Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-10 / 18. szám
közügy Meggyes Tamás polgármester a héten megalakult egyesülettel kapcsolatban a Hídlapnak elmondta, hogy annak bármely helyi szervezet a tagja lehet, de a civil és politikai célok elválasztása miatt mindazon egyesületek, szervezetek, akik a 2006-os választásokon jelöltet indítottak, nem vehetnek részt a civil kerekasztal munkájában. Önkormányzati, vagy civil? A polgármester szerint ez az a kérdés, amit mindenkinek el kell döntenie, de hangsúlyozta azt is, hogy az egyesületekről szóló jogszabály is előírja, hogy az alakuló szervezeteknek nyilatkoznia kell arról: végeznek-e politikai tevékenységet, ennek pedig szerepelnie kell az alapszabályban is. Meggyes Tamás szerint, amikor egy céljai szerint egyértelműen civil egyesület politikai pártot támogat, akkor már nem beszélhetünk civil célokról, hiszen az adott egyesület ilyenkor egyértelműen a hatalom megszerzéséért tesz lépéseket. „Egy önkéntes, szabad kezdeményezésen alapuló egyesület céljai nem keveredhetnek politikai, hatalmi célokkal, mert egy képviselő-testületbe való bejutás csak a választások során dőlhet el, demokratikus úton. A kettőt összekavarni, összemosni szerintem zavaró és álságos, Esztergomban mégis divat lett" - mondta a polgármester, aki azt is kifejtette, hogy egy helyi képviselőnek optimális esetben igenis dolga lenne, hogy különböző civil szervezetekben például kuratóriumi tisztséget töltsön be.„Nem gondolom, hogy például Nyíri Attila nem lehet bármely egyesület tagja, vagy kurátora, vagy hogy ezért az adott szervezet nem férne a kerekasztal mellé. Ugyanakkor fontos, hogy a politikus szolgálja a szervezet érdekeit, és ne fordítva, - egy komoly civil egyesület nem szolgálhatja egy politikus érdekeit. Az egyik legerősebb magyarországi civil szervezet a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, amelynek tudomásom szerint száznál is több országgyűlési képviselő a tagja szinte minden oldalról, mégsem lépnek fel politikai erőként." Arra a kérdésre, hogy ezen logika mentén ki szorulhat ki az új esztergomi kezdeményezésből, Meggyes Tamás egy példát hozott fel.„Ha Miavecz Jenő például egy bélyeggyűjtő egyesület tagja lenne, de a következő választás előtt-alatt másik három támogató szervezetet jelölne meg maga mögött, akkor a bélyeggyűjtőknek mindezek ellenére helye lenne az esztergomi kerékasztalnál. Egy civil szervezet önkéntes vállalás alapján, döntően saját erőforrásból saját célokat valósít meg, de nem politizál." És hogy milyen célokat valósíthat meg a Civil Kerekasztal Esztergom Egyesület a koordinációs szerepen túl? A polgármester szerint a költségvetésben az erre a célra elkülönített ötmillió forint elosztásánál az önkormányzat, bár alapító tag, de tartózkodni fog a szavazástól, ehelyett arról a majdani közgyűlés fog dönteni.„Hasznos lenne például, hogy eddig az önkormányzat által elkészített, az adó egy százalékáról szóló tájékoztató kiadvány ennek az egyesületnek a gondozásában jelenne meg. így minket nem érhetne vád, hogy szubjektív alapon döntünk, ki kerülhet bele, és ki nem, ugyanakkor a CKEE akár szervezeten kívüli egyesületet is bevehetne a kiadványba, ha úgy ítélik meg, hogy annak céljai a köz szempontjából támogatásra érdemesek." Tévhitek, tények és lehetőségek az idősödéssel Richter Gedeon járó szellemi változások megítélésében Az életkor előrehaladtával megjelenő testi változásokat mindenki ismeri, és ezek többségét a hozzátartozók és maguk az idősek is elfogadják, kis túlzással élve szinte számítanak is rájuk. Egészen más a helyzet