Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-01 / 3. szám

címlapon

)> Egy kis fürdő-történelem

Esztergom fürdőéletének múltját Horváth István múzeumigazgató foglalta össze talán a legalaposabban. Innen tudjuk, hogy az 1840-es években az esztergomi főkáptalan kezdett nagyszabású építkezésbe, amikor a Hévíz-tó medrét feltöltötték, és az egykori mederbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát Grämling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Ugyancsak ők létesítették azt a 473 méter hosszúságú föld alatti alagútrendszert is, amellyel a Szent Tamás-hegy lábánál, és az egykori tófenéken fakadó fenékforrások vizét összegyűjtötték az újonnan épített fürdő és a tó keleti végén létesített új vízimalom számára. Az új fürdő a helyiek igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta. 1885- ben a káptalani malom mellett Eckstein Mór vállalkozó újabb fürdőt nyitott meg, amely „egy nagyobb és egy kisebb társas fürdőt, továbbá három magánfürdőt, kabinetet, teljes fürdőkészlettel” foglalt magában. 1894-ben az Esztergomi Takarék- pénztár vette meg a Malya-féle fürdőt, és korszerűbb uszodát létesítettek, amely 1899-ben nyitotta meg kapuit. 1909-ben nagyszabású munkálatokba kezdtek: a fúrásokat mélyítették újabb melegvíz-források feltárása végett. A fúrást Zsigmondy József vezette, aki a „Szent István artézi kutat” 323 méter mélyre mélyítette. A kútból 29 Celsius-fokos vizet nyertek, erre Váczy-Hübschl Kálmán tervei szerint építették a fedett uszodát, amelyet aztán 1912. április 18-án adtak át. Az egykorú tudósítás szerint: „Szent István hévvíz fürdő. A Kis-Duna partján, közvetlen a csavargőzös állomás mellett, több száz éves platánfák terebélyes, hatalmas koronái alatt van. ...Ez a város legtekintélyesebb és legkényelter hosszú, új nagymedencét, amely országos versenyek rendezésére is alkalmas volt, de hamarosan megépült egy különálló női fürdőmedence is a fedett uszoda mellett. A nagyívű fejlődést, amely 1944-ig, a fűthető férfiuszoda átadásáig tartott, a II. világháború ismét megakasztotta, a nagy tervekből a háború után már nem valósult meg semmi. Az államosítás, majd az 1960-as, 70-es évek közeli bányászati tevékenysége pedig átmenetileg megpecsételték az esztergomi fürdő sorsát. (forrás: esztergom.hu)

mesebben berendezett gyógyfürdője... A telepen vannak kő- és napfürdők, nyitott és télen fűthető fedett uszodák... A nyári évszakban egész nap használható külön férfi és női uszodák állnak a fürdőközönség rendelkezésére.”

Az I. világháború megakasztotta ezt a fejlődést, amely csak 1924-től vett újabb lendületet: akkor az Esztergomi Takarékpénztár megvette a Fürdő Szállodát is és jelentős bővítésbe kezdett: 1927-ben megépítették a 25 méter széles, 50 mé