Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-12 / 20 (1). szám
címlapon amelyek a mai napig változatlan vagy hasonló formában léteznek. Ezekhez kell hozzávetni a rendkívül részletes szír katonai térképeket, amelyek nagyon sok „beszélő”, azaz lehetséges réis folytatott tanulmányokat. A megszállott szakember 2000-ben kezdte kinti terepmunkáit az egykor keresztes fennhatóság alatt fekvő tengerparti régióban, természetesen a Szíriái Régészeti Főigazgatóság hivatalos engedélyével. „Az eddig régészek által „békén hagyott” tengerpart és a mögötte elterülő hegyvidék településhálózati térképe majdnem teljesen fehér, ahol csak a nagyobb várak jelentenek egy-egy magányos fekete pontot. Az ezeket egykor összekötő vidéki települések, gazdasági központok, kis erődök felkutatása és feltérképezése nélkül azonban nem könnyű megérteni a nagy várak és települések működését, és nagyon hiányosak maradnak az ismereteink a keresztes korszak gazdaság- és társadalomtörténetéről is” - magyarázta a fiatal régész. Az első két évben egyedül, hátizsákkal barangolta be Szíriát, ezt követően egyre többen csatlakoztak hozzá. A Szíriai- Magyar Régészeti Misszió első állandó tagja, egykori gimnáziumi osztálytársa, a szintén esztergomi kötődésű Borosházi Tamás építész volt, másodikként pedig Zsemberi Ákos, szintén esztergomi építész csatlakozott. A 2005-re már 5 állandó magyar résztvevőre duzzadt csapat ez időre olyan nemzetközi szinten is számottevő felfedezéseket tett, mint például a középkori barlangvárak és késő antik remetetelepek felfedezése az Orontész folyó völgyében, melyekről korábban a Szíriái Régészeti Főigazgatóság sem tudott. Balázs számtalan előtanulmány és tervezés után dolgozta ki útvonalait, bár szerinte a terepmunka sikere 80 százalékban a helybelieknek köszönhető, akik rendkívül barátságosak és vendégszeretők. „A kutatóutak vonalának megtervezéséhez először át kell nézni a korabeli arab és latin nyelvű forrásokat, hiszen ezek sok olyan helységnevet tartalmaznak, gészeti objektumra utaló helynevet tartalmaznak. A konkrét terepbejárás általában gyalogosan, hátizsákkal történik, mert a legtöbb helyre autóval nem lehet eljutni. A falvakban mindig leülök a helybeli öregekkel és a gyerekekkel beszélgetni, mivel elsősorban az idősebbek azok, akik olyan dolgokra is emlékeznek, amelyek már elpusztultak, a gyerekekkel pedig azért, mert ők idejük nagy részét a szabadban töltik, és minden egyes furcsa terepjellegzetességet, ciszternanyílást ismernek” - tért ki módszereire Balázs. A legnagyobb feladat 2006-ban jött el a pillanat, amikor Major Balázs megkapta a felkérést Margat várának feltárására. A nagyszabású állagmegóvási és rekonstrukciós munkákat a Szíriái Régészeti Főigazgatóság finanszírozza, amelyhez korábban már az európai uniós EU-Med program is nyújtott segítséget. A magyar régészcsapatnak azonban magának kell előteremteni a kutatás folytatásához és a koncesszió magyar kézben tartásához szükséges anyagi forrásokat. Ez a koncesszió nemcsak azért egyedülálló, mert a világ egyik leghíresebb keresztes váráról van szó, hanem azért is, mert a szíriai hatóságok egyetlen külföldi nemzet régészeinek sem adnak ennyire jelentős objektumot. „Hét év szívós munkának köszönhető, hogy mi kaptuk meg ezt a felkérést, és annak, hogy mindig partnerként kezeltük a szíriai kollégákat, diákokat, nagy hangsúlyt fektettünk ismereteink és kutatási eredményeink átadására, valamint a szíriai diákok képzésére” - mondta az esztergomi régész. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió már az első évadban számtalan leletre és érdekességre bukkant. A legjelentősebb eredmények közé tartozik, hogy sikerült annyira feltárniuk a johannitákelpusztultnagyterménekterületét,hogyannakalap- ján elkészülhetett a teljes épület számítógépes rekonstrukciója, s az ásatások során előkerült egy korábbi nagyterem maradványa is. A legfejlettebb technikákat felhasználva megkezdődött a vár területe alatti, elpusztult épület földradaros feltérképe- » A magyar régészek Európa és világviszonylatban is elismert szakemberek, a világ minden pontján folytatnak ugyanis kutatásokat. Tavaly szeptemberben például Vanek Zsuzsanna, egyiptológus vezetésével egy ókori kocsmát ásott ki Egyiptomban egy magyar expedíció. De említhetnénk Gaál Attilát is, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatóját, régészt, sőt búvár régészt, aki külföldön elsősorban Afrikában kutatott kincsekért a víz alatt. Vagy a Lassányi Gábor vezette hatfős magyar régész expedíciót, amely Észak-Szu- dánban kutatta a Nílus völgyét 2006-ban. hídlap 5
