Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-10 / 18. szám
Összeállította: Bukovics Krisztián Vasárnap, pünkösd napján ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és az egyház megalapítását. Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Ezen a napon a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösd napján azonban mást is ünnepelünk: az életet, az életvidámságot, amely számos máig élő, az ünnephez kötődő hagyományunkban érhető tetten. A húsvét utáni ötvenedik napon, így idén a szokásosnál korábban, május 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását. A görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származó elnevezéssel illetett ünnep minden évben más-más napra esik, de mindig május 10-e és június 13-a közé. Korábban, a II. Vatikáni zsinat előtt pünkösd vigíliáját és pünkösd nyolcadát is külön megünnepelték, és bár pünkösdhétfő a liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - pirosbetűs nap a kalendáriumban. Az egyház születése Pünkösd elsősorban a kereszténység ünnepe, a keresztény egyház születésnapja, az első gyülekezetek megszületésének napja. A bibliai idézet szerint „amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mertmin- denki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.” (ApCsel 2:1-6). Ekkor állott elő Szent Péter, aki beszélni kezdett, és beszédét nagyon sokan megértették, közülük jöttek létre az első keresztény gyülekezetek, és született meg a keresztény egyház. Pünkösdhöz - mint szinte minden vallási ünnepünkhöz - számos hagyomány kapcsolódott az évszázadok során: keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány hiedelmekkel, és olvadtak össze egy sajátos hagyománykörré. Ezeket ma már csak kevés helyen ápolják, ugyanakkor - talán az utóbbi évek egyre erősödő hagyományőrző trendjének köszönhetően is - néhány kisebb településen ma is virágoznak a pünkösdi szokáPünkösd vigíliája AII. Vatikáni zsinat előtt pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a für- dőzőt minden betegség. A szokás szerint se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás. 4 hídlap Pünkösd, axeresztlny egyház szüitésnafja k ill flf
