Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-19 / 21 (2). szám
Esztergom Ökumenikus Imahetet tartanak a történelmi egyházak Eljött a közös imádságok ideje oZI Ökumenikus imádkozásra szólítják az egyházak Esztergomban a különféle felekezetek híveit január második felében. A Hídlap olvasóival Michels Antal katolikus plébános és Ferenczy Andrea református lelkész osztotta meg gondolatait. A z ökumenizmus, ökumené szó a görög óikéin, 'lakni' szóból ered, és idővel az egész lakott földet jelentette, majd az egyetemes kereszténységet, végül a keresztények egységtörekvését. Krisztus szándéka az volt, hogy övéi „mind egyek legyenek" (Jn 17,21). Mi, hívők, szaggattuk meg Krisztus köntösét, amikor nem kerestük a közösséget, a párbeszédet. A megosztottságot tudatosították protestáns testvéreink, amikor 1910-ben Edinburghban missziós világkonferenciájukat tartották; innen indult el az ún. ökumenikus mozgalom a Misz- sziók Nemzetközi Tanácsának tevékenységével párhuzamosan. A római katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinat óta egyre elmélyültebb teológiai párbeszédet folytat az egyes keresztény felekezetekkel. II. János Pál pápa egyik enciklikájában összegezte az ökumené mérlegét, a párbeszéd gyümölcseit és további feladatait: az újra megtalált testvériség; szolidaritás az emberiség szolgálatában; közeledés Isten Igéjében és az istentiszteletben; a többi keresztény értékeinek megbecsülése; a közösség (kommunió) növekedése („szeretet párbeszéde"); dialógus folytatása; konkrét együttműködés a szeretetszolgálatban. Az ökumené lelke a közös ima és a megtérés, ezt szolgálja a minden évben megrendezésre kerülő közös imahét. (A Magyar Katolikus Lexikon nyomán: Michels Antal) Mikor kezdődik az ökumené? Az ember azon a földön él, amit Isten tett a lába alá. Ez az ember által lakott föld görög szóval a Bibliában így olvasható: ökumené. Az ökumenébe érkezik Jézus is (Zsid 1.6.). Ökumené az a földi valóság, akkor kezdődik, amikor Isten és a föld lakói együtt vannak. A közös együttimádkozás gondolata 1740- körül Skóciában merült fel. Paul Wattson katolikus lelkész a 8 napon át tartó imahét idejét 1908-ban Pál apostol megtérésére emlékezve igazította. Azóta minden év januárjában Pál napja az imahét kezdetét jelenti. Az Esztergomban lakó különböző felekezethez tartozó, de az egy Istenre tekintő keresztyény testvérek együtt tudják áldani énekszóval, imádsággal a Kegyelmest, hallgatják szavát az elhívott szolgákon keresztül, és merítünk erőt, tartást, reményt Tőle, aki a földön lakóknak nemcsak földet tett a lába alá, hanem - és ezért imádjuk- megtartó szeretettel kezét is kinyújtotta és kinyújtja értünk. Hála Istennek, valójában az együvé tartozásunk nem 8 napig tart. (Ferenczy Andrea evangélikus lelkész) Az ökumenikus hét helyszínei: január 20-a, 16 óra, kertvárosi templom, 21-én, 18 óra, görög katolikus templom, január 22- én, este 6 óra református templom, január 23-án, szerdán, 18 óra, evangélikus templomjanuár 24-én, 18 óra, Szent Anna, azaz Kerek templom, január 25-én, 18 óra Belvárosi templomjanuár 26-án, szombaton, 6 órától a szentgyörgymezői templom, január 27-én, a Vízivárosi templom. Az Esztergom Városi Gazdakör Pöltl Zoltán Városunk egyik legnagyobb és leggazdagabb múltjával rendelkező civil közössége, a gazdakör jól kezdte az évet. Fáradozásaikat, a szűkebb pátrián belüli tevékenységük elismeréseként a város vezetése az Esztergomi Közösségért Díjjal ismerte el január 1-jén. Civil kurázsiban tehát e közösségnél sincs hiány, de érdemes áttekinteni történetüket is. 1882-ben az akkori Szent Anna-templom plébánosa kezdeményezésére megalakult az Esztergomi Polgári és Társalgó Kör. A folytatás egyik fontos momentuma volt, hogy a társaság munkájába és működésébe bekapcsolódott a Belvárosi plébánia, illetve a katolikus egyház is. Az egyesület tagjai ekkor főként a mezőgazdaságban is érdekelt polgárok közül kerültek ki, és ez idő tájt kapcsolódnak a belvárosi körhöz a szentgyörgymezői érdeklődők is. Az így kiszélesedett polgári egylet a Simor János utcában épít székházat, a lelkesedésre és az összefogásra jellemző, hogy az épület felhúzása során nem csak anyagi áldozatot hozott minden egyes tag és kapcsolódó közösség, de sokan kétkezi munkájukkal is hozzájárultak az székházhoz. Az épük aí égésűiéiül sokéi? ás naS]fon szereliéi, letet 1919. november 23-án szentelték fel a jelenlegi buszpályudvarnál, a Simor János utcában. Az ingatlan sok viszontagság után - az államosítást követően az orosz hadsereg is használta - végül újra az eredeti gazdához, a gazdakörhöz került vissza. Az építmény belső kialakítása máig mutatja, micsoda gazdag és nyüzsgő élet zajlott itt, a földszinten könyvtár, társalgó, sön- tés, tekepálya, gondnoki lakás kapott helyet, az emeleten irodalmi estek, bálok lebonyolítására alkalmas, színpaddal ellátott hatalmas előadóterem várta az akkori polgárokat. A mai gazdakör aztán 1996-ban a rendszerváltás eredményeként, mint jogutód visszakapta az épületet, de a szervezet már korábban, 1994. február 11-én újjáalakult. Az alapító ünnepség közel száz esztergomi részvételével a korábbi előd bázisán, a Belvárosi plébánián zajlott. Az első elnök Hamvas József állatorvos lett, őt viszonylag rövid időn belül váltotta Balogh Zoltán ügyvéd, aki jelenleg is betölti ezt a posztot. Az egyesület gondosan őrzi hagyományait, a kereszténydemokrata értékrend alapján végzik kulturális, hagyományőrző és érdekvédelmi tevékenységüket továbbra is főként a mezőgazdasággal foglalkozó helyiek számára. Aktivitásukra mi sem jellemző jobban, mint hogy ez a kör alapította meg a megyei gazdaköröket, és az elmúlt időszak gazdatüntetéseínek, országos szintű megmozdulásainak szervezéséből is kivették a részüket. A gazdakör egyik legfontosabb programja az évenkénti borverseny, a terménybemutató, valamint az április végi búzaszentelő. 16 hídlap
