Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-02-02 / 4. szám

esztergom Interjú Meggyes Tamás polgármesterrel Szövetség az apátia és a rosszkedv ellen A legutóbbi testületi ülésen az egyik szocia­lista képviselő kényelmetlennek tűnő kérdé­seket tett fel a polgármesternek, Nyíri Attila a volt könyvtár helyén beindult szállodaépítés körülményeivel kapcsolatban érdeklődött. Mivel a képviselő a Hídlapnak is elküldte kérdéseit, a jegyzői iroda pedig az ügy szá­razabb, jogi oldalára adott válaszokat, meg­kérdeztük a legilletékesebb véleményét is. A polgármesterrel Váczy-H. István beszélgetett.- Az ETV múlt heti műsorát nézve hallhatták az esztergomiak a testületi ülésen elhangzott el­lenzéki kérdést, mely a szigeti építkezés körülmé­nyeire vonatkozott. Bár akkor válaszolt a felveté­sekre, engem azért a technikai részletek mellett az ön véleménye is érdekelne.- 2006 óta sokkal erősebb együttműködés­re, szélesebb összefogásra és békésebb eszter­gomi közélet megteremtésére törekszem. Erre, egyre inkább partnernek tűnik a testületen be­lüli ellenzék is, az ülések előtt például egyeztet­tünk velük a bizottságokban, a cégek felügye­lő-bizottságaiban pedig mindenhol jelen van­nak, így tökéletesen működik az önkormányzati kontroll. Ezen törekvések ellenére a városban fo­lyamatosan terjengenek a rosszindulatú plety­kák, hamis hírek, néha pedig egy-egy testületi döntés esetében kezd dejavu érzésem lenni - mintha az önkormányzati működést leginkább gáncsoló idők térnének vissza. Reményeim sze­rint 2010-re ezeket kinőjük majd, és az ellenzék­kel konstruktívan együtt dolgozhatunk. A konk­rét szálloda-kérdésre visszatérve azt gondolom, Esztergomnak az ipari parkon kívüli másik nagy, és egyelőre kihasználatlan bevételi forrása pont a turizmus és vendéglátás lehet, ezért ezek fej­lesztéséért komoly áldozatokat hoztunk. Ez a befektetés azonban megtérül, elég, ha csak az ipari parkot hozom fel példának. Amikor elkezd­tük kiépíteni, csak költöttünk rá, azóta viszont Esztergom profitál az onnan áramló iparűzési adóból és egyéb bevételekből. Ha egy idegen- forgalmi szempontból olyan elmaradt város, mint Esztergom, vissza szeretne kerülni az élme­zőnybe, arra áldoznia kell. Hosszú távon viszont ebből az egész közösség profitál, munkahelyek létesülnek, a vállalkpzók megbízásokat nyer­nek el, fizetik az adókat, és folytathatnám a sort. Hogy kényelmesebbé tegyük a várost az idelá­togatók számára, fürdőt építettünk, rendbe tet­tük a főteret, egyirányúsítottuk a Lőrinc utcát, mindemellett természetesen vannak még fel­adataink. Az Esztergomi séta-projekt befejezé­se, a Kis-Duna sétány és a Lőrinc utca fejlesz­tése még hátravan, de végre elindultak azok a magánerős beruházások, amelyek idővel pénzt fognak hozni a városnak.- Ez az általános válasz, de gondolom, a konk­rét kérdéssel kapcsolatban is van véleménye.- A Nyíri képviselő úr által emlegetett szálloda esetében a beruházó 213 millió forintot már be is fizetett a város kasszájába. Ez komoly bevétel, szerintem ennek inkább örülni kellene. Egy ilyen telekeladás nem egyszerű folyamat, különösen, hogy ragaszkodunk bizonyos idegenforgalmi, a város arculata szempontjából fontos kérdéshez. Éppen ezért előírjuk a vállalkozónak, hogy mely építésszel dolgozhat együtt, vagy hogy milyen legyen maga a szálloda. Eladhattuk volna szimp­lán a telket akárkinek, de akkor nem valószí­nű, hogy az elképzeléseinknek megfelelő hotel épülne a szigeten. Ma már a minőségi turizmu­son van a hangsúly, mi rá kény sze rített ü k a beru­házót, hogy egy valóban értékes programot va­lósítson meg, de erre nem egyszerű szerződni. Amit Nyíri úr állít, az egyfelől azért érthetetlen, mert ez a szálloda jó a városnak, másfelől pedig azt a képviselő úrnak is tudnia kell, hogy erre be­fektetőt találni borzasztóan nehéz. Tehát a konk­rét válasz: a szerződés meg van kötve, a vételár ki van fizetve, az építési engedély be van nyújt­va. Hogy tényleges építési engedélyt kaptak-e, nem tudom, de ez egyébként is hatósági ügy. Ha Nyíri Attila azt vélelmezi, hogy valami ezzel nincs rendben, és igaza van, a hatóság természe­tesen el fog járni, de ez nem olyan kérdés, ami­ről nekünk a sajtóban vagy az interneten kellene vitáznunk. Ezzel csak egyet érünk el: elbizonyta- lanítjuk a befektetőket, arról már nem is beszél­ve, hogy ez árt a közösségnek is. Ez számomra a 2003-as„mindenkit feljelentünk"időszakot idézi, és arra alkalmas, hogy rontsa Esztergom hosszú távú lehetőségeit, illetve az itt élők jókedvét.