Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-04-26 / 16. szám
címlapon lakók pedig csak akkor látják majd a túloldalt, ha kisétálnak a partra.- A köznyelv az első látványtervek alapján máris csak a „hét toronyként" emlegeti a Prímás-szigetre tervezett szállodát, van netán valami célja a misztikus hetes számnak?- A hét torony kifejezéssel még nem találkoztam, de természetesen nem véletlenül éppen ennyi egységből áll a komplexum. Egy mesterünk, Jánosi György meggyőződése volt, hogy olyan számú elemből kell egy épületnek felépülnie, aminek a jellegzetességét első pillantásra fel lehet fogni, illetve meg lehet számolni. A hét torony még az a lépték, amire ha az ember ránéz a Dunáról, akkor ad egy olyan karaktert, amely még megjegyezhető. A megjegyezhetőség, ez a szimbolikus jelleg pedig nagyon fontos volt számunkra.- Szóval eleve hét toronyra komponálta a szállodát. Vagy bántja a fülét, ha az építészettel párosítom a komponálás kifejezést? Bevallom, kicsit nyomoztam ön után: nem sokon múlott, hogy mondjuk karmesterként vagy kórusvezetőként üdvözöljük itt Esztergomban a városban tartott gitárfesztiválok egykori állandó vendégét.- Gyerekkorom óta tanultam zenét, a pályám állandóan billeget a zene és az építészet között, végül - némi szülői szigornak köszönhetően -az építészet maradt. De nem bántam meg: az egyetem után bekerültem Zalaváry Lajos műhelyébe, aki talán ma a szakma doenje, a legidősebb ma is alkotó szakember. Fiatal építészként szerencsém volt egy ilyen mesterrel találkozni, vele dolgozni: az építészetről való felfogásomat sokkal inkább Zalaváry, mint a műegyetem alakította ki. Az építészet bizalmi műfaj, mint például az orvoslás vagy a pszichológia Azért megmaradt a zene is: még most is én vezetem az iparművészeti egyetem kórusát, igaz már csak félállásban.- Nem okozna tehát problémát az esztergomi hotel avató ünnepségén egy kórust vezényelni...- Hát az gyönyörű volna... Persze az embernek vannak romantikus vágyai, végül is a Művészetek Palotáját is zenei vágyakkal tele terveztem. Amikor az ember hangzó teret tervez, akkor elképzel, álmodozik bizonyos zenei élményekről, és a Művészetek Palotája beváltotta ezeket a reményteli álmokat. A világ legjelentősebb művészei lépnek fel benne, Budapest pedig rákerült egy térképre. Ez szerintem építészeti szempontból is jelentős, mint ahogyan Esztergomnak is fontos lehet, hogy itt is egy olyan alkotást szeretnénk létrehozni, amely igyekszik elszakadni a konzum wellnes szállodáktól. Komoly ökológiai változások előtt állunk, a tervezett szálloda pedig a Duna partján, a folyó vizét hasznosítva működik majd, szoros összhangban a természettel, és ez talán egy új irányt is jelenthet a szakmában. A mai magyar építészet egyébként minden szempontból felkészült arra, hogy ezeket az ökológiai szempontokat az eddigieknél jobban érvényre juttassa, és véleményem szerint ez a hotel akár egy jó kiindulási pont is lehetne ehhez. yqch tkikötő flycfloghíö 6 hídlap
