Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-26 / 29. szám
Utcai harcosok: gyalogosok vs autósok Kicsit távolodva a központtól máris ne- uralgikusabb pontokhoz érünk, ahol a belvárosinál a vonatkozó szabályok, illetve a felfestett zebrák ellenére sokkal rosszabb a helyzet - elsősorban a gyalogosok kárára. Az egyik oldalon az Arany János utca-Kossuth Lajos utca találkozása az egyik ilyen pont, igaz, (talán az építkezés miatt lelassult forgalomnak is köszönhetően) itt még viszonylag gyorsan átengedik a gyalogosokat az autósok, sajnos kivételek persze itt vannak. Kicsit továbbhaladva, a IV. Béla király-Kossuth Lajos utca és Sissay köz találkozásánál már sokkal rosszabb a helyzet: a körforgalom felé itt már kétsávosra bővült úton gyakorlatilag minden egyes átkeléskor életüket kockáztatják a gyalogosok, annak köszönhetően, hogy míg az egyik sávban elsőbbséget biztosít az autó, addig a másik, párhuzamos sávban közlekedők legtöbbször gond nélkül száguldanak keresztül a zebrán, bele sem gondolva, hogy mennyi esélye lenne a zebrán közlekedőnek, ha kilépne eléjük a másik autó takarásából. Saját, és természetesen a gyalogosok érdekében csak tanácsolni tudjuk az autósoknak, hogy a párhuzamos közlekedés során mindig figyeljék a másik sávban közlekedők reakcióit is, a gyalogosoknak pedig azt, hogy mindig győződjenek meg arról, hogy mindkét sávban megadták-e nekik a törvény szerint járó elsőbbséget. A Kossuth Lajos utca veszélyes pontjai itt nem értek véget: a körforgalomig eljutva rendszeresen kell megküzdeni a kétszer kétsávos úton átkelő gyalogosokkal (tegyük hozzá: a megyei közúthoz tartozó úton ezen a szakaszon nincs kijelölt gyalogátkelő), a körfogalomnál pedig újabb résztvevők, a kerékpárosok csatlakoznak a mindennapi közlekedési csetepatéhoz. A forgalmas kereszteződés több veszélyt is rejt minden közlekedő számára: a be- és kijáratokhoz közel felfestett zebrák miatt nagy a koccanás veszélye a körforgalomban haladók részéről, az autóval közlekedők számára nem kell ecsetelni azt az érzést, amikor egy gyalogost átengedve végig azon „drukkolunk", hogy ne „csattanjon" belénk senki hátulról. Külön bája a körforgalomnak a már említett kerékpárosok jelenléte: a kereszteződésbe bejutásra váró kocsisort meggyőződésesen jobbról előző biciklis gyakorlatilag láthatatlanná válik a sofőr számára, hiszen az autós csak a körforgalomban balról érkezőkre figyel, és amint szabaddá válik az út, már indul is, jobb felé. Ahol, a legrosszabb esetben éppen ott kerekezik a szabálytalankodó kerékpáros... Ha kitesszük otthonról a lábunkat, számtalan veszélyes helyzetet kell megoldanunk. Akár autóval, akár gyalogosan vágunk neki Esztergomnak, biztosak lehetünk benne, hogy utunk során nem egy balesetveszélyes szituációt kell majd kikerülnünk. A z autósok és gyalogosok„harca"- úgy tűnik - örökké tart, és annak ellenére, hogy a járművezetők gyalogátkelőhelyekkel szembeni hozzáállása az elmúlt években mintha pozitív irányba változott volna, több kritikus pont is akad a városban. Az alábbi összeállítás korántsem teljes, a szerkesztőségünk autós és gyalogos tagjai által legveszélyesebbnek ítélt helyeit mutatjuk be, esetenként általunk biztonságosnak vélt alternatívát is ajánlva a közlekedőknek. A legszűkebb értelemben vett belváros annak ellenére az egyik legkevésbé kritikus rész, hogy itt a legnagyobb a forgalom, hiszen a gyalogosok és autósok közlekedését a zebrák mellett lámpák vezérlik. Ennek ellenére nem árt az odafigyelés egyik fél tagjainak sem: a Lőrinc utcából a Kossuth Lajos utcára jobbra forduló autósok sokszor csak az utolsó pillanatban veszik észre, hogy a lámpa ugyanekkor engedi át a gyalogosokat is, illetve sokan a gyalogos számára is biztató távolság helyett a Az esztergomi közlekedés neuralgikus pontjainak a jövőben egy rendszeresen jelentkező rovatot szentelünk, legközelebb a belváros és Dobozi Mihály utca, illetve Bánomi áttörés közti szakaszának kritikus részeit vesz- szük górcső alá. Várjuk ugyanakkor olvasóink visszajelzéseit is: önök szerint melyek a legbalesetveszélyesebb részei Esztergomnak? zebrát érintve állnak csak meg, és biztosítják a szabad áthaladást. Ugyanakkor a gyalog közlekedők legtipikusabb vétkének a szűkebb belvárosban az róható fel, hogy a lámpák és zebrák helyett sokan rövidítenek, és kelnek át az úttesten az autók között, elsősorban a Bástya előtti szakaszon, veszélyeztetve ezzel saját testi épségüket. Bukovics Krisztián 24 hídlap