a szellemi működéssel. Az emberek jelentős része még ma is úgy véli, hogy a szellemi hanyatlás az öregedés egyik velejárója („szenilitás”). Mások éppen ellenkezőleg vélekednek: azt gondolják, hogy a bölcsesség a korosodással együtt jár. Mindkettő szélsőséges nézet, messze esik a valóságtól. A középéletkor után megjelenő emlékezet- és gondolkodászavarok vizsgálata, minősítése és kezelése az időskori elmeorvoslás egyik legnagyobb kihívása. A 65 év feletti emberek 10%-a ugyanis a feledékenység vagy egyéb szellemi működések kóros fokú hanyatlásában (ún. demenciában) szenved és ez az arány 5 évenként megduplázódik. Népbetegségről van tehát szó, hiszen a várható életkor-azaz az idős emberek száma - folyamatosan nő. Általános tapasztalat, hogy sem a betegek, sem hozzátartozóik nincsenek tisztában azzal, hogy a demencia okainak kimutatására ma már kifejezetten jó hatásfokú diagnosztikai eszközökkel rendelkezünk. Az agyi keringési és anyagcsere zavarokat például már igen korai szakban felismerhetjük. (Felejtsük el tehát a mindent magyarázó agyi érelmeszesedés kifejezést!) Köny- nyen mérhető a B-12 vitamin hiánya, amely szintén demenciához vezethet. A korszerű kutatások több egyéb - kiválóan kezelhető - okot is felfedtek, amelyek demenciát okozhatnak. Ilyenek például az alvás alatti légzészavar vagy az agyvíztermelés bizonyos elváltozása. Vigyázat! Közvetve vagy közvetlenül demenciához vezet az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása és a túlzott (központi idegrendszerre ható) gyógyszerek tartós alkalmazása. Tévedések forrása lehet viszont az a szellemi teljesítménycsökkenés, amelyet nem demencia, hanem kedélybetegség (depresszió) idéz elő. A korai és részletes kórisme azért fontos, mert ez a hatékony kezelés alapfeltétele. Kevesen tudják, hogy ma már a speciális kórok nélkül kialakuló, előrehaladó szellemi hanyatlás (az ún. Alzheimer-betegség) kezelése sem reménytelen. Olyan gyógyszerekkel rendelkezünk, amelyek képesek a körfolyamat sebességének jelentős fokú lassítására, ezáltal a beteg vállalható életminőségének tartós biztosítására. A demencia korai felismerése és a betegek kezelésbe vonása a betegség elleni harc legfontosabb feladata. Aki demens ember közelében él, jól tudja, mekkora erőfeszítést igényel az ilyen személy tartós ellátása. Ráadásul a demens beteg akaratlanul is súlyos terhet ró a környezetére. Megnöveli a családtagok betegállományban töltött napjainak számát, megnyirbálja szabadidejüket, akár éjszakai pihenésüket is megzavarhatja. Készen áll-e az orvosi hálózat a több százezer demens beteg fogadására és kezelésére, a szőkébb és tágabb közösség ezeknek a személyeknek az ellátására? Az egybehangzó szakmai vélemények szerint jelenleg nem. Ez azért van, mert a kérdés rendkívül összetett. A szűkén vett orvosi kérdések mellett az idősek életminőségének fenntartásában égető szociális feladatok jelennek meg, az egészséges környezet befogadóképességét pedig segítő civil szerveződésekkel és pedagógiai eszközökkel lehet javítani. Mit tehet az a személy, aki saját magán vagy családtagjain demencia gyanújeleit észleli? Először is ne essen pánikba! Kérjen segítséget háziorvosától, hogy mielőbb megtörténjék a szükséges szakorvosi vizsgálat! Jó tudni, hogy több éve az országban ún. demencia centrum hálózat működik. Végül a legfontosabb: az életkor előrehaladásával szellemi hanyatlás nem törvényszerűen alakul ki. Igenis létezik „egészséges” öregedés, azonban egészségünkre minden életkorban - idősebb korban a demencia lehetőségére is gondolva - vigyáznunk kell! Prof. Dr. Rajna Péter
