Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-25 / 2. szám
kultúra korlátozódik... Betegségének híre hamar elterjedt birodalom szerte, természetes utóda nem lévén, a trónt öccse, Lipót toscanai herceg örökölte, aki a történetírók szerint szándékosan lassan haladt Bécs felé, mivel nem kívánt találkozni haldokló bátyjával, nehogy későbben rásüthessék, hogy József valamely politikai végrendeletét szándékozná megvalósítani. A történelembe így aztán„AI- kotmány-visszaállító Lipót"néven vonult be, Józsefet pedig nagy terveivel együtt eltemette a sírkamra. „Ajobbágyságrul" Kultúra éjjel-nappal Esztergom-Kertvárosban A Gyűrűk ura és a kultúra szolgái Varga Péter Dénesi Kétszázhuszonkét esztendővel ezelőtt, 1785. augusztus 22-én történt, hogy aláírta híres, bár kissé semmitmondójobbágyrendeletét II József. A nagy reformer császár négy évvel a francia forradalom kitörése előtt nyilvánvalóan megérezte az új idők kezdetét. Jobbágyrendelete valójában az örökös jobbágyság eltörlését célozta volna, végkimeneteiében azonban csak a jobbágy név haszná- p latának megtiltására korlá- tozódott. Pedig a rendelet W tulajdonképpen a job- bágyság életviszonyainak javítását, a mezőgazdaság kapitalista fejlődését célozta. Kimondta, hogy a jobbágy javaival szabadon rendelkezhet, mesterséget tanulhat, és az úrbérrendezésben rögzített szolgáltatásokon felül semmit sem köteles teljesíteni. Biztosította a szabad költözést, a földesúr engedélye nélküli házasodási Bár II. József halálos ágyán szinte minden reformintézkedését visszavonta, a jobbágyrendelet érvényben maradt. Ő maga pedig különös egyéniség volt. A kor uralkodóihoz képest puritán módon élt, megszüntette az udvarban a tékozló spanyol etikettet, étkezésit„mindösz- sze"tíz fogás felszolgálására korlátozta. Soha nem viselt díszes császári holmikat, mindig egyszerűen, katonaruhába öltözve mutatkozott. A történelemben ugyan nincs létjogosultsága a„mi lett volna"föl- tevésnek, mégis érdemes elgondolkodni rajta, vajon mennyivel alakult volna másképpen a Habsburg Birodalom és vele együtt Magyarország sorsa, ha a császár i iK'alLn mom rei írván ti? QntQnrlnrn Pöltl Zoltán Különös akcióval hívja fel a figyelmet idén a magyar közművelődés végváraira, illetve a kultúra hazai helyzetére a Kulturális Központok Szövetsége. A társulás más közösségekkel vállvetve arra próbálja irányítani most a figyelmet, hogy a társadalom minden rétege megismerje a hagyományos és egyedi működtetésű közkultú- rálódási intézményeket. A nagy szavak mögött nagy tettek is állnak, ősszel két alkalmunk is nyílik rá, hogy akár 24 órán át műveljük magunkat. I dén az esztergom-kertvárosi közösségi ház játssza a főszerepet a Kultúra éjjel-nappal elnevezésű országos akcióban, ahol valóban különleges élménnyel gazdagodhatnak az ide látogatók. Esztergomban és környékén egyedül a Féja Géza Közösségi Ház csatlakozik a „hosszú nyitva tartáshoz”, a Tóth Tamás által vezetett intézmény pedig nem kevesebbre vállalkozott, mint a Gyűrűk ura című mozitrilógia egészben való levetítésére. Az este induló film-saga így a hajnali órákra ér véget, ez az idősáv pedig eleve feltételezi, hogy csak a legelszántabb kertvárosiak vetik bele magukat a „nagy utazásba”. De nézzük, hogy valójában milyen motivációkkal indult az elhatározás, vagyis hogy kultúrát ontani éjjel-nappal. Az országos kultúrával foglalkozó intézmények felhívása nyomán a „cselendzs” nem is maradt válasz nélkül, és közel száz intézmény jelzett vissza. A program célja is hamar világossá vált: felhívni a nagyközönség figyelmét a közművelődés bástyáinak számító épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, vagy esetleg folyamatosan zárva tartanak. Az ötletgazdák szerint fontos, hogy megismerjük szűkebb és tágabb környezetünk kulturális értékeit, mert ez ösztönözhet arra, hogy fenntartsuk és megőrizzük azokat, ráadásul ez egyben erősíti a lakóhelyhez és az országhoz való kötődést az identitás- tudatot is. A Kultúra éjjel-nappal elnevezésű megmozdulás szeptember 15-én és 16-án kerül megrendezésre, a különleges programban résztvevő intézményekben hagyományos és újszerű, valamint egyedi műsorok egyaránt megtalálhatók lesznek. A programot támogatja a Pesti Est is, mely erre az alkalomra külön kiadással segít eligazítani minden érdeklődőt a kultúrházak kínálatában. Aki netközelben élvezi az életet, az a www.oroksegnapok.hu weboldalon bővebb tájékoztatót is kaphat. Az országos akció jelentőségét és összefogásra alkalmas szövétnekét jól jelzi, hogy a két napra minden helyszínre egyforma plakátot és a résztvevő intézmények dolgozói számára külön zászlót és kitűzőt is küld a központ. A most még csak készülő rendezvényekkel kapcsolatban bizonyos elvárásokat azért kikötöttek a szervezők, azt például feltételül szabták, hogy az adott eseménynek valamilyen köze kell, hogy legyen a programnak otthont adó épülethez. így akik esetleg ritkábban, vagy soha nem látogatják a művelődési házakat, most megismerhessék azok működését, illetve funkcióit. A kisebb településeknek például azt javasolták, hogy a megnyúlt üzemidőben a településeken lévő tájházakkal, faluházakkal közösen használják ki a program lehetőségeit. A lényeg az értékek közvetítése. A Tóth Tamás által vezetett kertvárosi intézmény nincs is híján ezeknek, az igazgató, aki korábban az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban tevékenykedett, nagyon is jól tudja, hogy manapság nem elég a művelődést tálcán kínálni, muszáj könnyeddé is tenni, de cserébe a közönség hálásan érdeklődik. 16 hídlap
