Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-22 / 11. szám
címlapon Húsvét - a legnagyobb keresztény ünnep A feltámadás örömhíre elsőként az egyetemes egyház tagjainak szól. Következő összeállításunkban - híven az ökumenikusság eszményéhez - az Esztergomban működő négy történelmi egyház, a római katolikus, a görög katolikus, az evangélikus és a református eklézsia áhítatát adjuk közre. Michels Antal, a Belvárosi templom plébánosa Van remény! Gyakran kérdezzük egymást, hogy vagy?! Egyszerűen válaszoljuk, jól. Részletesebben?! Nem jól! Sokakban a keserűség ilyenkor kifakad: „Nehéz az élet, csak ki kell bírni!” Honnan vehet az ember derűt? Honnan vehet bármi kitartást? Ki az, aki reményt ad? Korunk kihívásával kerülünk szembe, amikor emberi módon próbálunk választ adni erre. Egy pohár sör vagy egy pár virsli nem oldja fel az ember egzisztenciális feszültségét, ami valóban szétrobbantja családjainkat, közösségeinket. Az elmúlt héten miskolci fiatalok missziós színdarabját láttam, templomunkban pedig fiatalok egy csoportja taizei passiójátékot adott elő, majd pénteken a Jó Pásztor közösség „gitáros” keresztútját járhattam. Ki az, aki reményt ad? Az Isten, aki kinyilatkoztatta önmagát. Merünk-e Krisztusra tekinteni, vagy elfordítjuk arcunkat? .... „ ___’ É n vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, mégha meghal is, élni fog. (Jn 11,25) Jézus valóban élet. A legteljesebben vett élet, amely nemcsak e világra szorítkozik, hanem az odaát! létre is. Reményt adni, annyit jelent, mint jövőt felrajzolni. Isten Jézus Krisztusban új és örök életet adott, benne a feltámadás hitével, reményével ajándékozott meg bennünket. Ferenczy Andrea evangélikus lelkész Jézus az Úr! Ünnepelünk. Feltámadt az Emberfia! A hit képes felfogni ennek az élet megújulásának idejére eső tavaszi napnak a tartalmát. Tudnunk kell, húsvétkor nem új csodát méltatunk. Minden nap hálát adunk azért, hogy Krisztus a Megváltónk lett. Naponta húsvét titkából élünk, és ez ad reményt mindenkor. Nem megérdemelt ajándékunk, hanem Isten, szeretete, hogy legyőzte Fia a bűneink miatt minket folyton hajójába fonó Sátánt. Húsvétkor halljuk Pál leveléből, „Ámde Krisztus feltámadt J Örvendezünk a hírnek, szívünk boldog reménységgel telik meg. Többé nem uralkodhat rajtunk a Gonosz. Igaz, bűneink miatt áll a kereszt, van büntetés, nem kímél a szenvedés, van halál, amihez minden nap közelebb kerülünk. Beárnyékolt életünkben azonban már látjuk, Isten felénk dobta a mentőövet. Fényesen ragyog a cél, meglátjuk Urunkat, és nem szűnő hallelu- jával az angyalokkal együtt dicsérjük majd Őt. Elvégre az ember Isten teremtménye, dicsőségének munkálásá- ért adatott. Egy korai szokás szerint húsvét hajnalán az emberek kimennek a patakhoz, és a vízben megmossák szemüket. Tisztán láthatunk húsvétkor. Jézus az Úr! Ágoston Csaba református lelkész Péter így szólt hozzá: „Az én lábamat nem mosod meg soha.” Jézus így válaszolt neki: „Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám." Jn. 13,8 János evangéliuma 13. részében arról hallunk, hogy Jézus az utolsó vacsorán jelképesen megmosta tanítványainak a lábát. Azt fejezi ki ezzel: hogy ebben a világban járva elkerülhetetlen, hogy tisztátalanná ne legyünk. Mert lehet, hogy megpróbáljuk az utakat tisztán tartani, de a lelkünk, a bensőnk akkor is beszennyeződik. Valahol a lényünkből is fakad: „Vétekben fogantattam, bűnben melengetett engem az anyám." De Jézus meg tudja tisztítani a tanítványok lábát. Egészen tiszta lesz, akit Ő megmosott, akinek bűnét elfedezte. Jézus azért jött, hogy vérének áldott fürdőjében megtisztítson minden bűntől, minden gonoszságtól. Abban a vérben, mely nagypénteken onta- tott ki a mi bűneink miatt a Golgotán, hogy halála árán életünk legyen. Adjon az Úristen húsvéti örvendezést, hogy Isten kegyelméből, megtisztulva járjunk életünk útján, és élő reménység legyen szívünkben a feltámadásról, az örök élet- § ről, és húsvét csodájáról. Dr. Cselényi István Gábor esztergomi paróchus Húsvét és húsvétok Ezúttal is egyik versem gondolataival szeretnék kegyelemteljes ünnepet kívánni a kedves Olvasóknak. A görög egyház húsvétot a pászka ünnepének nevezi. A pászka pedig átlépést jelent. Nos, mielőtt Jézus Krisztus hús- vétja elérkezett, húsvétoknak már egész sora zajlott le: az élet, az értelem megjelenése, az ószövetségi szabadulás, végül Krisztus feltámadása. A húsvétoknak ez a sora készíti elő azt a végső, nagy pászkát, átmenetet, átlépést, húsvétot, amikor a világ végén Krisztusunk átviszi az emberiséget a feltámadás, a megdicsőülés, az át- istenülés világába. Húsvéti ikon Akárcsak a mag, mely áttör a föld kövén, vagy az értelem, mely átsüt a sejteken, vagy a nép, amely átkelt ama tengeren, áttörsz a lét legbelső börtönén: magunkba-zártságunk falán. Tárul az ajtó, nyílik a tenger, látás szikrája fut át a világnyi testen, a Múlt kőburka reped már, enged, kiútat tör, búvik elő az élet, kézen fogva hozod ki a fényre az Embert.
