Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-26 / 29. szám
fele akkora hosszú (hat kilométer), mint amekkora sztrádát mi ka- nyarítottunk szuper-drágán az M7-es végére, a magyar-horvát határhoz (tizennégy kilométer). Nevettünk volna, ám inkább sírtunk, hogy amikor visszafelé átléptük édes hazánk léniáját, a jó minőségű horvát utakat felváltotta a hazai kátyús borzalom, ami a mostanság újra éledező Balaton partján - ahol még mindig több volt a bezárt kereskedelmi-vendéglátó egység, mint a nyitva lévő - azt tette lehetővé, hogy hatvannal araszoljunk a főúton. Horvátországban ellenben lehet haladni, a vidék pedig gyönyörű, inkább Görögországra hajaz, sem mint a Balkánra (figyelem, az utolsó pillanatban járunk, az árait tekintve most még inkább balkáni, mint görög). A múltját igyekszik elfelejteni, és figyelő szemeit a jövőbe veti. Ennek - sajnos - olyan következményei is vannak, hogy a kiválasztott célállomásunkról, a világ- örökség részét képező Trogirról is elfelejtik megemlíteni, hogy kiskorában Traunak hívták, és ide menekült IV. Béla királyunk a tatárok elől, sikeresen kibekkelve a helyi várban a mongolok tombolását. Persze Trau-Trogir inkább Dalmácia, és a közeli Splitben ágaskodó római császári (Diocletianus-korabeli) palotaromok tanúskodnak róla, hogy ez alapvetően más világ. Mindenesetre tény, hogy déli szomszédaink - 1102 és 1918 között egykori hontársaink - általában véve hajlamosak megfeledkezHorvát kislexikon Az 1991 óta független Horvát Köztársaság (horvátul: Republika Hrvatska) területe 56 542 négyzetkilométer, népessége kb. négy és fél millió, fővárosa Zágráb (lakosok száma, elővárosokkal együtt: 1 088 841 fő). Pénzneme: horvát kuna, az egy főre jutó nemzeti összterméke 2007-ben 8 452 euróra rúgott (nálunk 10,053), a munka- nélküliség 2,9 százalék volt tavaly (nálunk 8,1), és a dolgok jelen állása szerint 2010-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz. A legismertebb és leglátogatottabb horvát turisztikai „attrakció" a tengerpart, vagy másképpen a Horvát Adria (Hrvatska obala). Az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1 778 kilométer partvonalat jelent, ám ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5 835 kilométert. A horvát szigetek száma 1 185 (ebből csak 66 lakott), a legnagyobbak: Krk, Cres, Brac, Hvar, Pag, Dugi Ótok és Rab. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriái-, déli részén, Split és Dubrovnik között a Peljesac-félsziget. Az Adria-part észak-dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége kétszázötven méter, legmélyebb pontja 1 330 méter. Mélysége északon átlagosan húsz és ötven méter között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33, délen 38 százalék. A horvát Adria karsztos tengerpart, a világ legjobban tagolt ilyen képződménye. ni a közös múltunkról, a perszonáluniónkról, igaz viszont, hogy szeretik a magyart, és még magyar nyelvű étlapok is találhatók szerte az országban. A tenger meg gyönyörű, ahogy egykori valaki írta volt: va- lószínűtlenül kék. Mit tagadjam, nekem túl sós és napos, napi beaches alibi után inkább a konyha felé sandítottam, ahol már vártak a polipsaláták, kagylótálak, ínyenc halkészítmények és a helyi húsok (például: bárány). Persze, jó gourmand módjára inkább az előbbieket választottam, polip vagy tintahal ritkán akad horogra a Dunában, és nem pusztán azért, mert onnan is minden élő, ha tud, menekül. Egyszerű otthoni szokásaimat sem kellett egészen feladnom; vehettem mindenféle alkalmatlan, ám szépnek tetsző ezt-azt, ehettem főtt kukoricát a tengerparton, és ihattam helyi szeszeket is, amelyek kellőképpen finomak, és a végeredményük ugyanaz: kedélyesen imbolyogva faggathattam a helyi rendvédelmi erőket, miszerint Herr Sicher, Wo Ist Der Kaputplatz? (Biztos úr, merre van a temető?) Gulya 16 hidlap
