátkelők léteztek, ilyen szempontból meghatározó jelentőségű volt Komárom és Esztergom, mint átkelőhely. Tóth Ernő által írt korai hídtörténelemmel foglalkozó tanul mányból az derül ki, hogy városunk lakói méltán lehetnek egy újabb adalék miatt is büszkék, hiszen, mint kiderült va lószínűleg hazánk legidősebb, lényegében eredeti formában álló hídja Esztergomban a 11. számú út alatt található. A Hévízforráshoz épített értékes leletről film is készült. Esztergomban 1294-ből is van híradás a Budai és a Szent Pál kapuról és azok hídjáról. Ugyancsak e városban felvonóhidas kapu építéséről van tudomásunk a 14. századból, ezt Telegdi Csanád építtette. A török hódítás során már 1543-ban elfoglalták Esztergomot és Szinán pasa 1585-ben hajóhidat építtetett. Ez az építmény, mely az év nagyobb részében használható volt, közel 100 éven át jelentett kapcsolatot a Duna két partja között. 18 hídlap
