Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-12-22 / 19. szám
esztergom Minőségi változást hoz a schengeni csatlakozás Határtalan kapcsolatok A Híd születése és újjászületése A Mária Valéria híd előkészítési munkálatai 1893. december 1-jétől 1894. február 28-ig tartottak, maga az építkezés pedig több mint két évig. A hidat ünnepélyes keretek között 1895. szeptember 28-án adták át. Az avatástól számított csaknem 24 évben az átkelőn mindig élénk forgalom zajlott, egészen 1919-ig, amikor a szlovákiai oldalon lévő szélső nyílást a légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor a II. világháborúban vált hadi célponttá a híd, de az ellenséges bombázások és belövések akkor elkerülték, a visszavonuló német műszaki egységek viszont 1944. december 26-án felrobbantották három középső nyílását, amelyek a Dunába zuhantak. Az ezt követő politika nem támogatta a híd újjáépítését, ez a lehetőség csak 1987-ben vetődött fel, amikor Esztergomban ülésezett a Magyar-Csehszlovák Közúti Állandó Munkabizottság. A fórumon a szakértők úgy vélték, hogy egy személygépkocsi-közlekedésre alkalmas Lenger Varga Péter M ma építésé lenne a tegceiszeruDD. a yu-es eveKoen — — "* tovább folytatódtak a magyar-szlovák szakértői tárgyalások, végül 1998-ban jött létre az a miniszteri szintű megállapodás, mely alapján 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi szerződés. Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök a Duna közepén egy hajón írta alá az erről szóló egyezményt. 2001. március 14-ére elkészültek a Mária Valéria híd első vasszerkezeti elemei a Ganz Acélszerkezet Rt. üzemeiben. Az első hídelemet 2001. június 1-jén emelték a helyére, a másodikat június 30-án, a harmadikat pedig július 27-én. Augusztus 11 -én már megvalósult az összeköttetés a két part között, amelyet söröshordó-gurítással ünnepeltek az építők. Magyar oldalról Meggyes Tamás esztergomi, a szlovákiai oldalról Jan Oravec párkányi polgármester gurította a Duna- híd közepéig a két teli hordót, s ott köszöntötték a magyar-szlovák Ganz-IS konzorcium munkásait. Az aszfaltozás és műszaki átadás-átvétel után október 11 -én megnyitották az újjáépített Mária Valéria hidat a nagyközönség előtt. Amióta megépült a Mária Valéria híd és csatlakoztunk az Európai Unióhoz, erős, határon átnyúló vállalkozói, kulturális és civil kapcsolatok alakultak az esztergomi és a párkányi régió között. Az akadályok megszűnését követően a határon átnyúló Ister-Granum Eurorégióban is egyre jobban teret nyert az együttműködés gondolata. December 20-ától ezt továbbtetőzi a schengeni csatlakozás, az országok között ugyanis fizikailag is megszűnnek a határok. Az eurorégió fejlesztési ügynökségének ügyvezetője, Ocskay Gyula szerint azonban elsősorban gondolkodásmódbeli változást hoz a határnyitás. F izikai hatása, hogy ellenőrzés nélkül akkor megyünk át, amikor akarunk, átvihetjük gyerekünket vagy gyerekcsoportokat minden gond nélkül - idáig sok esetben nehézséget jelentett a kiskorúaknál az útlevél hiánya -, így akár már egész fiatalon elkezdődhet a kapcsolattartás.„Mentális változásokat hoz _ i a csatlakozás, az emberek tudatában fokozatosan meg- 1 szűnik a határ gondolata. Azért kell arra idő, hogy a ha- I tár emléke teljesen elmúljon, de ha megváltozik a gon- I dolkodásmód, akkor akár elhatározhatják az emberek, | hogy vesznek ott egy házat, vagy gyerekeiket oda járat- 1 ják iskolába, esetleg oda járnak orvoshoz. Ilyenekre már most is akad példa, de amikor tényleg érzik az emberek a határ megszűnését, és ez a mentális gát is átszakad, akkor lesz igazából élénk a kapcsolat" - mondta Ocskay Gyula. A kulturális, civil és vállalkozói kapcsolatoknak eddig sem volt akadálya, idáig is szoros együttműködés volt a két nemzet közös régiójában, de ehhez a schengeni határnyitás ,még egy kis pluszt fog hozzáadni. „Nem az a lényeg, hogy mennyiségileg megnő-e a közös rendezvények száma, mert nyilván ez is meg fog történi, vagy az, hogy lesz-e közös vállalkozás, mert nyilván ebből is több lesz. Ezek amúgy is kialakultak volna a természetes növekedés miatt. Nem a mennyiségi hatás a fő kérdés, hanem a minőségi változás. Ez persze rengeteg újdonságot is elő fog idézni, amelyeket előre nem látunk, mert nem volt hasonló tapasztalatunk. Ezek a változások azonban igazából szellemi szinten zajlanak le, és ezért fontosak"- hangsúlyozta a régió fejlesztési ügynökségének vezetője. 14 hídlap
