Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-02-16 / 6. szám

Az esztergomi Kanonok sor története A Kanonok sor már az úgynevezett Ószeminárium teljes elkészülése előtt állt. Építése az északi szárnnyal kezdő­dött még a 18. század végén és a 19. század elején feje­ződött be. 1949-ig egyházi személyek lakása volt itt - így többek között a most fókuszba került műemlékvédelmi értékek között szerepel Palkovics György érsek szobá­ja is majd állami tulajdonba került. Ezt követően lett az Ószeminárium épületéből katonaiskola, majd az ötvenes években hadosztály parancsnokság, illetve a 90-es évek elejéig szovjet hadikórház és tiszti szállás. Az épületegyüt­tes a rendszerváltást követően egy ideig üresen állt, és csak a mellette lévő kollégiumhoz közeli részében voltak bérlakások, illetve orvosi rendelő. esztergom T öbb mint három éve határozta el az önkormányzat az északi Kanonok sor épületének felújítását, és egy isko­la negyed létesítését a Várhegyen. Az összesen hat lépcső­házból álló épület első két része már 2006-ban elkészült, ide be is költözött a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola tíz osztálya, miután azonban tavaly tavasszal leállt a beruhá­zás, az egész intézmény nem tudott időben átköltözni az új épületbe. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen az esztergo­mi iskolakeringő, hiszen az eredeti tervek szerint a Baziliká­val szemben lévő volt Balassa általános iskola épületébe ke­rült volna a Szent István Gimnázium, amelynek diákjai így a kertvárosi Hell iskola - csak későbbre tervezett, tartalékok­ból finanszírozott - rohamléptekben felújított épületében kezdhették (kéthetes csúszással) a 2007/2008-as tanévet. Mindez alaposan felkavarta az indulatokat és kedélyeket Esztergomban, holott az önkormányzat iskolaorientáltsá­gát, az „iskolaváros” megvalósí­tását korábban nemigen vonták kétségbe. A kiváltó ok a Kanonok sor épületében talált műemlékvé­delmi szempontból jelentős ér­tékű lelet együttes - elsősorban a festett födémek, illetve falfest­mények -, amelyek miatt tavaly tavasszal visszavonta a további négy lépcsőházra kiadott építési engedélyeket a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatal (KÖH), arra Az első két lépcsőház felújítása 460 millió forintba került, a má­sik négy körülbelül 1 milliárdba fog, ehhez jön még a műemlé­kek körüli vita és a csúszás mi­atti nagyjából 250 millió forin­tos plusz kiadás, amelynek egy részét a KÖH, a többit pedig Esztergom finanszírozza. Mezős Tamás, a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatal elnöke la­punk kérdésére megerősítette: a KÖH-nek szándékában áll a Kanonok sor felújítását tá­mogatni, de hogy mekkora összeggel, és mikor, az a szak­tárcától függ, amely jóváhagyja a KÖH költségvetését. kötelezve a kivitelező konzorciumot - a Reneszánsz zRt. és az Esztergomi Fürdő Építőipari Kft. - hogy új építési engedé­lyezési dokumentációt állítson össze. A módosított engedélyes eljárás során készített kiegészítő régészeti szakértői vélemény jelentő­sen több megvédendő értéket tárt fel, mint amennyit az eredeti engedélye­zési eljárás előírt, így erre a Kulturá­lis Örökségvédelmi Hivatal is rábó­lintott, sőt felajánlotta, hogy jelentős összeggel hajlandó legalább részben fedezni az így megnőtt építési-érték- megőrzési munkálatokat, elsősorban a fafödémek, valamint a faldíszítések, festések egy részének megőrzését. „A műemlékesekkel karöltve si­került megtalálni a megoldást, így késleltetve ugyan, de folytatódhat a Kanonok sor felújítása. Ezzel pár­huzamosan 100-150 millió forin­tos támogatásra kaptunk ígéretet, a műemléki előírások miatt nagyjából 250 millió forinttal „megdrágult” be­ruházáshoz. A kiemelten megvéden­dő részek - elsősorban a falon, illet­ve a födémen lévő képek, festmények - speciális állagmegóvást kapnak” - mondta Knapp János Pál. Az alpol­gármester hozzátette: az épületek felújításának iskolakezdésig be kell fejeződnie, a Balassa Bá­lint Gazdasági Szakközépiskola már jelenleg is az első két lépcsőházban székel, míg az felújított részekbe a kereskedel­mi tagozat költözik majd. hídlap 17

Next

/
Thumbnails
Contents