Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-08-18 / 1. szám

címlapon Egyházi események A hagyományos budapesti Szent Jobb-körmenetet megelőzően már reggel 8 órakor kihelyezik tiszteletadásra a szent ereklyét a Szent István bazilikában. Az Erdő Péter bíboros által celebrált ünnepi szentmise és az országos körmenet 17 órakor kezdődik a bazilika előtti téren. Az esztergomi bazilikában szombaton 18 órakor, vasárnap 8 óra 30 perckor, 10 óra 30 perckor és 18 órakor, hétfőn pedig 8 óra 30 perckor kezdődnek a szent­misék, és valamennyi templomban a megszokott miserend szerint tartják a szent­misét, illetve istentiszteletet Szent István király és az állami ünnep tiszteletére. ötvenes években az ünnep külsőségei közé tartoztak a közösségi programok és a tisztavatás, tűzijáték helyett pedig tábortűz volt a Gellért-hegyen, a kora­beli hatalom viszont remek alkalomnak tartotta az ünnepet a termelési verse­nyekről és a legeredményesebb sztaha­novistákról való beszámolásra. Ebben az időben vált augusztus húszadika egyik máig élő eseményévé az állami kitünte­tések adományozása. A Kádár-korszakban ismét változott az ünnep arculata. Tovább élt a zászló- felvonás és a tisztavatás hagyománya, újjáéledt a tűzijáték szokása, egyre na­gyobb, az ország minden részéről ezre­ket Budapestre vonzó turistalátványos­ság lett a vízi- és légiparádé, Debrecen­ben pedig megszületett a virágkarnevál. A puha diktatúra éveiben augusztus 20-a az avatások napja is volt, ekkor adtak át gyárakat, iskolákat, szállodákat, lakóte­lepeket és egyéb létesítményeket. Érde­kes, hogy a gulyáskommunizmus évei­ben az alkotmány és az új kenyér mellett ismét felmerült István király neve az ün­neppel kapcsolatban, persze szigorúan a „Szent” előtag nélkül. A több mint negyven évig betiltott körmenet hagyományának újraéledésére egészen 1989-ig kellett várni, ám azóta minden évben megrendezik a főváros­ban, a Szent István-bazilikánál az elma­radhatatlan kenyérszenteléssel együtt. Az 1990-es első szabad választások után a parlament a három magyar nem­zeti ünnep közül augusztus húszadikát nyilvánította hivatalos állami ünneppé, és talán máig ez az egyetlen olyan ün­nep, amelyet az egymással szemben álló politikai erők között a legkevesebb vitát szüli, és azonos megítélést nyer. Az*ünnepi ceremónia fővárosi elemei változó külsőségekkel ugyan, de meg­maradtak a múlt rendszerből: zászlófel­vonás, tisztavatás, vízi- és légiparádé, körmenet és tűzijáték egyaránt szerepel a programok között. 2000-ben különös jelentőséget kapott a nyárvégi ünnep­nap: ekkor avatták ortodox szentté Ist­ván királyt és ekkor kezdődött, valamint egy évvel később ekkor ért véget a mil­lenniumi év. Szent István dicsérete a Vízivárosban Az ünnepi hétvégén ahogyan ezt már évek óta megszokhattuk, hangulatos ünnepi forgataggal népesül be az Erzsé- bet-park és a Kis Duna-part. Szombaton délelőtt gyermekműsorokkal, régi kö­zösségi gyermekjátékokkal, az Arany­sólyom Lovagrend bemutatójával vár­ják a látogatókat, fellép a Cambrai fú­vószenekar, ezután este hatkor Jeanne Carroll kubai blues énekesnő koncertje kezdődik, őt pedig a Ladánybene 27 és a Jamsterdam követi. Vasárnap egész nap várja utasait a ró­mai gálya egy kis dunai sétahajózásra, és a 100 éves Esztergomi Hajós Egylet is színes programokkal készül az ünnepre a Petőfi csónakház kertjében. A Széche­nyi térről 14 órakor indul a Fresco Ballo zászlódobálók látványos menete a Vízi­városba, ahol e napon is lesz mesejáték, lovagi torna, sőt Belső-ázsiai harci játé­kokat is láthatunk, és a Bóbita együt­tes is elhozza kedvelt gyermekműsorát. Este Palya Bea és zenekara lép fel, majd az Örökségünk - A Csík zenekar című szimfonikus művet tekinthetjük meg a 21 órakor kezdődő tűzijáték előtt. Az ünnep előestéje a Memory Band utca­báljával zárul. Augusztus 20-án, hétfőn a cambrai-i fúvósok adnak térzenét a Széchenyi té­ren, és újra láthatjuk a minden évben nagy sikert arató olasz zászlódobálókat is. Délután két órakor Bencze Laci kony­hájába látogathatunk el, majd a közép­kori városrészek hagyományos vetélke­dőjére kerül sor. Este a Sebő együttes és az évek óta Esztergomban ünneplő Ghymes együttes koncertjével fejeződik be a háromnapos ünnep. Kenyérszentelés Szentgyörgymezőn A Szentgyörgymezői Olvasókörben a többéves hagyománytól eltérően idén augusztus 19-én, vasárnap tartják a kenyérszentelő ünnepséget, melynek színes kísérőrendezvénye a kertbarát­kor tagjainak terménybemutatója, va­lamint a nőklub és a nyugdíjasklub ké­zimunka- és kézműves kiállítása. A va­sárnap reggel kilenc órakor kezdődő ünnepségen a cambrai-i fúvósok muzsi­kája után Meggyes Tamás polgármes­ter mond köszöntőt, majd Varga Lajos római katolikus plébános megszenteli, Ágoston Csaba református, Ferenczy Andrea evangélikus és Cselényi István görög-katolikus lelkészek pedig a fele­kezeti hagyományoknak megfelelően megáldják az új kenyeret. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér jelké­pes átadását követően a polgármester ünnepélyesen megszegi azt, majd bor­ral kínálják a vendégeket. hídlap 5

Next

/
Thumbnails
Contents