Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-19 / 28. szám
fotók; Pöltl h elyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Rokokó a város közepén Pöltl Zoltán Esztergomi históriákat bemutató sorozatunkban olyan építmények kapcsán írtunk meg „igaz meséket”, melyek főszereplői főként épületek voltak. Most sem lesz ez másként, de ezúttal azzal is megfejeljük aktuális írásunkat, hogy egy olyan házról írunk, mely a maga nemében egyedülálló: a Gróh-ház a város egyetlen fennmaradt rokokó építménye. Sokszor és szívesen forgatjuk Prokoppné Stengi Marianna Műemléki séta című könyvét a szerkesztőségben, többek között itt leltünk rá a Gróh-ház hiteles históriájára. Az építmény rokokó jellege a homlokzatnál érhető utol leginkább, itt asszimetria, az ablakokat körülvevő gazdag és finom stukkódíszek és a manzárdtetőn elhelyezett ovális ablakok mutatják az említett karaktert. Szintén a rokokóra utal, hogy a kapu sem középen, hanem jobboldalt található, illetve, hogy az emeleti ablakoknál egy süllyesztett fülkében féldombormű neoreneszánsz Madonna látható. MŰEMLÉK Ö' OII V.S2ERECSF.N ha/ ÉPüiTbarokk VTH USRAN 177-S KÖRÜL. Mikor épült fel a Gróh-ház? A ház építési dátumának megállapítása regénybe illő. A fent említett szerző is azon lamentál kiadványában, hogy még a kihelyezett műemléktáblán sem a jó évszámot olvashatjuk, hiszen oda 1778- at véstek, de ezt cáfolja az építmény rokokó jellege. Kutatások indultak tehát arra vonatkozólag, hogy mi lehet a helyes adat. Az elbeszélés szerint „a kutatást megnehezítette, hogy 1905-ig nem utcák szerint számozták a házakat, hanem többszöri változtatással mindig az egész városra kiterjedően. A rokokóra jellemző finom stukkódísz alapján, amely Esztergomban a városházán jelenik meg először, ennek 1773-i befejezése elé, vagy utánra vélték a Gróh-ház keletkezését. Ma már Pifkó Péter Esztergom 30 hídlap
