Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-02 / 4. szám
esztergom 00 Ismét egy nemről Esztergom Város Képviselő-testületének, időnként éjszakába nyúló viták után, de számos olyan döntése van, amely egyhangú szavazás eredménye során születik meg, és vannak a szavazás arányában megnyilvánuló véleménykülönbségeket tükröző határozatai is. Jól van ez így, érthető. Most mégis egy olyan szavazást szeretnék felidézni, melynek eredményét nem tudtam megérteni. Történelmi emlékhelyek kialakításáról készült dönteni a Testület. Esztergom-Kertvárosban az I. és a II. világháború idején a múlt század elején épült laktanya területén a térség egyik legnagyobb hadifogoly tábora működött. Erre emlékezve, ott egy kegyeleti emlékparkot kíván létrehozni az Önkormányzat, Esztergomban pedig egy Trianoni emlékoszlop elhelyezését javasolta az előterjesztő. A 3. pontban több éves adósságát törlesztené a Város. Az új buszpályaudvar építése miatt a Tesco áruház mellett, a Szent Anna temetőben létesült, ma elszomorító látványt nyújtó szovjet-1945-ös emlékmű áthelyezése vált szükségessé. A Hivatal ezúttal a lehető legnagyobb Kedves Kezdeményezők! Hosszú lenne a teljes megszólítás, „Lőrinc utcai és Széchenyi téri Közlekedés Ügyében Népszavazást Kezdeményezők” és nemcsak hozzájuk intézném soraimat. Mély tartalma van annak, ami helyi népszavazás-ügyben történik. Demokratikus jogunk, amit választott képviselőként és demokrataként soha nem vitatok, sőt ha kell, védek, a népszavazás. Ez tiszta sor. Demokratikus kötelességünk pedig a békességes együttélés. Semmilyen más társadalmi ideológia nem támaszt ilyen követelményt, ezért a kényelmetlenségért lesznek egyesek szocialisták például. E demokratikus kötelességnek eleget tudtak tenni jónéhányan. Szentgyörgymezőre utalnék, mint Sánc utcai háztulajdonos, ahol nyáron lakossági fórum tartatott, ami után gyors változások álltak be a közlekedésben. Jobb lett-e attól, hogy a Berényi utcáról kitiltottuk az átmenő forgalmat - amit az utcabéliek több fórumon köszöntek meg? Nem, mert nem tartják be a jogszabályt. Egyelőre. Ha betartják, mondhatjuk majd, hogy jó lett. , Több esetleírást olvashatunk a több-biztosítós ■jjHpMfr ellátási modellről. A gyógyításban nem az or- vos hozza meg a döntést, csak javaslatot tesz a gyógyító eljárásokra, majd ezek közül a kórház gazdasági vezetői és a beteget biztositó intéz- ■ (HSr ü mény „kárbecslői" választanak. Néha ügyvédek is bekapcsolódnak a bonyodalomba, néha jelzáloggal is terhelik a beteg házát. A történetek mind szomorú véget érnek, mindig a beteg húzza a rövidet. Megnyomorodik, meghal, szövődmények lépnek fel. Mindig ugyanaz az ok: a legjobb egyéni biztosításnak is van felső határa, amin túl már nem „éri meg" a biztosítónak fizetnie. Még akkor sem, ha a beteg meggyógyul, újra munkába áll, és ismét fizeti a biztosítás részleteit. Nos, ennek a felső határos, pénzzel operáló, számokkal érvelő rendszernek hamis prófétái a kormánypártok. így járunk majd mind. Nemcsak a szegények, a gazdagok is félhetnek,„prémiumkategóriás"biztosításukból is kifogyhat a pénz, betegként elveszíthetik hitelképességüket, sorsukról, a beavatkozásról, gyógyszerükről orvos helyett pénzügyes és jogász dönt majd. Dönt, ha hagyjuk. Mielőtt alaptalan riogatással vádolnának, elmesélek egy, a családommal esett szomorú törIgazságosság, szolidaritás, egyenlő jogok, I egyenlő teherviselés - egyesek szerint ma fel- M áldozható közhelyek. Populizmus, szavazatma- ■y? f M ximalas, pártérdek ezek ma némely nagypárt ( siagerertekei. Adni. No, persze a máséból, leg alábbis a közösből, nagyon könnyű, igazán lehengerlő gesztus. Megmagyarázni, elfogadtatni, hogy a dolgok ingyen nincsenek, a kevésből nem lehet osztályon felüli ellátást biztosítani, a pénzt a polgároknál hagyni, hogy maguk dönthessék el, mire akarnak fizetni, a kevéske eloszthatónál a valódi rászorultságot vizsgálni - nos, ezek valóban nem népszerű, nem szavazatszerző, nehéz feladatok. Osvai László fideszes képviselőtársam az előző lapszámban kifogásolta „nem" szavazatomat, amit a három és