Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-23 / 7. szám
helyi história után egy vaslétrán kapaszkodtak fel a ma- szóló képek tárlatának. A dunai rakodót modellként és ihle- gasban lévő teremhez. A dunai rakodó ka- tőként alkalmazó képzőművészeti anyagok leghíresebbike a paritása elérte a napi ezer tonnát is, ezt a 2001-es Milánó Europa 2000 című kiállításon szerepelt Repü- teljesítményét 1963-ig tartotta, akkor le- lő híd című installáció volt. állították a szállítást, illetve ekkor került sor a kötélpálya és az építmény berendezéseinek elbontására. Új korszak kezdődött Az épület, mely ipartörténeti emlék, 1970 óta áll üresen, a két hatalmas talpazaton álló szerkezet már csak a fémvázból és a falburkolatból áll, a házrésznek még a padlógerendáit is elvitték. A Váltótér Alapítvány számításai szerint a szénrakodó állagmegóvása 50-60 millió forintba kerülne. Az 1970-es leállást követően a dunai rakodó magánya 1994-ben tört meg, ebben az évben látták meg képzőművészek a lehetőséget a különleges adottságú építményben. A Dorogi Szénbányák, mint tag részt vett egy alapítvány létrehozásában, így vált ezen szervezet a szénrakodó tulajdonosává. A budapesti illetőségű Váltótér Alapítvány tagjai egy folyó fölé építendő művésztelepet álmodtak a szénrakodó közel húsz méter magasan elhelyezkedő épületébe. Az alapítvány az elmúlt 14 évben több pályázaton, illetve kiállításon, bemutatón próbálta érvényesíteni elképzeléseit, az európai szinten is egyedülálló adottságú dunai rakodó így vált, ha nem is fizikailag, de szellemileg egy kreatív alkotóközösség műveinek, projektjeinek modelljévé, mi több a művészek múzsájává, ihletőjévé. A szénrakodó modellé válása nemcsak országos, hanem nemzetközi szintű bemutatkozásra is lehetőséget adott. A Lévay Jenő által koordinált projektek közül kiemelkedik az 1997-es Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatóinak megtartott alkotótábor. Az itt készült munkákat a Duna Múzeumban nézhette meg a közönség, az alkotások központi témája természetesen a szénrakodó volt. Lévay Jenő grafikai sorozata számos helyen szerepelt már, Dunaújváros, Győr és Budapest mellett Kijev, valamint Pozsony is otthont adott az ihletet adó építményről Az Esztergom dél-nyugati részén lévő dunai rakodóban továbbított szénpor fontos alapja volt a fekete gyémántból készült termékeknek. A szénport főként kazánokban használták, mivel ez a tüzelési technológia egy könnyű, gyorsabb égést biztosító eljárást jelent. A szénpor másik felhasználási területe a brikettgyártás volt, a tojásszenet a kötőanyagnak számító bitumennel egy préselési eljárás során ebből az anyagból készítették. Ezt a fűtőmatériát elsősorban háztartásokban használják a mai napig.
