Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-16 / 6. szám
Lenger Varga Péter Erre a térségre, ahogy a belső Pilisre is, ugyanazok a nagyvad fajok jellemzőek, amelyek az egész Pilis, Visegrádi hegységre. Túránk út vonalán, ha szerencsénk van, akkor elsősorban őzzel találkozha tunk, amelyik nappal is mozog. Mostanában már a tavalyi gidákkal, és az anyaállatokkal is összefuthatunk, akár két három fős csapa tokban is láthatjuk őket. Az őzbakok már növesztik az agancsaikat, amely ugyan még egyelőre barkában van, vagyis kívülről egy tápláló szövet borítja, és úgy néz ki, mintha egy nagy bozontos kucs ma lenne rajta, de igy már meg lehet \ / .ajtók' különböztetni a sutától. Jpww.-./ í.MKk9b] Az elmúlt hetek melegebb időjárása - a hétvégére jósolt mínuszok ellenére - egyre többeket csábít az első tavaszi túrákra, ráadásul állandó időjósunk, Dávid Mihály szerint a hónap közepétől bátran bújhatunk bele a túrabakancsba. A Hídlap ezúttal Pilismaróttól Dobogókőig kalauzolja természetjáró olvasóit, mindebben ezúttal is Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetője lesz segítségünkre. vezető zöld jeleket kell figyelni, hanem a piros útmutatókat. A meredek oldalt megmászva érjük el a Tost-sziklákat és az llona-pihenőt, amelyet fából épült korlát szegélyez. A falépcsőkön továbbhaladva Tost Gyula emlékére állított obeliszkre bukkanunk. „Az egykori erdőmérnökről, miniszteri tanácsosról nevezték el a sziklákat, és neki állítottak itt emlékoszlopot. Tost Gyula turistaútvonalakat létesített ebben a térségben. Szintén itt taláA Pilismaróttól Dobogókőig tartó útvonal egyes pontjait számos érdekesség és látványosság övezi. Mostani túrajavaslatunk viszonylag hosszú, körülbelül 10 kilométer, így arra kell számítani, hogy ez egy egész napos gyaloglás, ám mégis kényelmesen teljesíthető. Igaz ugyan, hogy jelentős szintkülönbség van a körülbelül 150 méter magasan elterülő Pilismarót és a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a 699 méter magas Dobogókő között, Lomniczi Gergely azonban ezt a túrát mindenkinek ajánlja. „Aki ebben a térségben kirándul, annak számítania kell a szintkülönbségekre, de nem egyből meredek, hanem szép fokozatosan emelkedik az út" - nyugtatta meg a gyakorlatlanabb túrázókat a szakember. Útvonalunkat egy darabig a zöld jelzés mutatja, mely Pilismarót főteréről, a katolikus templom mellől indul, egy ideig a Malom-völgyben futó erdészeti utat követi, később balra fordul, 22 hídlap és a Küllei-árokban megy tovább. Az erdészeti utat keresztezve jelzésünk az Ördögküllője oldalában lévő nyiladékon, erről letérve a Hosszú-hegy gerincén fut. Elérve a Szakó-nyerget akár egy késői tízórait is elfogyaszthatunk, több turistaút kereszteződésénél ugyanis egy pihenőhely várja a kirándulókat. Folytatva utunkat azonban már nem a Rám-szakadék felé
