Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-12-15 / 18. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A katonák egyszer hazatérnek Pöltl Zoltán Helytörténeti sorozatunk aktuális része az épületek és templomok után most egy köztéri alkotással foglalkozik. A Kis-Duna sétányon felállított 14-es gyalogezred emlékműve a Bars, Esztergom, Nyitra és Hont vármegyékből toborzott katonák me- mentója, mely a mai napig sokszor válik az arra sétálók rövidebb-hosszabb tűnődéseinek állomásává. Helytörténeti rovatunk mostani fejezetének elkészítésében nyújtott segítségért hálás köszönet Horváth István régésznek, a Balassa Bálint Múzeum igazgatójának. S üldő gyerekkoromban, akárhányszor az akkor még Kis-Duna-parton lévő József Attila iskolába mentem, mindig megnéztem a 14-es gyalogezred domborművét. A sétány mellett lévő kis parknál a történelmi falba süllyesztett hatalmas kőfaragványon egy elszántságot sugárzó, erőteljes katona alakja látható. A szigorú hatást bizonyára a kézben tartott szuronyos puska, illetve a határozott mozdulat biztosítja. Azóta már tudom, hogy az alkotás ennél jóval többet jelent, felvidéki vármegyéink katonáinak hősiességének állít méltó emléket. A mű elsődleges üzenetén kívül az alkotás a magyar történelem két világháborút követő időszakára is utal. A domborművön lévő alak mellett a háttérben egyrészt a lévai vár romja, másrészt egy tornyos épület képében a nyitrai vár látható. Tudvalévő, hogy a felvidéki, illetve az ahhoz kapcsolódó Bars, Esztergom, Nyitra és Hont vármegyékből toborozták a 14-es honvéd gyalogezredet. Az emlékmű arról is tájékoztat, hogy ezek a katonák mely frontokon harcoltak, a tábla tanúsága szerint a 14. gyalogezred a világháborúban 1914-től 1918- ig többek között Ivangorod, Kárpátok, Tölgyes és Ojtoz, valamint francia és olasz harctéren küzdöttek. A másik táblát az „átkos” rendszerben megsemmisítés céljából avatatlan kezek kivájták helyéről. Szerencsére nem sikerült a pusztítás, a tábla később a Balassa múzeumba került, ahol a rendszerváltást követő évekig őrizték. Ezután a feliratot visszahelyezték, rajta pedig ez olvasható: „Az ezred otthonát, Nyitrát és Lévát elragadta Trianon. Ezt az emlékművet vitéz Deisler-Németh Károly tábornok kezdeményezésére állítottuk az ideiglenes határon”. A tábla eredeti írói így emlékeztek meg az elhunyt bajtársakról, és az ezred otthonának számító Léváról és Nyitráról, melyek helyett, az elcsatolás miatt, az akkor még „ideiglenes”-nek nevezett határon, azaz Esztergomban helyezték el a domborművet. Ebben az időben egyébként ezt a vármegyét még a KEE, azaz a „közigazgatásilag egyelőre egyesített” előtaggal illették - abban a társadalmi, politikai, történelmi helyzetben úgy vélték, a majdani visszacsatolásig nem érdemes átkeresztelni. A 14-es gyalogezredről megemlékező, fehér mészkő domborművet 1933-ban Berán János szobrász- művész készítette. Az alkotó előzőleg kisplasztikáiról volt híres, Esztergomban viszont ezen viszonylag nagyméretű munkája kapcsán csodálhatjuk meg tehetségét. A művészt a múlt század első felében az úgynevezett Szent István ötpengős megtervezésére és elkészítésére is felkérték.
