Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-20 / 10. szám
közügy szeti leletekről is beszámolt.„Egyes felvetések szerint a török korban rizst termeltek a völgyben, ám ez nem valószínű. Az viszont biztos, hogy Búbánatvölgy legalább 3000 éve lakott terület, mivel találtak ilyen idős leleteket is itt. Az ősi települések nyomairól a bronzkori, a kelta, és a római kori régészeti leletek tanúskodnak"- mesélte Horváth István. A római kor nyoma még látható a völgy bejáratánál, az egyik telken ugyanis megtalálhatóak egy őrtorony falainak maradványai. A római korban őrtoronylánc húzódott végig a Duna-parton, mely a birodalom akkori határát védelmezte. Ennek a vonulatnak két része állt Búbánatvölgy kapujában, ám ma már csupán az egyik maradványai lelhetők fel. Természetesen a későbbi korokból is találtak a szakértők emlékeket. A régészek és történészek az Árpád-kori, 11-12. századi csontvázas sírok mellett, egyéb leleteket is kiástak a völgy Duna felőli oldalán. így biztos, hogy az Árpád korban is lakott terület volt Búbánat, ami köszönhető volt valószínűleg a Visegrád felé vezető, egyik legfontosabb budai útnak is, mely a római korban hadi útvonalként szolgált. „A Hideglelős kereszt csúcsán pedig egy római kori klastrom maradványai találhatóak, melynek egy részét lerobbantották, de jelentős falmaradványok állnak itt még ma is, amelyek még várnak a feltárásra" - tette hozzá a múzeumigazgató. Azonban nemcsak a völgy bejáratánál találtak a régészek bizonyítékokat arra nézve, hogy a terület jó ideje lakott, hanem beljebb, a Kerektó környékén is. Itt a kelta korból származó edények kerültek elő, kicsit beljebb, a Hármas-forrásnál pedig római kori épületekre és egyéb leletekre bukkantak a szakemberek. Ám talán az egyik legérdekesebb kérdésre a mai napig nem tudnak a történészek válaszolni: történetesen arra, honnan ered a völgy szomorkás neve. „Nem tudni, honnan származik az elnevezés, de az biztos, hogy valami régi, nagy bánathoz köthető"- magyarázta Horváth István. hídlap 9 működésével. „Ha mindkét pályázaton eredményt tudunk elérni, akkor kisebb lakossági hozzájárulására lesz szükség, ha nem, akkor nagyobbra. A beruházás eredményeként azonban nemcsak újabb lakóterületek alakulhatnak ki, hanem a már meglévő ingatlanok, telkek értéke a sokszorosára növekedhet" - mondta az alpolgármester. Hozzátette: az értéknövekedés sokszorosa lesz annak, mint amit az egyes tulajdonosoknak hozzájárulásként kell majd kifizetni. A pályázatokhoz szükséges dokumentációkat, valamint a környezetvédelmi hatástanulmányt az önkormányzat már előkészítette, az eredmény körülbelül fél év múlva derül ki, sikeres szereplés esetén pedig 3-4 év alatt elkészülhet a teljes beruházás. A sejtelmes nevű völgy története Amióta világ a világ Búbánatvölgy lakott terület, ezt bizonyítják a folyamatosan előkerülő leletek is. A térség, a régészeti maradványok mellett rengeteg titkot rejt, amelyek számtalan eltérő véleményre és eredeztetésre adnak okot. Csakúgy, mint a völgy szomorú-sejtelmes elnevezése, amelyre máig nincs hivatalos magyarázat. Búbánatvölgy mindig is lakott terület volt, bár természetes szépségét újra csak a 60-as évektől kezdtékfelfedezni, amikor megindult a tavak kiépítése. Természetesen az ember nem a huszadik században fedezte fel a völgy szépségeit, Horváth István történész, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója 3000 évvel ezelőtti régéAzok a kutatók, akik a finnugor eredeztetéssel szemben a szkíta, hun-magyar vérvonalat vélik igaznak, azt állítják, hogy egykor Búbánatvölgy környékén vár is állott. Ezt erősítette meg egy történelemkedvelő és -kutató búbánati lakos is. Harcsa Gábor szerint Esztergom és Dömös között kellett lennie a Vetus Budának, vagyis az eredeti Budának, amit Attila testvére, Buda alapított. Mivel ez azonban a legendás hun vezér engedélye nélkül történt, Attila felelősségre vonta testvérét, majd ezt követően saját kezével megölte és a Dunába dobta fivérét.„Több írás is említi, hogy itt volt Buda vára, ezért sokan megpróbálták megkeresni, de a pontos helyét beazonosítani még soha nem sikerült"- tette hozzá az egykori újságíró.
