Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-08-02 / 30. szám
4keréken Lenger Varga Péter még kissé sportos jelleget is kölcsönöz a kisautónak, ráadásul a két oldalt található fekete alapú fordulatszám-, vízhőfok- és üzemanyag-mennyiségmérőnek köszönhetően minden információt megkapunk menetközben. A teljesen szimmetrikus középkonzolon kényelmesen akad a Kezünk ügyébe a már szinte alapfelszereltségnek számító manuális légkondiszabályzó, ahogy az mp3-as cd-s rádió vezérlői is. Szintén könnyen rányúlunk a magasra helyezett váltókarra. Hátul is el lehet férni, azért szűkösebb a hely, de a gyerekeknek bőven kényelmes. Persze nem is arra tervezték, hogy négy felnőtt a balatoni nyaralással azi10-es menjen, főleg, hogy a 225 literes csomagtartó sem teszi ezt lehetővé. Kisebb férficsoportosulásunk persze egyből azon gondolkodott, hogy beférne egy rekesz sör a hátuljába, de végül próba híján arra jutottunk, ha mégsem sikerülne, a dobozosból egymásra pakolva akár több tálca is simán. (Na nem mintha a fiatal lányok, vagy anyukák éppen ezen morfondíroznának a napi bevásárlás közben.) Elfordítva a slusszkulcsot ugyan még nem kezd el bizseregni a férfi sofőrök jobb lába, még akkor sem, amikor rájönnek, hogy mennyire dinamikusan vezethető az i 10-es a városban. Igazán aztán az 1,1 literes 67 lóerős motor ellenére - köszönhetően a kasztni méretének - az országúton, vagy autópályán kezd el hevesebben dobogni az erősebbik nem szíve. A kocsi ugyanis kis morgós méregzsákká is tud válni, nagyobb fordulatszámnál élvezet hallgatni a motor hangját. Emellett jól húz, remekül kezelhető a váltó, ráadásul nem is kell nagyon pörgetni, mivel már alacsony fordulatszámon is képes leadni a maximális teljesítményt. Sőt az útfekvése is kiváló, így a kanyarokba is nagyobb sebességgel tehetjük be a kocsit, köszönhetően a karosszéria négy sarkában kitolt kerekeknek. Mindezekhez ráadásként 5,4 Teszt: Hyundai i 10 1,1 Style A kis nagymenő Miután az erősebbik nem képviselője a pénztárcájába nyúl és megveszi unszoló kedvesének a Hyundai legújabb kisautóját, elégedett lesz a remek vásárral. Ráadásul miután szerencsés férfitársunk kipróbálta a típust, elönti az öröm, sőt a vezetési élmény miatt jó párszor kölcsön is kéri az asszonytól, ilyen olyan ürüggyel. A forma és a tesztautó virágos matricái is jól mutatják, hogy bizony a női vásárlókat célozza meg a Hyundai i10-es modelljével, ám a kislányos csinosítás alatt, az 1,1 literes bezinmotor nem kis meglepetést okoz, nagyokat megszégyenítő a kisautó teljesítménye. Az il 0-es egyébként némileg a feje tetejére állítja a világot, esetében ugyanis a vizualitás inkább a női szemeket ragadja magával, míg a belső értékekre ezúttal a férfiak fordítanak nagyobb figyelmet. A tesztautó virágmatricás kasztniját látva ez különösen kidomborodik: „Nézd drágám azt a virágos mintás, bézs színű kisautót, milyen szép, csinos" - mondják a gyengébbik nem képviselői, erre persze jön a férfias kontra: „Az a kocsi világosbarna, és egyébként az Indiában gyártott 67 lóerős, 1,1 literes, új Hyundai modell". Ösz- szességében pedig mindkét állítás igaz. A kasztni vonalai formásak, oldalról talán kissé egyszerű, az óriási visszapillantók viszont irigylésre méltóak. Szemből egy jól megtervezett középkategóriás limuzin kicsinyített mása, a szűkülő, szögletesített fényszóróknak, a kissé kidomborodó hűtőmaszknak, valamint a lökhárítóban megbúvó ködlámpáknak köszönhetően pedig nemcsak a kisautók közt tekintélyparancsoló. Hátulját a nagy, kockás lámpák for48 hídlap mássá teszik, sőt a Hyundai emblémával ellátott csomagtartófedél-nyitó egyszerűen gyönyörű. A férfiember beülve lepődik meg először, egyrészt mert kényelmes az ülés, és van elég hely, másrészt mert a tervezők egyszerű mégis látványos műszerfallal szerelték fel az ilO-est. A középen elhelyezkedő fehér alapú sebességmérő
