Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-08-25 / 2. szám

helyi história terepszemlére, mindenkinek nagyon tet­szett a gyönyörű táj csodálatos harmóni­ája. Gondolatban már oda képzeltük ma­gunkat a tó partjára, pecával a kezünkben" - emlékezett vissza az egyesület alapító elnöke. Nagyon jókor jött az akkori városi tanács és a helyi pártbizottság kezdemé­nyezése, miszerint a völgyben kis és olcsó telkeket parcelláztak ki hétvégi házak épí­tésére. A rendezési tervvel a Komárom Me­gyei Tervező Irodát bízták meg, amelynek vezetője ekkor Homor Kálmán, Füzessi Jó­zsef egykori gimnáziumi iskolatársa volt. „Azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy a rendezési tervben szerepeljen a Kerektó, az Alsó-, és a Középső tó kialakítása, így ke­rült be a tervbe. Ezzel kívántam alapot te­remteni a tavak megvalósításához" - idéz­te fel emlékeit az egykori nagy horgász. Egy csipetnyi szerencse is kellett... Papíron már megvolt az ötlet, de a meg­valósításhoz szerencsére is szükség volt. Az országosan meghirdetett mezőgazda­ságot és termelést elősegítő „melorációs" program keretében a Kerektó körzetében lévő tőzeg kitermelésére volt szükség, a ter­melőszövetkezetek ezt használták a talajja­vítására. A rendezési és a tőzegkitermelési terv elfogadása után az egyesület benyúj­totta igényét a kialakításra kerülő tavak hasznosítására. Miután az Esztergomi Va­sas Horgász Egyesület saját költségveté­séből gazdálkodta ki a tavak felújítását, így megkapták a városi tanácstól a hasz­nálati jogokat. Ezt követően megkezdő­dött a testet-lelket gyötrő munka, melyet sokan elleneztek és hátráltattak, de a kitar­tó egyesületi tagoknak köszönhetően vé­gül megvalósult az ötlet. A tőzegkiterme­lés következtében körülbelül kéthektárnyi csillogó vízfelület keletkezett, a mostani Kerektó helyén. Az egy méter mély, tiszta vízbe Füvessi József rögtön tíz mázsa pon­tyot, másfél mázsa vegyes halat telepített, ezzel jelezve szándékát, hogy mindenáron igényt tart a tóra a horgászegyesület.„Kész tények elé állítottam mind az egyesületve­zetőket, mind a városvezetést, bevallom ez a tettem diktatórikus volt" - folytatta Füvessi József. Az ideiglenesen kialakított tóban már ekkor lehetett pecázni. Akadályok még így is akadtak Ám ezzel a telepítéssel a Megyei Mező- gazdasági Osztály vezetője kifogással élt, szerinte ugyanis a halállomány veszély­be került azáltal, hogy a munkagép a kot­rással felkavarja a vizet, és ez akár a halak pusztulásához is vezethet. „A tavat le kellett halászni, szólt az uta­sítás. Ezt egy egész délutánt kitöltő vita követte, ami végül azzal zárult, hogy vál­laltam a Középső, vagyis a Mini-tó mi­előbbi megépítését, addig viszont a halak a Kerektóban maradhattak, és még azt is sikerült elérnem, hogy ettől függetlenül tovább horgászhattunk benne" - idézi fel a történteket Füzessi. A Mini-tó kivitele­zése végül a tervezés és a mérések után 1972. augusztus 12-én kezdődött meg, és a kerektói halállománya lehalászásával, valamint újabb mennyiség telepítésével 1973. február 15-én fejeződött be. Kapás van! A Kerektónál eközben tovább folytak a munkálatok, és végül 1975. májusában elkészült a horgásztó is, amelybe min­den évben 30-35 mázsa pontyot, 18-20 mázsa keszeget, illetve kis mennyiség­ben rabló halat, csukát és balint telepí­tettek. így tehát megvolt a Kerektó, ahol horgászni lehetett, és a Mini, amely ek­kor már nevelőtóként funkcionált. Koráb­ban ugyanis 30-35 forintos áron vette az egyesület a halakat, jóllehet a saját neve­lésű „uszonyosok" sokkal olcsóbban kine- velhetőek lettek volna. Ehhez persze szükséges volt halbioló­giai ismeretekre is, ezeket Füvessi József 1976 májusában szabadságai alatt a száz­halombattai halgazdaságban bővítette. Az elsajátított szakismeret után pedig ne­kiláttak a rendezési tervben Alsó-tóként emlegetett harmadik tó megépítésének. Újabb nehézségekkel ugyan, de 1976. ok­tóber 15-ére ez is elkészült. A Nevelő-tó­nak keresztelt vízbe 6-7 dekás első osztá­lyú ivadékokat telepítettek, melyeket egy év után 25-27 dekásan lehalásztak és a Mini-tóba tettek. A következő lehalászás­kor a Mini-tóból 35 mázsa horogérett ha­lat vittek a Kerektóba. „A kalkulált önkölt­ség 14 forint/kilogramm volt, szemben a korábban vásárolt 35 forint/kilogram- mos árral. A következő évek is igen jó eredménnyel zárultak, és a fogás gyako­risága is csaknem biztossá vált" - számolt be a végeredményről Füvessi József, akit - mint mondta - „végül támadóim hata­lomvágya, irigysége, és hiúsága 1981 ja­nuárjában lemondásra kényszerítettek." A három horgászati funkciót ellátó tó mellett, azonban még létrehozták a Fürdő­tavat is, mely a kilencvenes évek közepén elvesztette nevével fémjelzett szerepét. A közel két évtizedes kemény munka és egy gyerekkori álom megvalósításának ered­ményeképpen kapta meg Búbánatvölgy mostani környezetét, mely azóta kirándu­lók, pihenni vágyók, és persze horgászok számára biztosít üdülési, szórakozási és sportolási lehetőséget. A belterületté nyil­vánított területen már nemcsak a víkend- házak sokasága áll, manapság ugyanis egy­re több esztergominak szolgál lakóhelyéül a megnyugtató és szép környezet. hídlap 21

Next

/
Thumbnails
Contents