Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-08-02 / 30. szám

esztergom

Lenger Varga Péter

<-40r

i

12 hídlap *

Esztergomban 403 egység a maximum

Vége az izgulásnak: megvannak a ponthatárok

Idén 480 pontot gyűjthettek a felvételizők, ám az országban ezúttal egyik felsőoktatási intézmény sem követelte meg a maximumot. A Pázmány egyetem esztergomi karán a legtöbb pontot ismét az állami finanszírozású nappali képzéses kommunikáció és médiatudomány szakhoz kellett gyűjteni. Akiknek viszont nem sikerült a felvételi, a Vitéz karra még augusztus 13-ig beadhatják pótjelentkezésüket.

A pontokat egy érdekes algoritmus alapján számították ki a szakemberek. Egyrészt a kormány az oktatási minisztériummal együtt meghatározta, hogy ebben a tanévben 56 ezer államilag finanszírozott helyre, illetve a képzési területen belül szakonként hány támogatott pozícióra lehet jelentkezni. Ezt követően a továbbtanulni vágyók a felvételi időszakban megszerezték pontjaikat, mely az iskolai tanulmányaik, érettségi eredményük és egyéb pluszpontok alapján alakult ki. Ebből az összpontszámból jött létre egy egyesített lista, amelybe minden egyes felvételiző beletartozott, függetlenül attól, hogy intézmény szerint hova jelentkezett. A pontszám szerint mindenki egy csökkenő rangsorban kapott helyet az adott képzési terület szakára vonatkozóan, és a legtöbb pontot szerzőket kezdte el berakni a rendszer oda, ahová

elsősorban jelentkeztek. Ez addig ment, ameddig meg nem telt a kvóta az adott intézmény szakán. Ezután viszont ha valaki másodikként jelölte be például az esztergomi kart és több pontja van, mint annak, aki ide jelentkezett elsőként, akkor a kevesebb ponttal rendelkezők kicsúszhattak a felvételiből. Ilyen módon például az is előfordulhatott volna, hogy hiába jelentkeztek a Vitéz karra 100-an kommunikáció szakra és abból első helyen hetvenen jelölték meg a nappali tagozatot, de mindösszesen kettőt tudott volna felvenni az iskola, mert az országos rangsorban ők lejjebb voltak, mint akik másodikként jelölték be az intézményt. így kétféleképpen fogyhattak el az államilag finanszírozott helyek, vagy azért mert az adott felsőoktatási intézményen belül, vagy azért mert a felsőoktatásban az adott szakon teltek be a helyek, tudtuk meg Homor Lajostól, a Pázmány egyetem Vitéz János karának dékán-helyettesétől.

Az új, 480 pontos rendszerben a legmagasabb pontszámot a budapesti Corvinus Egyetem követelte meg, 475 egységet kellett gyűjtenie ugyanis annak, aki a gazdálkodási és menedzsment szak nappali tagozatos hallgatójaként szeretné folytatni tanulmányait. Esztergomban némileg kedvezőbb határokat húztak meg, államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésben a kommunikáció és médiatudomány szakhoz 403 pont kellett, míg az andragógiához 344. A Vitéz János karon ezúttal is indult tanító szak, melynek ponthatárát 208-nál húzták meg a szakemberek, a szociálpedagógia szakra jelentkezett továbbtanulók esetében pedig 273 pontnál. A leendő német nemzetiségi tanítóknak összesen 343 egységet kellett

gyűjteni ahhoz, hogy Esztergomban folytathassák tanulmányaikat. Levelező szakon is hasonlóképpen alakultak a ponthatárok, a finanszírozott képzésben kommunikáció és médiatudomány szakra 376 pont volt szükséges, míg andragógiára 357, szociálpedagógiára pedig 269. Az államilag támogatott képzéseken belül ezúttal viszont nem indult szlovák nemzetiségi tanító szak. A leendő költségtérítéses hallgatóknak ennél jóval kevesebb pont kellett azonban a felvételihez, 160 egységgel a nappali képzésbe egységesen juthattak be a továbbtanulók.