több gyermeket nevelők éves parkolási bérlet kedvezményére adtam. Emlékeztetnék egy kis latin mesére, melyben a róka bőségesen megvendégelte a gólyát, csak a gólya nem tudta felvenni a lapos tálból az ínyenc falatokat. Könnyű, népszerű lett volna igennel szavazEgy interpelláció margórája?! Két héttel ezelőtt a nyilvános képcviselőtestületi ülésen interpellációmban kérdeztem, hogy kifizette-e a Giegler Kft., mint győztes pályázó, az Élményfürdővel szembeni önkormányzati tulajdonú telek vételárát, a 213 millió forintot, és van-e építési engedélye, mivel azt látom, hogy a vállalkozó már bont és épít. A városvezetés nem tudta a választ megadni, de érdekes módon nem kérdezte meg az ott ülő osztályvezetőktől, hogy mi a kérdésemre a válasz. Mivel egy hét elteltével sem kaptam választ az igen egyszerű kérdésemre, levélben fordultam a város jegyzőjéhez, hogy válaszoljon ő. A kért három napos határidő - a két igen egyszerű kérdésemre - itt is lejárt, választ nem kaptam. Közben az építkezés körüli érthetetlen mozzanatok pedig gyülekeznek. Nem az a pályázó nyert, akit a tenderbontással megbízott bizottság győztest kihirdette, a vételár kifizetését december 10-ben jelölte meg. A testület által október 30-án elfogadott előszerződésből ez a határidő már„kifelejtődött", de benne van az a kitétel, nőm. Nem tettem, mert az így adott„kedvezmény"a nagycsaládosok számára alig hozzáférhető, mivel a valóban rászoruló részük nem rendelkezik autóval, és ha mégis, akkor sem engedheti meg magának, hogy a mégoly kedvezményes, de éves parkolójegyet megvegye. így adunk is, meg nem Is, lapos tálból! Ügyes taktika! A pozitív diszkrimináció is rossz üzenet, mivel embereket állít szembe egymással. Nagycsaládot a két gyerekét egyedül nevelővel, a gyermekeiket már tisztességben felnevelő kisnyugdíjas idősekkel, a végletekig kiszipolyozott kisvállalkozókkal, a fiatal házasokkal, a kórház körül önhibájukon kívül órákon át parkoló betegekkel. Ők fizetik be az adókat, többek között telek-, ingatlan-, kommunális és iparűzési adót. Mi kedvezményeket csak az ő adóforintjaikból adhatunk. Ha többet hagynánk náluk, jobban gondoskodhatnának magukról. Teljes szívvel szavazok meg minden előterjesztést, mely a valóban elesetteket támogatja, valóban a jövő generáció érdekeit szolgálja, és nem a népszerűségi mutató emelése az elsődleges célja. Nagy lelkesedéssel szavaznám meg az országos és megyei támohogy a telekkialakítást követően nyolc napon belül végleges szerződést kell kötni, és kifizetni a 213 millió forintot, és csak ebben az esetben kerülhet a vevő birtokba. Az előszerződés szerint a vételár késedelmes megfizetése esetén napi 500.000,- Ft-nak megfelelő kamatot köteles a vevő fizetni, és a város tulajdonába kerül ellenérték nélkül a szálloda tervdokumentációja. Mivel, mint képviselő, a törvényes út betartásával nem kapok, vagy csak nagyon lassan, kérdéseimre választ, és ezt érthetetlennek tartom, ezért nyilvánosan is felteszem kérdéseimet: • Befizette-e már a vevő a 213 millió forintos vételárat a város kasszájába? • Ha igen, miért nincs erről a városvezetésnek tudomása, ha nem, hogyan lehet birtokban a területen? • Ha nem fizette ki a vételárat, érvényesítettük-e, az előszerződésben lefektetett jogainkat? • Van-e érvényes építési engedélye a vállalkozónak, miért nem tudja ezt a város vezetése, a város egyik legjelentősebb beruházása esetében? Magánügy/?/ Tudom, ennek az oldalnak, a képviselői oldalnak, a közügyekrői kell szólnia. Most kivételesen engedjék meg, hogy /valamelyest/ magánügyemnek adjon teret. A múlt heti Városházi vélemény rovatban megjelent cikk kényszerít erre a megoldásra. Miért pont a múlt heti írás kényszerít válaszadásra? Amikor már az előző írások között is voltak igaztalan támadások azok ellen, akik nem értenek egyet a városvezetés több, ésszerűtlen döntésével? És azokra én mégsem reagáltam? Mert eddig úgy gondoltam, hogy nemtelen támadásokra nem szabad válaszolni. Hiszen azt akarják elérni, hogy a kiszemelt áldozat lejáratódjon. Mert a végeláthatatlan vitákból előbb utóbb csak az marad