Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-12-08 / 17. szám

címlapon mációs űrt szerették volna betölteni egyéves kőrútjuk során. Mint mondta: Magyarország esetén belül színes a határ menti együttműködés lehetősége, hiszen hét országgal határos, me­lyek közül vannak olyan országok, akik már korábban tagjai voltak az uniónak, olyanok, akik velünk együtt léptek be és Ukrajnára gondolva - olyan is, amelynek egyelőre nincs lehe­tősége a csatlakozásra, erre pedig Európában nem akad példa. Pálfi István mesélt arról a napról is, amikor Brüsszelben be­mutatkozott az Ister-Granum Eurorégió. Ekkor döntötték el, hogy a koordinátori szerepet ez a régió látja majd el, hiszen itt az együttműködés olyan szintjére jutottak, amely példa le­hetne a régóta uniós tagországok közötti együttműködés te­rén is. Pálfi István tragikus halála után idén áprilisban hivatalosan is bejegyezték a szövetséget, melynek elnöke Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, társelnöke pedig Meggyes Tamás lett. Célok héthatár mentén A szövetség céljai között többek között szerepel a már uni­ós tagállamok esetében a működési területtel való haté­kony együttműködés előmozdítása, a csatlakozás előtt álló országok esetében a működési területen a folyamat előse­gítése, támogatása. Ezekkel párhuzamosan azonban felada­taik vannak a határ menti települések közötti szorosabb együttműködés elősegítése, az önkormányzati feladatkö­rök mindegyikére kiterjedő szakmai-információs együtt­működés kialakítása terén is. Amióta megalakult a szövet­ség, több olyan ügyet is szárnyai alá vett, amelyek a ma­gyar-magyar közeledést szolgálják. Ennek szellemében a jövőben konferenciát rendeznek az Ipoly-hidak újjáépítése érdeké­ben, illetve az Alföld-Fiu- me vasút újraindítása ügyében. Politikai nyilatkozat (részlet) „A Hét Határ Önkormányzati Szövetségbe tömörült határon inneni és túli önkor­mányzatok valamint európai parlamenti képviselők 2007. december 5-én ünnepi közgyűlést tartottak. A résztvevők megemlékeztek arról, hogy 2004. december 5-én Magyarországon eredménytelen népszavazásra került sor a letelepedés nél­küli magyar állampolgárság határokon kívül rekedt magyaroknak történő meg­adásáról, és arról is, hogy a kialakult helyzetben 2005. december 5-én, szimboli­kusan a népszavazás egyéves évfordulóján alakult meg a Szövetség. (...) A Kárpát-medencében élő magyarság közötti kapcsolatok újraszövése szempont­jából az európai uniós integráció új távlatokat nyitott. Erős képviselettel rendel­kezünk. Az Európai Parlamentben a 27 tagország közül a nyolcadik legnépesebb delegációt adják a magyarok: a sikeres romániai EP-képviselői választásoknak kö­szönhetően újabb négy taggal, 30-ra bővült a magyar ügyeket Brüsszelben megje­lenítő képviselőink száma. (...) A Héthatár Egyesület ezért felkéri a magyar parlamenti pártokat, hogy fogad­ják el a magyar állampolgársági törvény olyan módosítását, mely első lépcsőben az Unión kívüli magyaroknak lehetővé teszi a letelepedés nélküli állampolgárság megszerzését. Egy ilyen döntés oldaná a 2004. december 5-i népszavazás követ­keztében előállt magyar-magyar feszültségeket, és lehetővé tenné, hogy ké­sőbb külön döntéssel az uniós polgárságot kapott nemzetrészek esetében is megtehessük ugyanezt. Esztergomban, 2007. december 5-én” Esztergom a kettős állampolgárság mellé állt A 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazást megelőzően Esztergom mindent megtett azért, hogy fel­hívja a figyelmet az ügy fontosságára, melynek jegyében 2004. november végén háromnapos rendezvénynek is ott­hont adott a város. A„Mi, tizenötmillióan magyarok"elne­vezésű konferencián és kerekasztal-beszélgetésen számos határon túli fiatal mondta el gondolatait a magyarságról és hazaszeretetről. Mellettük felszólalt többek között - Kárpáti György olimpia bajnok és Héja Domokos karmes­ter is. Meggyes Tamás polgármester akkor azt mondta: az esztergomiak úgy érzik, küldetésük van a nemzet egyesí­tése terén és minden erővel ezen dolgoznak. A résztvevők aláírták a Szövetség Könyvét, mely a határon túli és itteni magyarság összetartozása mellett hitet tévő nyilatkozatot tartalmazza. Aztán jött a hidegzuhany, a kormány kam­pányának, és az ezzel párhuzamosan szított ellenérzések­nek köszönhetően a népszavazáson a már ismert, elutasító eredmény született. Mindössze három településen álltak a határon túliak mellé: Sopronban, Hódmezővásárhelyen és Esztergomban. A város akkor első helyet szerzett a köze­pes nagyságú települések között, hiszen a választásra jo­gosultak több mint 27 százaléka igennel voksolt a 49 szá­zalékos részvétel mellett, ami 10 százalékkal haladta meg az országos átlagot. melynek létrehozásával új alapokra kívánták helyezni a hatá­ron átnyúló magyar-magyar együttműködést - elnökévé a je­lenlevők akkor egyhangúlag, az interregionális, határ menti együttműködések szakértőjét, az Európai Parlament képvise­lőjét, - az azóta elhunyt néppárti képviselőt - Pálfi Istvánt vá­lasztották. Az elnök a Héthatár kezdeményezésről akkor azt mondta a Hídlapnak, hogy a pályázatok terén tapasztalt infor-

Next

/
Thumbnails
Contents