Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-04-05 / 13. szám
zöldügy Magasról lesajnált törvények és rendeletek Szélmalomharca kutyagumi ellen? Pöltl Zoltán Régi mondás: a kutya az ember legjobb barátja, de vajon az embernek jóbarátja-e a kutyatartó ember? Ha a köztereken egyre gyakrabban felbukkanó kutyagumikupacok felől közelítjük meg a kérdést, korántsem egyértelműen „igen" a válasz. Ugyan már foglalkoztunk a témával, a helyzet azonban azóta sem változott: a parkok és a játszóterek továbbra sincsenek biztonságban a szagos aknáktól. lönösebben akadályozni a kutya ürítési szándékát a séták alkalmával. Sokaknak vannak azonban megszokott és kies helyeik, ahol az eb elvégzi dolgát, a gazdi és kedvence csak ezután indul a mások által is sűrűn látogatott sétányokra, parkokba. De az állatokat nem mindig lehet megzabolázni, előfordulhat, hogy a négylábút betegség gyötri, és esetleg a nem kívánt helyen hagy piszkot. Az ebtartókat a közterületeken való kutyasétáltatással kapcsolatban ugyanakkor általános és helyi törvények is regulázzák, igaz, ezek főként a póráz és szájkosár viseletével foglalkoznak. A helyi rendeletek hang- súlyozása érdekében az önkormányzat tervei között szerepel, hogy kutyafuttatókat épít ki a városban, ekképpen elejét véve a leginkább kedvelt sétahelyek (Kis- Duna-part, Erzsébet park, stb.) kutyagumival való bepiszkolásának. Az ebtartók az elképzelések szerint a Budai Nagy Antal úton, a Bánomi lakótelepen és a Béke téren járathatják majd kedvenceiket a tudatosan erre a célra kialakított területeken, de a részletes tervek még kidolgozásra várnak. A kijelölt kutyafuttatókhoz az önkormányzat nem tervez úgynevezett kutyapiszok-tároló edényeket, mivel maguk a futtatók lesznek úgy kialakítva, hogy az ott sétáló ebek a bekerített részeken könnyíthessenek magukon. Addig azonban, amíg ezek a futtatók elkészülnek, nem ártana beszerezni néhány kutyaürülék-gyűjtő edényt, legalább a J elenleg a kutyával rendelkező esztergomiak minden különösebb szívbaj nélkül sétáltatják kedvenceiket a város füves és aszfaltos közterületein, parkjaiban, sétányain. Mindezzel csak az a gond, hogy az ebeket - miként minden élőMa Magyarországon több mint egymillió kutyát tartanak, és ha a statisztikai adatokat vesszük alapul - ebenként naponta nyolc deka ürülék keletkezik - akkor az napi 80 tonna, évente pedig 29.800 tonna kutyagumit jelent. lényt - az anyatermészet naponta szólítja fel „az anyagcsere folyamatok lezárására", s ez a kutyáknál, mint közismert, még egyéb funkciók okán is az ösztönző erők közé tartozik. Aki kutyát tart, nyilván szereti kedvencét, ezért nem is próbálja küVeszélyes kupacok A kutyapiszokban, mint a legtöbb élőlény távozó salakanyagában, számos, az emberre veszélyes baktérium található. Ezek közül talán az egyik legrosszabb a toxocare-pete nevű lárva által hordozott baktérium, ami különösen a gyermekekre veszélyes: Magyarországon évente 6-8 gyermek vakul emiatt, a baktérium az emésztőrendszeren keresztül a véráramba kerülve eljuthat a szemig, így okozva vakságot. A kutyák, a macskák és más házikedvencek ürülékében, valamint nyálában és szőrzetén található több más baktérium és parazita is. Ezek között szintén gyakori a toxoplazmosis gondii, ami rendkívül veszélyes, és súlyosabb esetben akár halált is okozhat. frekventáltabb részekre, mert ugyan Esztergomra korántsem jellemzőek a pestbelvárosi állapotok, de a gyakorló szülők tudják, hogy parkban, fűben nemigen lehet elengedni a gyereket, mert hamar „szerencséje" lesz. Míg azonban az önkormányzat feladata az ilyen célú helyszínek kialakítása, addig az igazi felelőség valóA magyar kutyagumi „termelésben" minden kétség et kizáróan a főváros vezet. A hatalmas mennyiségű matéria csökkentése érdekében az egyes budapesti kerületek kiemelkedően magas büntetésekkel próbálják elriasztani az ebtartókat a közterületektől. Erzsébetvárosban például harmincezerforintos bírságra számíthat az, akire rá lehet bizonyítani, hogy kutyája a dolgát a tiltó táblával jelzett területen végezte, s a „corpus delicti"-t otthagyta. Mint a híradásokból kiderül, a több tízezer forintos bírság kellően elrettentő erő, a rendelet életbe lépése óta tisztábbak a parkok Erzsébetvárosban. jában a kutyatartóké: műanyagzacskója mindenkinek van, a kultúrát azonban sajna nem tanítják az iskolában. Bár ez sem feltétlenül akadály, ha a kutyás társadalom tagjai szép lassan ránevelnék egymást a higiéniára. Arra a kérdésre pedig, hogy mit tegyenek a „tartalmas" zacskóval, az Eszköz Kft.-től megtudtuk: az ilyen jellegű hulladékot is ellehet helyezni a normális utcai szemétgyűjtő edényekbe. Az esztergomi önkormányzat 2007. július elsejével hatályba lépő állattartásáról szóló rendelete kimondja, hogy bármilyen állat csak úgy tartható, hogy a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát nem szennyezi. Az ebtartás etikettjét tehát feketén- fehéren ismer(het)jük, már csak egy kis tolerancia és szépérzék szükségeltetik, hogy kutyával vagy anélkül, de belássuk: az ürülék nem az utcára való, ezt pedig egyedül a kutyatulajdonosokon múlik. 18 hídlap
