Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-12 / 20 (1). szám
esztergom Segédpüspökké szentelték Székely Jánost Erdő Péter bíboros múlt szombaton segédpüspökké szentelte Székely Jánost a Bazilikában. Az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorának ezzel párhuzamosan febianai címzetes püspöki címet adományozott XVI. Benedek pápa. „Székely János személyében nyílt, a hétköznapi élet problémáira fogékony, ugyanakkor nemzetközi horizontú püspökkel gazdagodik egyházmegyénk" - áll az esztergom-budapesti érsek által kiadott sajtónyilatkozatban. Székely János az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora, 43 éves, felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve Betlehemben folytatta. Papi hivatását Érsekvadkerten kezdte, majd Rómában, a Pápai Gergely Egyetem mellett működő Biblikus Intézetben tanult. A múlt szombaton felszentelt püspök jelenleg a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Kara Újszövetség Tanszékének docense, a Szent Adalbert Központban működő Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a társadalmi-oktatási- kulturális szakterület püspöki helynöke, de ezek mellett számos hittudományi írás szerzője is. A szombati püspökszentelési ceremóniához illeszkedve az esztergomi káptalan tagjává emelték Blanckenstein Miklóst, a papnevelő intézet rektorát és Németh Jánost, az esztergomi Bazilika plébánosát. Esztergom lehet ismét a magyar Vatikán Interjú Székely János esztergom-budapesti segédpüspökkel- Felszentelésekor minden püspök jelmondatot és címert választ elhivatottsága szimbólumaként.-Valóban, az én püspöki jelmondatom „Mindenki Őérte él", címeremben pedig a jászol és a kereszt lesz.- Igen sok feladatot lát el, hiszen az Esztergomi Hittudományi Főiskolán dogmatikát tanít és az intézmény rektora is, a Szent Anna-templom plébánosa, ez év augusztusától a társadalmi-oktatási-kultúrális szakterület püspöki helynöke, valamint a Szent Adalbert Központ vezetője is. Püspökként mi mindennel kell foglalkoznia a jövőben?- A bérmálás szentségének feladásával mindenképpen bővül a papi feladatköröm, egyébként a Bíboros úr dönt majd arról, hogy milyen feladatokat kell még ellátnom és hogy ez mennyiben érinti majd eddigi munkáimat.- Esztergomot régebben a katolikus egyház fővárosaként „magyar Vatikánnak,, is nevezték. Ön szerint mennyire illik ma a városra ez az elnevezés?- Esztergom egyházi székhelyként és városként az elmúlt öt évtizedben igen hátrányos helyzetbe került. Ennek hatása a mai napig is érezhető - például a városba vezető közúti közlekedés tekintetében. A fejlődés bíztató jelének látom azonban a Széchenyi tér megszépülését és a Várhegyen történő beruházásokat, amelynek része volt a Szent Adalbert Központ teljes körű rekonstrukciója is. Ezen az úton tovább haladva joggal nevezhetik Esztergomot majd újból a „magyar Vatikánnak". Muzslai Ágnes 30 éve tért haza Szent István koronája A Szent Korona legendája a ma élő generációk számára is valóság, azt azonban kevesen tudják, hogy a koronaékszerek a II. világháború után regénybe illő vargabetűt megtéve, csupán 30 éve kerültek vissza Magyarországra. A korona és a koronázási jelvények sorsa akkor vált izgalmassá, amikor 1944 októberében a hadi események miatt a koronaőrök a budai Várban elásták. Ezután a hatalomra került nyilasok vezetője, Szálasi kiásatta és a koronára tette le esküjét, ezzel próbálva legitimmé tenni hatalmát. A szovjet csapatok elől a koronát először Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe menekítették, végül 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába szállították. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot pedig egy ládában rejtették el. Ezt követően az őrök amerikai fogságba estek, majd elárulták a rejtekhelyét, így került a Szent Korona az Egyesült Államokba, a hadsereg egyik jói őrzött raktárába. :•••*■ '-T1977-re, ahhoz képest, hogy a vasfüggöny "*"«f 'V két különböző oldalán voltunk, normális ML £ í . Jj kapcsolat alakult ki Magyarország és az Egyesült Államok között, erre is alapozva a washingtoni vezetés úgy ítélte meg, hogy a koronát vissza kell adni a magya- ■-=% ^ raknak. A számos politikai pikantériát ma- ‘.Sr.: gával hordozó nemes gesztus egyik legismertebb momentuma talán az volt, amikor az amerikaiak a visszaadás egyik feltételéül azt szabták, hogy Kádár János, a kommunista párt első embere nem lehet jelen az 1978. január 6-ai átadási ceremónián. A Szent Koronát ezután a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki, az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében azonban 2000. január 1-jétől a jogarral és az országalmával együtt a Parlament kupolacsarnokába került a felbecsülhetetlen értékű műtárgy. A nagyközönség azóta is itt tekintheti meg a koronázási ékszereket, a palást továbbra is a múzeumban található.
