Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-09 / 5. szám
címlapon Vitéz Jánost megigézte az ősi esztergomi királyi palota, és itt, a XII. század végi lakó torony első emeletén, a gótikus várkápolna közelében alakíttatta ki dolgozószobáját, a Studiolo-t. A kettős kapuzattal nyíló, kétszakaszos keresztboltozattal fedett középkori termet, az antik Róma építészetéből jól ismert árkádsor festésével és a padlószint megemelésével pompás reneszánsz belső térré varázsoltatta. nisták ugyanis ekkortól kezdték máshogy értelmezni ezeket a fogalmakat” - fejtegette Prokopp Mária, hozzátéve, hogy - „ ugyancsak figyelemre méltó a freskónak helyet adó terem boltozatára festett tizenkét hónap zodiákus mintázata, illetve a hét bolygó képének részlete”. Az elmúlt időszakban sok szakmai, és nem kevés méltatlan vitát kiváltó Mértékletesség Esztergomban található falképe egy olyan ikonográfia, amely egyedülálló a világon. Különösen fontos ez az alkotás a művészettörténet számára, hiszen a női alakok allegória ábrázolásként olyan színvonalon jelennek meg az árkádsorban, hogy azok a 15. század legfejlettebb architektúráit idézik. „Egy nemrég megnyílt kiállításon derült ki például, - mesélte a Híd- lapnak a professzorasszony - hogy Firenze a művészettörténet szempontjából a 15. században nem volt gazdagabb, mint mondjuk az akkori Kőszeg vagy Szeged, Esztergom pedig, mint érseki város természetesen még ezeknél is jelentősebb és tehetősebb település volt. Egy olyan tehetséges fiatalembernek, mint Alessandro di Mariano, akit , köpcös alakja miatt Hordócskának, azaz Botti- cellinek is hívtak, remek megrendelésnek száA magyar reneszánszról A Mátyás kori reneszánsz művészetnek sajátos jellegzetessége volt, hogy a gótikát és az eszményi, filozofikus ideákat a látvány valószerűségével, és az akkori olasz stílussal egyesítették, létrehozva így egy olyan új szintézist, amely sehol máshol a világon nem létezik. Ez a magyar reneszánsz, mely nem az olasz minta utánzása, hanem egy kiérlelt egyedi stílus. míthatott az esztergomi vár falfreskóinak elkészítése. Vitéz János bizonyára meg is tudta fizetni az olasz mestert, aki ha ilyen jó ajánlatot kapott volna szülőhazájában, bizonyára ott dolgozik tovább. A magyar ajánlat fényét azonban továbbemelte, hogy ekkor már itt alkotott Bernardo Vespucci, Amerigo Vespucci testvére is, akiről a tengerentúli kontinenst is elnevezték. Botticelli pedig, akinek bátyjai tehetős firenzei ötvösök voltak, minden bizonnyal komoly szakmai előrelépésnek tartotta a magyarországi „kirándulást”. Vissza a jövőbe Az 1460-as években készült freskósort most azoktól a rétegektől próbálja megtisztítani a Wierdl Zsuzsa vezette restaurátorcsoport, melyeket még a 70-es években „kentek” rá. „Ezek olyan műanyagok, mely lassan elszíntelenítették az eredeti mű tónusait, a szakemberek ezért jelenleg csak természetes anyagokkal dolgoznak, mivel csak így jöhetnek elő az eredeti vonások. Ennek az egyébként rettentően aprólékos munkának volt többek között köszönhető, 6 hídlap