- Amikor önnel beszélget az ember, tényleg rózsaszínűbbnek tűnik a világ, mindezek elle­nére mivel magyarázza, hogy az ön által vázolt pozitív hangulatot nehezebb nyomon követni a közéletben?- Nyilván vétünk, vétettünk hibákat. Jóma­gam például akkor, amikor tavaly a Szent Ist­ván Gimnázium ügyében az igazgatóhelyet­tesi posztot megszüntettük. Ezeket a hibákat be kell ismerni, de az is igaz, hogy azt nem ten­ném meg még egyszer. Ráadásul az akkori ma­gyarázat sem volt kellően őszinte. A technokra­ta megoldás helyett kiállhattam volna a nyilvá­nosság elé, és elmondhattam volna őszintén, mit gondolok, ugyanakkor azt gondolom, hogy ezek az ügyek nem a város életét komo­lyan befolyásoló események. Ha valaki ez alap­ján próbálja megítélni az elmúlt nyolc évet, az érzelmi alapon esetleg elfogultan ítélkezik, vagy rossz következtetéseket von le. Aki sokat dolgozik, az hibázni is fog. Ne várja senki tőlem vagy a testülettől, hogy ennyi feladat között hi­bák nélkül teljesítsünk, de ezek a hibák ismét­lem, nem befolyásolják döntően a város életét.- Talán nem csak a konkrét hibákról van szó, tavaly többször felrótták a városházának a kom­munikáció hiányosságait is.- Persze, lehetne biztos ezt is jobban csinálni, ennek ellenére nem gondolom, hogy ezen a te­rületen olyan komoly hiányosságaink lennének. A városnak van egy lapja, amelyben az ellenzék ugyanúgy szóhoz jut, mint bárki más. A Hídla- pot lapozgatva én is elolvashattam Miavecz Je­nőtől pár igazságtalan dolgot, és arra ön is tanú lehet, hogy egyszer sem próbáltam sem én, sem más ezeket kihúzatni a lapból. Annak ellenére nem teszi ezt a tulajdonos önkormányzat, hogy hatalmában állna. Akkor teszünk eleget a de­mokrácia elvárásainak, ha az olyan téves néze­tek is helyet kaphatnak, mint Miavecz Jenő vé­leményei. Ez a város nyitott és demokratikus, a különböző nézetek megjelentetéséhez pedig az önkormányzat most is, és a jövőben biztosítani fogja a felületet. És ez a legfontosabb.-Lát megoldást a jelenlegi békéden helyzetre?- Pletykák mindig lesznek, a hír pedig már csak olyan, hogy a rossz mindig gyorsabban terjed. Egy kisváros miliőjéhez azonban ez is hozzátartozik, és azért ismerjük be: ez egy jó játék. Nem ártana azonban óvatosabban bán­ni ezekkel a játékszerekkel, mert igen fájdal­mas sebeket okozhatnak méltatlanul.- Nem gondolt még arra, hogy talán a biza­lom veszett ki az emberekből? Mintha Eszter­gomban az elmúlt egy évben kifulladt volna a vezetés bizalmi bázisa...- Igaz, ezt érzékelem én is, de éppen ezért fon­tos, hogy ezt a bázist visszaerősítsük. Ki is hasz­nálnám az alkalmat, és ezúton hirdetnék meg egy új szövetséget. Egy szövetséget, amelyben mindenkinek helye van, aki a városért akar dol­gozni. Megoldásokra van szükségünk, harcol­nunk kell az apátia, a közöny és a rosszkedv el­len. A kétkedőknek pedig azt üzenem, nézzék meg az élményfürdőt. Amikor 2000-ben először tárgyaltunk szakértőkkel a majdani fürdő hely­színén, szinte mindenki csak az aggályait fogal­mazta meg, mára pedig az Aquasziget egyértel­mű sikersztori lett. Bár még nem láttam a végle­ges számokat, az biztos, hogy 2007-ben a fürdő már nyereséget termelt. Az elején sokan nem hittek benne, hogy működőképes lehet, ma meg nincs olyan hétvége, hogy ne akasztanák ki a megtelt táblát a fürdő bejáratára. 16 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents