Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-01 / 3. szám
esztergom Pöltl Zoltán 2006 őszén lőtte fel a Hídlap először a riasztórakétákat az esztergomi belváros ékének számító Kis-Duna-part sziklás rézsűjének állapota miatt. A folyócska mindkét oldala több ezer négyzet- méteren gyomnövényekkel gazdagon spékelt, mi pedig már egy éve is arra voltunk kíváncsiak, hogy a gondozás tekintetében ki a felelős, illetve, hogy miért nem végzi el munkáját. A történetet sakknyelven akár patthelyzetnek is nevezhetnénk - a felelősök megvannak, miként a gyomok is. A Kis-Duna gyönyörű belvárosi ívét immár évek óta, ha nem éppen agresszív szúnyograjok, akkor kitartó gyomkolóniák uralják tavasztól őszig. A kis folyó két felén húzódó sétány platánsorokkal ölelt kanyarulatának látképén régóta csúf pötty az időről időre kinövő gaz. A szemet nem éppen gyönyörködtető, inkább könnybe lábasztó látvány felelősét pedig nem is volt olyan egyszerű megtalálni. Nem kevés utánajárással azonban kiderült, hogy az ominózus terület - a folyó medre és annak város felőli partja - rendben tartása a győri központú Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKÖVIZIG), a Prímás-sziget felöli rézsű rendbetétele pedig a város feladata. A győriek felelősségét a vállalat első számú embere, Janák Emil ismerte el többször is. Először az alacsony vízállás miatt a Kis- Duna medrében immár jól látható lomok tömege okán, másodszor pedig a partszakaszt elborító gyomdzsungel miatt kaptunk egyértelmű választ arra, hogy a vízügyi igazgatóság a rendbetétel felelőse. Janák Emiltől akkoriban azt is megtudtuk, hogy „az esztergomi Kis-Duna- ág, más néven prímás-szigeti mellékág a Magyar Állam tulajdonában és az ÉDUKÖVIZIG vagyonkezelésében van". A meder kitisztításának ügye azonban a mai napig nem megoldott, a vízügyi igazgatóság e tekintetben semmit sem tett, holott az alacsony vízállásnál már-már kikandikáló kétes eredetű vasdarabok nemcsak az esztétikai, hanem a környezetvédelmi és a vízi közlekedésbiztonsági elvárásokat is sértik. Bár sem az idei meleg tavasz, sem pedig a gyomokból származó pollenek okozta allergiaveszély nem hatotta meg az illetékeseket túlságosan, a part rendbetétele augusztusban egy morzsányival talán előrébb jutott. A nyár eleji első komolyabb gazosodást követően ismét felhívtuk Janák Emil igazgatót, aki kérdésünkre, miszerint mikor tisztítja meg a vízügyi igazgatóság a partrészt a gyomoktól, azt a válaszolta, hogy „az ÉDUKÖVIZIG minden évben megfelelő ütemterv szerint, két alkalommal tartja karban a hozzá tartozó területeket". Arra a kérdésre, hogy ezt a sétányon korzózók mikor tapasztalhatják meg fizikailag is, nem kaptunk választ. Aztán a nyár közepén újra megírtuk, hogy tűrhetetlen a Kis-Duna sziklás rézsűjének gyomos állapota. A sűrű zöld gazágyazat a folyó mindkét partját ellepte, a ronda látvány ügyében tett újságírói kutatás a felelős megállapításán túl már nem terjedt, maradt hát a remény. A gazolás július végén, augusztus elején valahogy mégis elkezdődött, és az avatott szem számára hamar kiderült, hogy ki hol köteles takarítani. A győri vízügyi igazgatóság által megbízott brigád a város felőli oldalon dolgozott, a helyi közhasznú társaság emberei pedig a Prímás-sziget felöli részen gyom- talanítottak. Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy érdekes módon a Hídlap utolsó ilyen témájú írását követően kezdett el tüsténkedni a vízügy és a város egy-egy brigádja is. Az már más kérdés, hogy a takarítás nem volt elég hatékony, mert míg a Kis-Duna bal partján az esztergomi munkások úgy gazoltak, hogy a gyom később nem nőtt vissza, addig az ÉDUKÖVIZIG emberei munkája nyomán, pár héttel a befejezés után ismét zöldbe borult a part. A folyó jobb partján pedig még most is ott éktelenkednek azok a jutazsákok, melyekbe a trehány alvállalkozó a gyomokat összegyűjtette. Valahogy kicsit úgy vagyunk tehát a Kis- Dunával, mint a mesebeli rossz mostoha a gyerekével. Sem az állami gondozás, sem a városi szándék nem elegendő egykor szép folyócska és patinás partjának rendben tartásához. Csak kicsit kell cinikusnak lennünk ahhoz, hogy azt gondoljuk, árvíz esetén legalább árnyaltabb a kép, akkor ugyanis nem látszik se a meder alján nyugvó lom, sem a partokat ellepő gyom. Irtó rosszul kezelt gyomoka Kis-Duna partján Az igazi senki földje
