Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-10-20 / 10. szám

W3S'SSS3sSS>

it*

mm

aV'líri

JMrigii

pillanatban, a pénztárnál is jelen van. Az unalmas sorban állás közben kinek ne jönne meg a kedve egy kis nassolásra, de ha csokit nem, egy csomag rágót biztosan rádobunk még a szalagra, Miért is ne? Ezért nem hagyná ki egy kereskedő sem a kassza melletti csokis polcot, bár az újság is hasonlóan működik.

Hogyan legyünk intelligens vásárlók?

Ha egy kicsit is elgondolkodunk a fentieken, látjuk, hogy a féktelen vásárlási láz, avagy az idegenből hangulatfestővé avanzsált szóval élve „soppingolás" támadás a pénzünk, az egészsééletmód

Az írás elkészítéséhez a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) és annak helyi szervezete, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (Ekoku) nyújtott segítséget.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete kezdeményezésére hazánkban is évek óta megtartják a„Ne Vásárolj Semmit Nap"-ot november utolsó péntekjén, amely egy figye- lemfelhívó„sztrájk"a diktált túlfogyasztás ellen. Idén november 23-án nem vásárol semmit az, aki úgy érzi, tartózkodása egy csepp a jó ügy tengerében.

günk, a szabadidőnk, a becsületes kiskereskedő honfitársaink, a magyar gazdaság és a környezetünk ellen. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy ismerjük és felismerjük a hatásvadász marketingfogásokat, ne dőljünk be ezeknek ok nélkül, mérlegeljük folyamatosan valós szükségleteinket, és gondolkodjunk hosszabb távon is, azaz legyünk tudatos, kritikus fogyasztók. Számoljunk saját lakókörnyezetünk áraival egy kicsit, és adjunk még egy esélyt a kisboltoknak. A boltossal kialakuló személyesjó kapcsolat garancia a jó minőségre, amire ők sokkal jobban vigyáznak, mint egy multi! Gondoljuk át az időráfordítást is: lehet, hogy két-három helyen begyűjtve a hétvégi ebédre valót gyorsabban végzünk, mintha „egy kalap alatt" jelszóval elmegyünk a hipermarketbe. Minden vásárlás előtt gondoljuk végig, hogy mire van szükség, és írjunk listát. Ne csábuljunk el a nem „betervezett" termékekre. Olvassuk el az élelmiszer ösz- szetevőit és a szavatossági időt, ne csak az olcsó ár vezéreljen. Részesítsük előnyben a visszaváltható csomagolásokat, és legyen nálunk mindig vászontáska. Műszaki és háztartási termékek, valamint játékok esetében inkább a drágább, de jó minőségűt válasszuk, és vegyünk tölthető elemeket, hiszen a tönkrement elektromos és műanyag hulladékok kezelését is végső soron mi fizetjük meg. A csomagolóanyagokat és a veszélyes hulladékot szelektív hulladékgyűjtőbe vigyük. Ha tehetjük, a gyerekeket hagyjuk otthon, hiszen a szükségtelenül „kinyúzott" chips, csoki, nyalóka vagy kisautó nemcsak az apróságoknak árt, hanem éves szinten súlyos összegekbe is kerül.