Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-05-17 / 19. szám

kultúra Június végén kezd a várszínház Habkönnyű komédiák és vaskos drámák Az Esztergomi Várszínházát évek óta országosan jegyzett bemutatóhelyként tartják nyilván szakmán belül és kívül egyaránt. A minden évben komoly közönségsikert arató szabadtéri előadások idén sem hiányozhatnak a nyári műsorkínálatából, de ez | egyben profi háttérmunkát is feltételez. Nem volt könnyű feladata idén sem a szervezőknek, Horányi László igazgatót többek között a 2007-es és az előttünk álló évadról, az új produkciókról, valamint a sztárkínálat és a kö­zönség rejtélyes viszonyáról faggatta Pöltl Zoltán.- Össze lehet foglalni néhány szóban az elmúlt évad történéseit?-Tavaly azokat a szempontokat, amelyeket a várszínház veze­tése fontosnak tartott, úgy érzem, tudtuk tartani. Értem ez alatt a saját bemutatókat, a befogadó színházi jelleget, a határon túli színházak megjelenését, a külföldi és a gyerekelőadásokat, me­lyek egytől-egyig elnyerték a közönség tetszését.- Ha az elmúlt évek, vagy az idei műsorok kínálatára nézek, ta­lán a „szerteágazó"jelző a legkifejezőbb. Hogy jön össze ez a komp­lex műsor?- Úgy gondolom, hogy akkor dolgozunk jól, ha figyelembe vesszük a város és a környékbeli települések jelentős művésze­ti és egyéb rendezvényeit, illetve azok dátumát. Az természete­sen minden évben fix, hogy augusztus 19-én és 20-án a Szent István-napi ünnepségeken mindenhol komoly rendezvényeket tartanak. A másik szempont - bármennyire is furán hangzik - egészen egyszerűen az, hogy az adott színész, zenész, előadó, társulat, együttes mikor ér rá. Jó példa erre a Ghymes együttes, akik már hosszú évek óta állandó fellépői a nyári évadnak itt Esz­tergomban, s míg az első időszakban bármikor tudtakjönni hoz­zánk, addig mostanára, amikor már ismertek lettek, nekünk kell igazodnunk az ő beosztásukhoz. Persze a cél az, hogy augusztus 19-én, 20-án minél többen válasszanak minket az előadók közül is. Az egyes produkciók, társulatok fogadásában nagy szerepet játszik a nyári szabadságok ténye is, szabadtéri színház lévén ez is nagyban befolyásolja a nálunk kialakított műsort. Az idei kí­nálatot úgy próbáltuk kialakítani, hogy a hétvégeken egy prózai és egy zenei darab várja a publikumot, de ha az egyik hétvégén esetleg nem lenne muzsika, akkor a következő szombat-vasár­nap annyival több dallammal várjuk a nézőket.- Ön egy személyben színész és színházigazgató, s mint olyan, minden bizonnyal két dologhoz nagyon ért, a színpadhoz és a né­zőkhöz. Milyen közönsége van a várszínháznak?- Jó kérdés. Én már tizennegyedik éve vagyok a színház élén, s bár elmondhatjuk, hogy az Esztergomi Várszínháznak megvan a törzsközönsége, kollégáimmal azt tapasztaltam, hogy a kezde­tekhez képest egy új nézőgeneráció is csatlakozott a „régiekhez". Természetesen ennek nagyon örülünk, mert ez mindenképpen növekedést jelent, hiszen a színháznak már az indulástól kezdve volt egy markáns közönsége. Ugyanakkor annak az örömünknek is hangot adhatok, hogy egyre növekvő számú budapesti, illetve felvidéki törzsközönségünk is lett az évek alatt, az pedig külön me­legséggel tölti el a szívünket, hogy minden évadban jönnek külföl­diek is. Érdekesség, hogy a három hónapos évad alatt nem egy-két idegen - például német - nyelvű előadásunk is van, de a külföldi vendégek nem ezekre kíváncsiak, hanem a ritka és mégis szép ma­gyar nyelven szóló darabokra, valamint a zenés produkciókra.- így évad előtt melyik az ön számára legkedvesebb darab, amelyre felhívná a közönség figyelmét?- Többfajta produkciónk lesz 2008-ban is, ezek közül főként azokra vagyunk büszkék, melyekkel több munka van, vagyis a sa­ját, bemutató jellegű előadásokra. Azok a darabok, melyeket ven­dégjátékként mutatnak be nálunk, persze ugyanolyan minősé­get képviselnek, csak mint szakember tudom, hogy azok már az „anyaszínháznál" bejáratott színművek, melyeken alig vagy sem­mit sem kellett változtatni a szabadtéri változat miatt. Az említett saját produkciók azért is izgalmasabbak, mert egészen egyszerű­en nem lehet tudni, hogy mi lesz belőlük a premier alkalmából a színpadon. Ilyen például a szabadkai színházzal közösen előkészí­tett Szomorú vasárnap című előadás, és reméljük, hogy augusz­tus 15-én és 16-án maradéktalanul teljesül mindaz, amit eltervez­tünk. Ez a produkció már most meghívást kapott Kisvárdára és Budapestre a Thália Színházba, ami külön büszkeség.- Melyik lesz az évad legkönnyedebb estje?-Azt gondolom, hogy a L'art Pour L'art Társulat előadásánál köny- nyedebbet nemigen találhatnak majd a színházkedvelők. Az évről évre visszatérő együttes gyakorlatilag minden alkalommal telt ház előtt játszik Esztergomban, ez való­színűsíthető, hogy 2008 nyarán is így lesz. Ez is egy zenés darab, de termé­szetesen a Laár Andráséktól megszo­kott abszurd humort nem nélkülöző prózai betétekkel megspékelve.- Mivel várják a legkisebbeket?- Nekik szólnak a bábszínházi es­tek, ezeket természetesen most is a várszínház bábtáborának keretében láthatják a gyerekek.- Láthat-e a publikum idén va­lamilyen vaskosabb drámát az várszínházban?- Talán a Dolores című darab az, amelynél drámai hangvételről be­szélhetünk. Ez egy bűnügyi törté­net, melynek abszurd jellege mel­lett drámai beütése is van. A zenés daraboknál a Piaf című produkció­nál beszélhetünk még komolyabb előadásról, ebben az életrajzi műben is a klasszikus merítésű dra­maturgia a meghatározó. Színházunk a reneszánsz évhez, illet­ve az esztergomi Botticelli-felfedezéshez több előadással is kap­csolódik. Ilyen lesz a Csapodár madárka című Rosante-komédia, a Mátyás király királysága című előadás, egy Shakespeare-átirat, valamint az évadnyitó, június 27-én bemutatásra kerülő Szarka Gyula reneszánsz zenei koncertje is. hídlap 19

Next

/
Thumbnails
Contents