Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-15 / 10. szám
Válaszutaka referendum és a helyi népszavazás után Merre tovább, Magyarország? Nem egészen egy héttel az ügydöntő, országos, valamint a helyi népszavazást követően most a referendum hatásait vettük górcső alá. Az urnákhoz járulók nagy többsége elutasította a kormány által bevezetett díjakat, a helyi kérdésre, - a Gyarapodás programjának felgyorsítására - pedig több mint nyolcezren bólintottak Esztergomban. Hogy a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése után mi lesz, még nem teljesen „tiszta", holott számunkra, választópolgárok számára ez a legfontosabb kérdés. M últ hétvégén a vártnál többen járultak az urnákhoz, hogy leadják voksukat az ügydöntő népszavazásra bocsátott három témában: a vizitdíj-, kórházi napidíj és tandíj kérdésében. Az eredmények ismertek: a referendum az „igen"-ek elsöprő győzelmét hozta, ezt azonban - ahogy megszokhattuk - ezúttal is másképp értékelték a kormánypártok, illetve az ellenzéki erők. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már az urnák zárásával egy időben bejelentette, hogy a kormány nem fogja kompenzálni a háziorvosok így kieső bevételét, valamint azt, hogy a díjakat jövő év januárja helyett már idén áprilistól eltörlik. Az esztergomi képviselők Meggyes Tamás polgármester javaslatára már a miniszterelnöki bejelentés előtt döntöttek arról, hogy az önkormányzat havi 60 ezer forinttal kompenzálja a kieső bevételt, a héten pedig Tata önkormányzata is követte az esztergomi példát. Az országos népszavazással egy időben az esztergomiak egy helyi témáról, a Gyarapodás programjáról is véleményt nyilvánítottak: az urnákhoz járulók 66 százaléka támogatta a városvezetést a kérdésben. És hogy mindez mit jelent, milyen változások várhatóak az országban és Esztergomban? Ahogy a népszavazást megelőzően, úgy most, az eredmények ismeretében is kíváncsiak voltunk a helyi döntéshozók, politikusok véleményére, akiket arra kértünk, hogy kommentálják az eredményeket, illetve adjanak választ a„hogyan tovább" kérdésre. Természetesen ezúttal is eljuttattuk kérdéseinket valamennyi politikai erőhöz, de lapzártánkig csakVarga Győző (SZDSZ) és Osvai László (Fidesz-KDNP) válasza érkezett meg, az MDF és az MSZP helyi szervezetétől a megadott határidőig nem érkezett reakció. Az SZDSZ-es Varga Győző szerint„a március 9-i népszavazás kérdéseinek megfogalmazásánál a Fidesz jól számított, az emberek nagy többsége aprólékosan érzékeny a pénztárcájára - pártszimpátiától függetlenül. Partner volt a „buliban" az Alkotmánybíróság, amely legközelebb talán az ingyenes mozijegy kérdését is népszavazásra méltónak ítéli. Képviseleti demokráciából útban vagyunk a populáris demokrácia felé" - fogalmazott a képviselő. Az orvos politikus szerint„a kormány a szükséges reformok mellett a társadalmi közgondolkodásban akart korszakváltást elérni, a vasárnapi eredmény ezt akadályozza. Ráadásul - az elkerülhetetlen megszorító intézkedések és az ellenzék által provokált kényes helyzetek nem mindig szerencsés kezelése miatt - a kormánypártok népszerűségük mélypontján állnak. Az SZDSZ kampánya sem mindenben találta el a célközönség ízlését, talán a széfügyet sem most kellett volna turbózni" - mondta a képviselő. Varga Győző hozzátette: „Kerülni szeretném a nagyképűség látszatát is, de meggyőződésem, hogy az IGEN-nel szavazók az orruknál alig látnak tovább, és döntésükkel az indokolt és helyes irányú változtatásokat fékezték be. Magyarországon szívósan továbbél az„ingyenebéd", a„fejőstehén állam"és a„ne12 hídlap