Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-08 / 9. szám
KIA legjobb? Nagy TESzT! Az utóbbi években kezdett el erőteljesen feltörni a KIA, bár, mielőtt még megismertem volna közelebbről a márkát, jó hírének ellenére, be kell valljam, nem vártam egy nagyon nagy durranást. Hát rosszul tettem, mert nagyot szólt! Sőt már elhiszem, hogy nem véletlenül lett a KIA Sorento első szériája 2003-ban az év autója! Az általunk most tesztelt négykerekű azonban már egy optikai frissítésen átesett új változat. K ezdve kívülről, az első sorozathoz képest kicsit vadabb lett az autó külseje, viszont ehhez a monstrumhoz kell is az erőszakosabb megjelenés. A Sorento azonban megőrizte mutatós, áramvonalas megjelenését is, a tervezőknek ismét nem egy összecsapott formatervet sikerült kidolgozni. Az egyetlen apróbb furcsaságot az autó körbejárásánál vesszük észre, ránézve ugyanis a hátsó ablaktörlőre, elgondolkodunk, hogy a KIA-sok miért a Trabant ablaktörlőlapátját szerelték fel. Igaz talán azért kellett ez a könnyű szerkezet, hogy külön tudjon nyílni a hátsó ablak és a csomagtartófedél, de mégis az autó egységéhez képest kicsit gagyinak tűnik. Ettől eltekintve azonban a megjelenés igazán tekintélyt parancsoló. Na persze nemcsak a karosszéria kapott dögö- sebb vonulatot, a motort sem kerülte el a tunning! Az elődben is egy 2,5 ccm-is dízelmotor kapott helyet, bár az „csupán" 140 lóerővel büszkélkedhetett, ellenben a mostani, szintén 2 és fél literes motorból kihoztak 170 lóerőt, a maximális for- gatónyomatékát pedig 343 Nm-ről 392-re húzták fel. A kéttonnás tömeget ez az erő hangos szó nélkül simán viszi, a menetzajt ugyanis még 100 fölött is alig hallani. Arra mondjuk figyelni kell, hogy a gép észre sem vesszük és túllépi a százat, sőt gyorsan 120-nál járunk. Persze a lakott területen belüli ötvenes lötyögést is nehezen lehet vele tűrni. 110 környékén azért az egyenetlenebb utakon előjön a hajós, hullámzó-érzés, kicsit ugyanis himbálózik a kocsi, igaz ugyan hogy nem sok hepehupás úton mehetünk 120-szal. Sőt alapvetően kevés úton mehetünk szabályosan ennyivel! Ám lassabb tempónál is, a hegyvidékes dimbes-dom- bos aszfalton, aki hátul ül, lehet, hogy hamar zacskóért nyúl, kicsit pattogós a kocsi hátulja, érdekes viszont, hogy ebből elől abszolút nem lehet semmit észrevenni. Sima úton alapból elvárja ez az autó, hogy jól megtapossák, 150-ig simán, minden gond nélkül gyorsul, ezután azért már nem túl intenzív a gyorsulása, na de nem is arra tervezték. Az ötfokozatú automataváltó kicsit ellustít, ezért és a tesztelés során úgy tűnt, hogy némi üzemanyag spórolás miatt is, érdemesebb nekünk váltani, bár a fogyasztás így sem kicsi. A gyári adatok szerint kicsit több mint nyolc litert fogyaszt százon a Sorento, ez a jól meghajtott tempónál tizenkét-tizenháromra ugrik fel, a 80 literes tank jóvoltából pedig így egy tankolással több mint 750 kilométert is megtehetünk. Alapvetően hátsó kerékmeghajtású a kocsi, de természetesen 4x4 meghajtásba is lehet kapcsolni, vagy automataállásban is hagyhatjuk, Így tereadatok Méretek (mm): hosszúság 4590, szélesség 1865, magasság 1725, tengelytáv 2710, saját tömeg 2065 kg, csomagtartó mérete 441-17511 Motor: S4/16 négyhengeres dízel, 2497 cm3, max. teljesítmény: 125 kW/170 LE (3800/min); maximális nyomaték: 392 Nm (2000/min); átlagfogyasztás 8,11, tesztfogyasztás 11-131; C02 kibocsátás (g/km): 209 A tesztelt változat ára: 8,6 mFt, ára felszereltségtől függően: 7,8-9,7 mFt.
