Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-05-03 / 17. szám

Richter Gedeon „Gyógyszeréberség” így lehetne magyarra fordítani azt a görög eredetű farmakovigilancia kifeje­zést, amely egyre nagyobb teret és jelentőséget nyer az egészségügy sze­replőinek körében. A különböző gyógyszeripari termékek biztonságos és mi­nimális kockázat mellett történő használata nem csupán a betegek, hanem az egészségügyi szakemberek és a gyártók érdeke is. Éppen ezért fontos, hogy a mellékhatás-bejelentés és feldolgozás széles körben ismeri, alkalmazott és hatékony eljárás legyen. A farmakovigilancia jelentőségéről és a Richter eh­hez kapcsolódó, Közép-Kelet-Európában egyedülálló fejlesztéséről dr. Széli Judit, a Társaság Gyógyszerbiztonsági és orvosi dokumentációs osztályának vezetője, dr. Berta András Miklós, projekt- és csoportvezető, valamint Kovács Lajos, a projekt informatikáért felelős csoportvezetője számolt be. A statisztikai adatok szerint azok a betegek, akik egyáltalán nem szednek gyógyszert lé­nyegesen nagyobb kockázatot vállalnak, mint amit a gyógyszerszedéssel járó esetleges mel­lékhatások jelenthetnek. Tagadhatatlan ugyan, hogy a gyógyszerek használata rejthet bizo­nyos kockázatot, ám a farmakovigilancia éppen arra született, hogy ezt a rizikót minimalizálja. A különböző készítmények piacra kerülését megelőző szigorú szabályok mentén zajló kli­nikai vizsgálatok igyekeznek minden nem kí­vánatos hatásra fényt deríteni, de ezek alkal­mával lehetetlen olyan nagyszámú beteget bevonni, mint amit maga a piac jelent. Fontos tehát, hogy a gyógyszerek alkalmazása során felmerülő esetleges további mellék- és nem kívánt hatá­sok felszínre kerüljenek, eljussanak az illetékesekhez és az ezekből szár­mazó tapasztalatok a termékek biztonságosabbá tételében kamatozzanak. Mindez úgy lehetséges, hogy akár az egészségügyi szakemberek, akár a közvetlen felhasználók bejelentik esetleges negatív tapasztalataikat a gyártóknak. Ezt követi az információk értékelése, feldolgozása és az eset­leges, a törvényi szabályozások alapján történő továbbítás az illetékes gyógyszerhatóságoknak. A farmakovigilancia tehát elsősorban a betegek védelmére összpontosít, s ez a gyártók, így a Richter számára is kiemelt feladat. Emellett a gyógyszerhasz­náló biztonsága egyben a „termék biztonságát” is jelenti: a meg nem szűnő kontroll és nyomon követés a készítmény folyamatos tökéletesítését és a be­tegtájékoztatás egyre precízebb módját eredményezi. A gyógyszerhasználat feletti „őrködésben” a hatóságoknak, az egészségügyi szakembereknek és a gyógyszeriparnak, de maguknak a felhasználóknak is komoly szerep jut. A mellékhatás-bejelentéssel kapcsolatos nemzetközi, de főként a hazánkra vonatkozó európai uniós, törvényi szabályozás egyre szigorodik. Többek között pontosan definiálja a bejelentést követő eljárás lé­péseit, illetve azt a technikai környezetet, amelyben az információknak ára­molnia kell. Meghatározza például a súlyos mellékhatás fogalmát, s azt is, hogy ilyen információ észlelése esetén a gyógyszergyártó mely hatóságnak tartozik jelentési kötelezettséggel és miként ajánlott orvosolnia a problémát. Emellett a gyártók időszakos összefoglalók közlésére is kötelezettek, így az EU felelős szerve egy időben képes az egy adott hatóanyagról érkező ösz- szes „időközi" információt értékelni. Ez a folyamatos „haszon-kockázat” érté­kelés - amelyet a gyártók és a hatóságok is rendszeres időközönként az ösz­szes termékre vonatkozóan elvégeznek - biztosítja a betegek biztonságát. Az egészségügyi szakemberek szerepe kiemelt a farmakovigilancia tekin­tetében, hiszen ők azok, akik közvetlenül és „hozzáértő módon” találkoznak az egyes készítmények nem kívánt-, illetve mellékhatásaival és jelezhetik azokat a megfelelő helyen. Elhivatottságuk okán az orvosok, gyógyszeré­szek is igyekeznek a lehető legbiztonságosabb készítményeket ajánlani be­tegeiknek, így az ő érdekük is, hogy a kockázat minimalizálódjon, emellett a haszon a lehető legmagasabb legyen. Gyógyszerek hatására irányuló bejelentés természetesen érkezhet maguk­tól a felhasználóktól is, mint ahogy ez a gyakorlatban is előfordul. Fontos, hogy tisztában legyenek és éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen ahogy a készítmények, úgy a gyógyszerhasználat is a feltárt kockázatok minimali­zálásával tehetők egyre biztonságosabbá. Egyedülálló csúcstechnológia Közép-Kelet-Európában A Richter a térségben egyedülálló informatikai hátteret teremtett a mellékha­tás-bejelentések feldolgozását illetően. Olyan validált, azaz folyamatosan el­lenőrzött és megkerülhetetlen, biztonságos „nyomon követési rendszert” vett használatba, amelyben lehetetlen egyetlen bejelentés szem elől tévesztése is. Emellett biztosítja az elektronikus kommunikáció lehetőségét, amely ha­tékonyabbá és gyorsabbá teszi az információáramlást, miközben eleget tesz a hatósági követelményeknek. A program automatikusan küldi a jelentéseket a megfelelő szerveknek, irányítja, szabályozza és ellenőrzi a munkafolyama­tokat. A három modulból álló - adatbázis-kezelő; elektronikus jelentő; perio­dikus összefoglaló-szerkesztő - úgynevezett „total safety” platform segítsé­gével minden farmakovigilancia funkció együttesen leképezhető. Multinacionális cég lévén kiemelt szempont volt, hogy a rendszer csoport- szinten is képes legyen kezelni az adatokat. Ez annál is inkább fontos, mivel az így létrejövő tudásbázis a Richter-készítmények folyamatos minőségi ja­vulását, a betegtájékoztatás hatékonyságának növelését szolgálja. Több mint 100 év szakmai tapasztalattal a gyógyszergyártásban Hazai tudásbázissal a kutatás-fejlesztés és az innováció terén Biztos partnerként több mint 100 országban az egészségért A Richter által gyártott készítmények alkalmazása során észlelt nem­kívánatos események (mellékhatások) bejelentését, illetve bármilyen gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos kérdést a Farmakovigilancia csoport központi e-mail címére vagy fax számára várják. drugsafety@richter.hu Fax: 06-1-431-5954 Hangposta: 06-1-505-7032 A minőségi gyógyítás szolgálatában. Nemzedékeken át. Richter Gedeon www,richtet,hu ■ 1901 óta

Next

/
Thumbnails
Contents