Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-11-17 / 14. szám
kultúra Városvédő civilek köre Esztergom Barátainak Egyesülete Pöltl Zoltán Egyesületük Esztergom legnépesebb civil közössége, jelenleg 136 regisztrált fővel működik - állítja Koditek Pál elnök hangjában nem kis büszkeséggel szervezetének aktuális bemutatásakor. A főként városszépítési feladatokat ellátó társaság, az EBE népszerűségét mutatja az is, hogy megalakulásától kezdve igen komoly szellemi és anyagi támogatást tudhat maga mögött. Az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) a város egyik legrégebbi civil szerveződése, az 1872- ben alapított Esztergomi Sétahelyszépítő Egylet volt. Az EBE-t Esztergom kulturális értékeinek védelme, felkutatása és bemutatása céljából alapították 1983-ban. A társaság tevékenységét a helyben működő muzeológusokkal, régészekkel és művészettörténészekkel együtt kooperálva végezte és végzi ma is. Az EBE megalakulásakor elsősorban csak tagdíjbevételekre számíthatott, de voltak helyi vállalatok, illetve vállalati brigádok melyek különböző mértékű összegekkel támogatták a szervezetet. Ilyen volt a Relégyár, azaz Medicor támogatása Németh János és Bádi Béla vezetése alatti időszakban. Az EBE első eredményeinek számított, hogy bevonta az itt élőket a város arculatának tervezésébe, jó példa erre Homor Kálmán lokálpatrióta, akinek a felerősödő civil kezdeményezések időszakában a Mária Valéria híd helyreállítási munkálatainak elindításában tevékeny szerepe volt. Az Esztergom Barátainak Egyesületében többek között olyan városszerte ismert vélemény- formálók vállaltak, vállalnak effektiv szereplést, mint például Horváth István, Kaposi Endre, Németh János, Meggyes Miklósné, Bánhidy László, Nagyfalusi Tibor. Az egyesület több ciklust is megélt, ezek közül Koditek Pál elnök a bősi vízlépcső megépítése elleni tiltakozás és a Mária Valéria híd újraépítése előkészítésének időszakát emelte ki. A közösség ekkor hallatta legerősebben a szavát, ekkor lépett, mint civil szervezet leghatározottabban a közéleti porondra. Az EBE elsőként 1984-ben indított városvédő tábora révén lett országosan híres. A nyaranta megrendezésre kerülő táborban több mint száz gyerek vesz részt, a feladatuk a város közterületeinek, emlékműveinek megtisztítása, felújítása, a feliratok újrafestése, a hozzátartozók nélkül maradt sírok gondozása. A táborozás alkalmával várostörténeti előadásokon és tanulmányi kirándulásokon vesznek részt a nebulók, az egyesület működésének célja ekkor is megvalósul, hiszen a felnövekvő generáció tagjai így megszeretik a várost és a természetet is. 18 4 8 1948 EMLÉKERE Nyolcszáz éve született Árpád-házi Szent Erzsébet Iskola, híd és sétány őrzi emlékét Esztergomban Gál Kata Vasárnap zárul a Szent Erzsébet-év, amely tavaly november 19-én vette kezdetét. Ez idő alatt nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megemlékeztek II. András magyar király és merániai Gertrud nyolcszáz évvel ezelőtt született lányáról, akinek emlékét Esztergom is őrzi. Azon kívül, hogy az egyik legnépszerűbb magyar név, több népi hiedelem is kapcsolódik az idén hétfőre eső (november 19.) Er- zsébet-naphoz, amelynek most további aktualitását adja, hogy ekkor zárul le a Szent Erzsébet év. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébet születésének nyolcszázadik évfordulója alakalmából hirdette meg az emlékévet, amely tavaly a fővárosi Szent István-bazilikában tartott misével vette kezdetét november 19-én, és vasárnap, november 18-án Sárospatakon, Erzsébet szülő városában ér véget. Ekkor szentmisét és körmenetet is rendeznek, valamint átadják a Szent Erzsébet Rózsája Díj-at, amelyet idén Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége vehet át. Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő életét a jótékonykodásnak, a szegények megsegítésének szentelte, halála után nem sokkal, 1235-ben szentté avatták, ettől kezdve nagyon gyorsan elterjedt tisztelete egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórhá- zak, templomok, kápolnák és kolostorok. Emlékét Esztergomban sokáig csak egy középiskola őrizte, ám ez év márciusában Seregély István egri érsek, a Szent Erzsébet-év jubileumi bizottsága nevében azzal a kéréssel fordult az önkormányzatokhoz, hogy Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából nevezzenek el róla közterületet. A képviselők döntésével Esztergom ennek a kérésének azzal tett eleget, hogy a legfiatalabb hídját, a Tabán hidat és a jelenlegi Nagy-Duna sétányt Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezte el. A népi hiedelem szerint, ha novem bér 19-én, Erzsébet névnapkor esik, lágy tél lesz, nem kell félni a kemény fagyoktól, és karácsony napján is ugyanilyen idő lesz. hídlap 17
