Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-04-19 / 15. szám
helyi história letve különböző absztrakt kompozíciók. A művész leginkább kedvelt tájkép témája a dél-franciaországi, a Cannes melletti mocsárvidék volt. A kies terület, ahol vadlovak és bivalyok élnek, érdekes módon ihlették meg a magyar művészt, modern, mégis realisztikus megfogalmazásban adta vissza az ott látottakat festményein, rajzain. Amikor Schlosser Attila, az örökös, a képek kapcsán találkozott egy budapesti neves képzőművészeti galéria tulajdonosával, akkor a többek között Munkácsy- alkotásokat is árverésre bocsátó intézmény vezetője, Virág Judit dicsérő szakmai véleménnyel volt Szabó Attila György alkotásairól. Az alkotó posztumusz vett részt nemrég a fővárosi Klebelsberg Kúnó Művészeti Központ galériájában megrendezett tárlaton, ahol említett háborús és politikai karikatúrái díjat is nyertek. Az örökös, közel hatvan darab Szabó Attila György képpel rendelkezik, ezeket szeretné Esztergomban kiállítani. y A család másik, Esztergomhoz kötődő művésze, a __ -íí1 ma Amerikában, Arizona államban élő 96 éves JuP haros István, alias Stephen Juharos, aki a fent említett Szabó Attila György édesanyja testvérének fia. Juharos, akinek az 1920-as években még Jureczky volt a neve, kitüntetéssel végezte el a művészeti akadémiát Budapesten. A névváltoztatásra szülei válása késztette a történet főszereplőjét, akitől a Schlosser családnak közel harminc festménye van, a legkorábbi alkotás 1926-ban készült. Juharos a második világháború során utászként szolgált Párkányban, ekkor kihasználva a közelséget átjárt a rokon Szabóékhoz Esztergomba. Ez időben készült Schlosser Attila édesanyjának életnagyságú olajfestménye is - tudtuk meg a lokálpatrióta örököstől. A kép jelentősége, hogy a hölgy abban a ruhában látható az alkotáson, amelyen az 1938 májusában Esztergomba érkező Eugenio Pacelli bíboros, pápai követet (akit később Pius pápaként ismert meg a világ) köszöntötte a városi fogadási ünnepség alkalmával. Juharos István 1945 után először Európában utazgatott, és természetesen festett is mindenhol. Mégpedig nem is akármilyen témákat, az akkor uralkodó királyi családok portréjainak megfestésével kereste kenyerét. A vezető arisztokraták között voltak többek között a Habsburgok is, a család legismertebb, ma is élő vezetője Otto, levelet is váltott Schlosserékkal a festmények kapcsán. Mint Schlosser Attila elmondta, István nagybátyja nagy levelező volt, többek között az angol királyi házzal is hosszú ideig tartotta a kapcsolatot. Juharos az 1940-es évek végén került WrHE PßQTFcT,cM Amerikába, ahol folytatta a felső tízezer, ott a leghíresebb iparosok, mágnások, milliomosok, politikusok megfestését. Ennek köszönhetően ismertté vált, így komoly megrendeléseket kapott kifejezetten nagyméretű templomfreskók elkészítésére. A falfestményeken Juharos nem tagadta meg magyar származását, a kompozíciókon történelmünk nagyjai, többek között Szent István, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos is szerepelnek. A műveket a Szabó Attila György által is előszeretettel használt realizmus jegyében készítette az alkotó. Mint Schlosser Attilától megtudtuk, Juharos István 96 éve ellenére jelenleg sem pihen, és az akvarellfestésben leli leginkább örömét. Az idős mester saját stúdióban dolgozik Arizonában. Az esztergomi rokonok úgy tervezik, hogy az ő bemutatását is megszerveznék egy kiállításon a városban, illetve lehetőség szerint a fővárosban is. így Juharos István személyében alkotói pályáját és életútját tekintve is rangos, Esztergomhoz számos szállal kötődő képzőművész kápráztathatná el a város és az ország képzőművészethez és történelemhez hű polgárait. hídlap 21
