Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-10 / 18. szám
kultúra Az emlékév újabb stációja Babits hangja a főiskolán Az idei év Esztergom számára Babits Mihály születésének 125. évfordulóját jelenti, a költőről szóló emlékév számos ünnepi előadással idézi meg az Előhegy egykori lakóját. Szerda este szinte minden ülőhelyet elfoglaltak a tanítóképző főiskola nagytermében, a „Különös hírmondó a XXI. században"címmel beharangozott különleges est számos meglepetést tartogatott. vészettörténeti örökségéről beszélt. Az est vége felé - a publikum és a szervezők várakozását beteljesítendő - Bánffy György Kossuth-díjas színművész lépett a színpadra, hogy elszavaljon egy nagyobb részletet a Jónás könyve című Ba- bits-műből. A legendás sorok, mint egykor Ninivében, ez alkalommal is dörögtek, ezúttal Esztergomban rengetve meg a szíveket. a műsorvezető, melyet Babits költészetének vizsgálata ihletett. Császár Angéla, Götz Anna, Oberfrank Pál, Rubold Ödön színészek a költő verseit, prózai műveinek részleteit adták elő, KipkeTamás író, Vörös István költő 125 éve született elődjük rájuk gyakorolt hatásáról beszéltek. Őket Pető László orgonaművész, illetve a Hunyadi Zoltán által dirigált Monteverdi Kórus és a Strigonium Consort régi zene együttes által előadott egy-egy rövidebb zenedarab váltogatta. Az előadóművészek mellett Tóth Franciska Babits-ku- tatót is meghallgathatta a publikum, az esztergomi szakember a költő hagyatékának jelentőségéről, valamint művészeti és műN agy várakozás előzte meg a szerda esti Babits-estet, de a költőről elnevezett emlékbizottság ezúttal is kitett magáért, közel tíz önálló előadót, két zenei együttest és egy szólistát is a színpadra hívott a főiskola nagytermében. Az első percektől kezdve nagy intenzitással konferáló Tóth Sándor József Atti- la-díjas költő következetesen csak „Miska bácsidnak szólította Babitsot, de ezt egy művésztárstól könnyen elfogadta a publikum. A több mint kétórás előadás során megidézett költőóriás két percben maga is hallható volt egy 1936-ban rögzített hangfelvételről, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum bocsátott a szervezők rendelkezésére. A közönség egy rendkívül tömény művészeti összeállításnak lehetett tanúja, a konferanszié sűrű egymásutánban jelentette be a viszonylag rövidebb felolvasások, szavalatok, zenei betétek szerzőit, címeit és előadóit. Líra és próza tekintetében természetesen Babits Mihály művei képezték az előadások többségét, de például Szabó T. Anna huszonéves költőnőt azon versének felolvasására kérte fel A költő születésének 125 évfordulójához kapcsolódva a róla elnevezett általános iskola idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Kotz István igazgató örömmel számolt be arról, hogy a negyedszázados működés az iskolai közösség életében több generáció meghatározó élményévé vált. Az intézmény 2003-ban változtatta nevét Babits Mihályra (előtte Kossuth Lajos, illetve Somogyi Béla Általános Iskola volt). A gyermekvédelemmel, környezeti neveléssel, informatikával, képzőművészettel, sporttal, hagyományőrzéssel és nyelvoktatással kiemelten foglalkozó általános iskola 2004-ben fogadta el új pedagógiai programját, 2007-ben pedig a Minőségirányítási Programot is bevezették a gyakorlatban. A fennállás 25. évében az oktatási intézmény az iskola két és fél évtizedes eredményeit összefoglaló ünnepi lapszámmal örvendeztette meg a BabSzem (Babits Szemle) nevű iskolaújság olvasóit. Pöltl Zoltán 14 hídlap
