Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-18 / 1. szám
esztergom A Vaszary Kolos Kórház köszöni, nincs jól Látlelet az egészségügyi reformról Az elmúlt több mint fél évben talán az egészségügyi „reform" szerepelt legtöbbet az újságok címoldalán és a hírekben. A betegek talán nem is mindig értették, hogy mi az újdonság a vizitdíjban, a napidíjban, a járóbeteg-ellátásban, illetve, hogy mit jelentenek a súlyponti kórházak, a változó aktív ágyszámok, vagy éppen miként változik a finanszírozás, a gyógyszerárusítás, és miért zárnak be patinás intézményeket, de azt mindany- nyian éreztük: legféltettebb kincsünk a tét. írásunkban az egészségügy átalakulásának lépéseit idézzük fel, az esztergomi Vaszary Kolos Kórházat a középpontba helyezve. Volt egyszer egy egészségügy... Azt senki nem állította, hogy a szocializmus alapjain kiépült egészségügyi ellátási rendszer a régi formájában sokáig életben maradhatott. A reformra szükség volt - hogy ilyenre, azt majd a jövő eldönti - a története pedig közel egy éve, tavaly októberben kezdődött, amikor a kabinet benyújtotta a parlamentnek a legelső egészségügyi reformtörvényeket, amit az év végéig át is nyomtak a törvényhozáson. 2007 első hónapjai aztán a kórházi struktúra- átalakítás jegyében teltek el: a liberális vezetésű szaktárca szerint szakmai érvek alapján, az ellenzék és az utóbb tapasztalt eredmény tanúsága szerint viszont íróasztalnál, körzővel és vonalzóval döntöttek „odafentről". A kaotikusnak tűnő rendszeren belül márciusban megszületett a nem kevés hibával megalkotott, majd később többször korrigált beutalási rend, a kórházaknak pedig még abban a hónapban alá kellett írniuk a finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Akkor, hasonlóan sok más településhez Esztergom önkormányzata is záradékot fűzött a megállapodáshoz, melyben az ágyszámok módosítását és a bonyolult szorzókkal kiszámítandó finanszírozás emelését kérték, mivel az eredeti támogatás egyszerűen nem fedezte a kezelések költségeit. A tel- jesítményvolumen-korlát miatt a kiemelt kórházak sem gyógyíthatnak annyi beteget, amennyit szeretnének, vagy ameny- nyi jelentkezik, hiszen az előírás feletti beavatkozások után már nem fizet az egészségbiztosító. Alig száradt meg a tinta az új szerződéseken, az intézkedéseket végrehajtó szakminiszter, Molnár Lajos beadta a kulcsot. Helyébe két héttel később a tárca addigi államtitkára, és elődjénél nem kevesebb ellenszenvet kivívott „kommunikátora", Horváth Ágnes került. Az átalakulás közben a miniszteri fejhullás volt a legkisebb veszteség, a most érzékelhető „eredmények" között szerepelnek a várólisták, a kihasználatlanul porosodó, méregdrága, életmentő készülékek, az akár több száz kilométert utazó betegek, a hiányzó orvosságok, a hetente változó vizitdíjszabályok, és a továbbra is megalázóan alacsony bérért dolgozó, kilátástalan helyzetben lévő egészségügyi dolgozók... És ezzel még nincs vége a reformfolyamatnak. Kórház a csőd szélén A Vaszary Kolos Kórházat 1994-től a megyei önkormányzat tartotta fenn, majd 2000-ben az esztergomi képviselő-testület úgy döntött: visszaveszi az akkorra az egyik legeladósodottabb intézményét. Ezt követően az ágyszámok és a dolgozói létszám csökkentésével és egyéb racionalizálási intézkedésekkel három év alatt sikerült felszámolni az adósságot. 2004. második felétől azonban a kormány fokozatosan csökkentette a támogatás ösz- szegét, ezért az intézmény újra elindult a lejtőn. Az áprilistól érvényben lévő új finanszírozási rend értelmében havonta mintegy 50 millió forint hiányzik a gyógyítási és üzemeltetési költségek fedezéséhez, ráadásul a kiadások egyre nőnek. Jelenleg a Vaszary kórház teljes adóssága 602,5 millió forint, melyből 283,8 millió forint hatvan napon túli tartozás. A közelmúltban érkezett ugyan 18 millió állami, illetve 32,5 millió forint önkormányzati segítség, amellyel sikerült is valamelyest visszafogni az egyre növekvő adósságállományt, de a következő hónapok várhatóan újabb és újabb 50 milliós 8 hídlap
