Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-07-26 / 29. szám

tát, esztergom Tát ezer esztendeje A magyar kereszténység bölcsője, Esz­tergom a környék több kisebb települé­sére is kifejtette hatását, így számtalan faluban ezeréves történelmi emlékek rejlenek. Nem kivétel ez alól Tát sem, ahol már nyolcszáz esztendővel ezelőtt is templom hirdette a kereszténység dicsőségét. T át neve személynévből származik, mint annyi más hazai településé. Utalhat a tolvaj jelentésű főnévre, vagy a „békés" szóra, amely a török nyelvből eredeztethe­tő. Mindenesetre ősi, középkori település, III. Béla királyunk 1181-ben az addigi kirá­lyi birtokot az esztergomi szentkirályi ke­reszteseknek adományozta, és amelynek első temploma, melyet Szent György tisz­teletére emeltek, 1181-ben már állt. Figyelemre méltó, hogy az említett templomot a török időkben is használ­ták, sőt 1747-ben újjáépítették. A régé­szeti feltárások arról tanúskodnak, hogy a település az őskortól lakott hely, a fellelt római leletek mellett végtére is az Árpád­koriak a legfontosabbak. A középkori Tát a mai iskola és templom körüli belterüle­ten helyezkedett el. Birtokosai az évszá­zadok során többször változtak. A keresz­tesek után az esztergomi káptalan birto­kolta, majd a szeminárium kezébe került és ott is maradt 1945-ig, az úgynevezett „földreformig". Történetének talán leghí­i?ECTiirci»n Vasárnap több országból érkezett kó­rusok adtak találkát egymásnak és a müértő közönségnek a dorogi József Attila Művelődési Ház színháztermé­ben a XIV. Nemzetközi Kórustalálkozó keretien belül. A Dorogi Közművelődési Kht. és a táti Musik-Land utazási iroda szervezi már több mint egy évtizede a nemzetkö­resebb eseménye, hogy 1685. augusztus 15-16-án Lotharingiai Károly herceg a Tát melletti csatában verte meg Saiton Ibra­him pasa seregét. Bár az ütközetet köve­tően egy időre elnéptelenedett a falu, de a feljegyzések szerint 1699-ben már ismét magyar családok lakták, akik mellé 1722- ben katolikus németeket telepítettek a Fekete-erdő vidékéről. Patakjai már a 18. században híressé vált malmokat hajtot­tak A társadalmi-gazdasági élet aktivizá­lódását jelzi, hogy 1890-ben létrejött az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1918-ban pe­dig a „Hangya" Szövetkezet, majd a Gaz­dakör. Az első világháborúban elesett hő­zi kórustalálkozót, amelyen idén hat, ko­moly múltra visszatekintő együttes mu­tatta be műsorát. Az 55 évvel ezelőtt alakult Csolnoki Né­met Nemzetiségi Énekkar nemzetiségük nyelvén, harmonika kísérettel adta elő da­laikat, míg a viszonylag ifjú, hét éve ének­lő tokodi Gardellaca kórus - nevét a tele­pülés határában lévő római erődről kapta - Hunyadi Zoltán karnagy vezényletével Bárdos Lajos dalokat énekelt. A Piliscsévi sok szobra , melyet 1930-ban állítottak Sződy Szilárd alkotása. Említésre méltó látványosság még a 19. század második felében emelt Szentháromság-kápolna és az előtte álló kereszt. Műemlék jellegű még az 1846-ban épült klasszicista stílu­sú magtár. Talán kevéssé köztudott, hogy Magyarország első aszfaltozott útja is Táthoz kapcsolható, épp itt, a „táti egye­nesben" rendeztek egykoron nemzetkö­zi „automobil" versenyeket is A környé­ken lakók számára közismert és közked­velt még a táti Halászcsárda - érdemes meglátogatni! Varga Péter Dénes Szlovák Nemzetiségi Asszonykórus szlo­vák és magyar nyelven szólaltatta meg a régi szlovák és pilisi népdalokat, produk­ciójuk különlegessége volt, hogy karmes­ter nélkül adták elő műveiket a kórustalál­kozón. A karnagyként már korábban szín­padra lépett Hunyadi Zoltán ezt követően énekkari tagként is bizonyított a Bányász Kórus Tokodaltáró - Sárisáp együttesben, igaz, a bányászdalárda utolsó számait már ismét ő vezényelte. A rendezvényen a Felvidéket az 1982 óta számos nemzetközi versenyen meg­fordult zselízi Franz Schubert Vegyes Kar képviselte, amely a cséviekhez hasonlóan szlovák és magyar nyelven előadott mű­vekkel szórakoztatta a műértő közönsé­get. Őket a találkozó legnagyobb múltú kara követte: az 1912-ben alakult belga királyi Les Valeureux Liégeois belga, val­lon és magyar nyelven énekelt: a kórusta­lálkozót az „Adjon Isten jó éjszakát" című, magyarul előadott dallal zárták. Kórusok találkája Esztergomban 38 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents