Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-27 / 11. szám
címlapon November 2-a, halottak napja története az ezredfordulóig vezethető vissza. Szent Odilo clunyi apát 998-ban rendelte el, hogy a halottakról zsolozsmákkal és szentmise-áldozatokkal emlékezzenek meg, és ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. A szokás Nyugat-Európában a 12-13. századra mindenhol elterjedt, így Magyarországon is. A mindenszentekkel ellentétben az ünnep nemcsak a katolikusoké, hanem a reformáció több vallása is elfogadja - míg az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerik, addig a reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az eseményről. Szokások és hiedelmek halottak napján A népi kultúrában a mindenszentekhez szinte egyetlen szokás sem kötődik, ezzel szemben a halottak napja igen színes hagyományokkal rendelkezik, sőt több népi hiedelem is kapcsolódik hozzá. Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbetétele és feldíszítése. Erre azért volt szükség, mert úgy tartották, hogy ezen a napon a halottak hazalátogatnak, a feldíszített sírokkal akarták „szebbé tenni lakhelyüket”. A hazalátogatás hiedelméhez tartozott egy másik szokás is, miszerint odahaza megterítettek számukra, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Más szokás szerint gyertyát, vagy lámpát gyújtottak a halottaknak minden helységben, hogy eligazodjanak. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott, tilos volt a meszelés, mosás, a mezei munka, - mivel ez - megzavarva a holtak nyugalmát - és sok bajt hozhatott a ház népére. Ismét hosszú hétvége Mindenszentek napja mintegy fél évszázad után - a Munka Törvénykönyve módosítása nyomán - 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon. November 1-jén és 2-án, illetve az ünnepet megelőző és követő hétvégén ösz- szességében milliók keresik fel a temetőket, sírkerteket. Az ünnepre készülnek a temetők környéki árusok, a sírkertek fenntartói, a Volán-társaságok, valamint a rendőrség és polgárőrség is. Ünnepek, óraállítás - változó menetrend Az ünnep miatti munkanap-áthelyezés, és maga az ünnep is megváltoztatja a vasúti és busz menetrendeket. Miután hétvége közelébe esik mindenszentek, azért a pénteki napot is munkaszünetivé nyilvánították törvényhozóink. Ezt büntetlenül azonban nem lehet megtenni, mármint a pihenést, ezért ismét dolgos szombat lett a mai, cserébe azonban a jövő héten négy napot is pihenhetünk. Mindezek miatt módosul a vonatok és buszok közlekedési rendje is, a vonatok október 27-én, szombaton, valamint október 31-én, szerMécsesek és virágok Halottak napján különösen szép a temetők látványa este, amikor a sírokon elhelyezett gyertyák és mécsesek messziről ragyognak. Napjainkban a halottért meggyújtott láng mellett virágok is díszítik az emlékhelyeket. A legelterjedtebb virág a krizantém, mivel számos változata halottak napja tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól - akár 2-3 hétig - tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert. Ünnep az óceán túlpartjáról Mindenszentek előestéje Halloween ünnepe, amely az utóbbi időben kezdett csak begyűrűzni Magyarországra. Az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű ünnepnek idehaza nincsenek gyökerei, leginkább az„amerikanizálódás" hatásának - amelyet elsősorban a multik közvetítenek köszönhető, hogy mindenféle jelmezt és töklámpást lehet itthon is vásárolni. Az ünnep eredete a kelták korába nyúlik vissza. A Brit-szigetek területén és a mai Franciaország északi részén élő kelták november elsején ünnepelték az újévet, és úgy tartották, hogy az újesztendő előtti napon az élők és a holtak közötti határ elmosódik, a halottak pedig visszatérnek. Október 31-én ezért a magaslatokon hatalmas tüzeket raktak, és termény- és állatáldozatot mutattak be. Miután kialudt a tűz, az ünneplők hazatértek, de a parázsból egy darabot haza vittek, ahol ezzel ismét tüzet gyújtottak, és egész éjszaka virrasztottak. A kelta hatások mellett a római hagyományok is hagytak nyomot a Halloween átalakulásán. A fák és a gyümölcsök istennőjének, Pomonának ünnepét szinte egy időben rendezték. Később a szokások összefonódtak és kialakultak az esemény ma is visszaköszönő jelképei: a boszorkány, a fekete macska, a csontváz, illetve a tréfálkozás és a jóslás. Amerikában a 19. században keltették életre ezt az ünnepet az akkornagy számban érkező ír telepesek. Azóta szokás a tengerentúlon, hogy a gyermekek jelmezekbe bújva házról házra járnak és édességet kérnek ajándékba. fi /1