meg az olvasóban, hogy: Ennek az embernek valami ügye volt. Jó lesz vigyázni vele! A kabátlopás esete. Meg azért sem válaszoltam, mert megalázónak, ha úgy tetszik méltóságon alulinak tartottam válaszolni szánalmas, indulattal teli írásokra. Hogy' is irta Arany János? „ Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, gondossággal járt el. Átolvasva az előterjesztést őszintén reméltem, hogy a szavazás egyhangú lesz. Csalódtam. A helyi ellenzék képviselője módosító javaslatot terjesztett a Testület elé és a 3 tervről külön- külön szavazást kért, melynek megvalósulása után a Trianoni emlékoszlop felállítását nem szavazta meg. A szavazatukhoz a képviselőknek nem kell magyarázatot fűzni. Részemről is, no comment! Dr. Osvai László, FIDESZ-KDNP Kedves Esztergomiak! Ilyen fórum volt a Királyi városrész ügyében is. Az eredménye ordítás, amatőrszínpadi produkció, felolvasás lett, az érvelés elmaradt. Kérdésem csak annyi lenne a kezdeményezőkhöz és az áldemokratákhoz: népszavazással jobb lesz? Népszavazással jobb lesz annak, aki a Városházán azt kiabálta, hogy ő úgy is behajt a tilosba? Na, brávó! Köszöni figyelmüket dr. Kolumbán György, képviselő Fidesz-KDNP ténetet. Feleségem unokatestvére Amerikában dolgozott. Amikor megbetegedett, a biztosító addig „tartotta gépen", ameddig biztosítása tartott, utána „lekapcsolták" a gépről, testvére pedig kimehetett az urnájáért, hogy hazahozza és itthon eltemethessék. Egy prosperáló szállodának volt a helyettes vezetője, és USA-mér- cével mérve is„jó”biztosítása volt. Mondom: „ha hagyjuk”. Eck Alajos, képviselő, tanácsnok Fidesz-KDNP gatású ösztöndíj-programot, a Bursa Hungaricát, melyet a legszegényebb falvak is támogatnak, mivel tudják, hogy a legnagyobb érték a kiművelt emberfő. Városunk hat éve nem támogatja főiskolásait. Boldogan nyomnám meg az igen gombot, ha a panelprogram városi önrészére végre komoly összeget áldoznánk. A panelházban lakó nagy valószínűséggel rászorul, huzatos lakásában a támogatásra, mikor saját pénzét is áldozva igyekszik csökkenteni az energiafelhasználást és védeni a környezetet. De a panelprogramot kezdetétől nem támogatja önkormányzatunk. Egyben egyetértünk, Képviselő Úr. Engem is szomorúvá tett a szavazás. Tényleg valami korcsosul - a véleményünkért, értékeink mellett való kiállás, amely néha a népszerűségünk rovására is mehet. Van egy nyelv, melyet ma még sokan beszélnek, de már senkinek nem az anyanyelve. Ez a nyelv a latin. Nem a polgárok fogytak el, hanem a tisztesség, a bátor kiállás és a demokrácia a Római Birodalomból, a latin nyelv pedig halott. Dr Jónás László képviselő, MDF • Ha nincs, hogy bonthat és építkezhet a vállalkozó, és alvállalkozója azt követően is, hogy erre interpellációmban felhívtam a vezetők figyelmét? • Miért nem kap egy városi képviselő a város ügyeit érintő kérdéseire kielégítő választ? Tisztában vagyok vele, hogy a város számára mennyire fontos a szálloda megépülése, de tudnunk kell azt is, hogy az egyszerű ablakcserére, az ügyintézésre, vagy építési engedélyre hónapokig váróknak legalább olyan fontos az ő ügyük elintézése, mint a városnak a magánerős szálloda megépítése. Nem várhatunk el jogkövető magatartást és megértést az esztergomi vállalkozóktól, a lakosoktól, ha magunk sem tartjuk be azokat, és semmilyen „szent cél” nem hatalmazhatja fel a város vezetését, hogy szerződéseket, határozatokat és törvényeket ne vegyenek figyelembe. Nyíri Attila, önkormányzati képviselő, MSzP Félreálltam, letöröltem.'VEpilogus/ Most mégis válaszolnom kell. A múlt heti írás egyik mondata késztet erre. Az a mondat rágalmaz. A rágalmazást pedig nem szabad szó nélkül hagyni. így amellett, hogy itt, a lapban tiltakozom a titoksértés vádja ellen - ha az ügyvédek megerősítenek elhatározásomban-, megteszem a szükséges jogi lépéseket is! Az írásom elején magánügyről beszéltem. De tényleg magánügynek tekinthető az, ha a mindenkori hatalom ilyen módon reagál a kritikára, a szabad véleménynyilvánításra? Valóban magánügy? Ön mit gondol erről? MiaveczJenő, A Civil Összefogás képviselője 28 hídlap