Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-25 / 2. szám
esztergom Az 1990-ben indult Cambrai-Esztergom testvérvárosi kapcsolat mára komoly rendszerré nőtte ki magát. Francia barátaink számos jelét adták már annak, hogy egész egyszerűen beleszerelme- sedtek városunkba. Idén többek között azzal tiszteltek meg minket, hogy egyik legnagyobb ünnepünkre, augusztus 20-ára fúvószenekaruk adott csodálatos koncertet a főtéren. A testvérvárosi kapcsolat egyik fö szervezőjével, a társaság esztergomi elnökével, Jónás Zsigmonddal Pöltl Zoltán beszélgetett.- Egy hétig vendégeskedtek nálunk cambrai-i barátaink. Mi volt a mostani látogatás apropója?- Idén nemcsak Esztergom volt a cél, Budapesttel is ismerkedtek a cambrai-iak, számos fővárosi múzeumot megnéztek, de azért természetesen megcsodálták kedvenc magyar városuk nevezetességeit is. Augusztus 20-ára aztán megérkeztek a francia fúvósok is, és az ünnep tiszteletére koncertet adtak a megújult főtéren.- Megfogalmazná a testvérvárosi kapcsolat legfontosabb ismérveit a baráti társaság szemszögéből nézve?- A két települést érintő összes kapcsolat alapját képezi a testvérvárosi nexus. Ez érvényes a kerékpárosokra, tűzoltókra, rendőrökre, iskolákra és a kórházakra egyaránt, ezek rendszerét a mi baráti társaságunk dolgozta ki, ez tehát a fő csapás. Az első évek kezdeti lépései után aztán a két város között több szálon futó kontakt mára már hivatalossá is vált.- Milyen hozadéka lehet a két város polgárai számára, hogy közelebbről is megismerhették egymást?- Véleményem szerint közös munkánk legfontosabb eredménye, hogy francia barátaink egész egyszerűen „belénk szerettek", de ehhez az is kellett, hogy jó értelembe véve sikerült eladnunk nekik a kultúránkat - olyannyira, hogy egyre nagyobb az érdeklődés Esztergom irányába. Jó példa volt erre ez az augusztusi vendégeskedés, 18-án például százötven francia látogatott el a városba.- Egy város önismerete bizonyára megjelenik egy testvérvárosi kapcsolatban. A távolabbról érkezőktől megtudhatjuk, hogy milyen Esztergom a külső szemlélő szemével. Hogy vélekednek a cambrai-iak Esztergomról és az itt élőkről?- Sokszor bele kell pirulni abba, amit hallunk az ide érkező franciáktól. Többször mondták már ugyanis, hogy szépek vagyunk és okosak. Ezt nem az irónia és nem is a jó modor mondatja vendégeinkkel, éppen ezért zavarba ejtő kedves dicséretük. Én azért nem gondolom, hogy ennyire jók lennénk, de ezek szerint a látszat ez, a franciák pedig nem engednek a véleményükből. Valamivel nagyon elvarázsoltuk őket, és erre jó példa, hogy a francia oldal társasági elnöke, aki ugyan egyszerű tagként kezdte, de annyira megtetszett neki szűkebb pátriánk, hogy nem kis fáradtság árán megtanulta a nyelvünket. Ebben aztán követte őt felesége és még több francia társasági tag is. Van olyan cambrai-i is, aki azt mondta, amint nyugdíjba vonul, azonnal ideköltözik.- Miben tudjuk egymást segíteni az említett és már élő kapcsolatokon kívül?- A két város csak paritásos alapon tud együttműködni. Ennek megfelelően egyenlő partnerekként elfogadva egymást, egymás iránti tisztelettel, szeretettel lehet közösen dolgoznunk. Ezzel együtt természetesen nagyon sok segítség jön tőlük, a helyi Vöröskereszt is kapott tőlük korábban különböző karitatív szállítmányokat, de emellett iskolákat is támogatnak. A testvérvárosi kapcsolatból igazán nem mi, a jelenlegi kapcsolat- tartók fogunk profitálni, hanem a következő generációk. Beszélgetés Jónás Zsigmonddal, a Cambrai-Esztergom Baráti Társaság elnökével Esztergom nagykövetei vagyunk
