Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-10-20 / 10. szám

címlapon hogy menjenek át az alagúton. A Sötét­kapu előtt 25 méterrel felállított sorom­pónál a katonák megállították a tömeget, ^ de nem sokkal később parancsra visszavo- nultak az épületbe. A forradalmárok utá- ^3 nuk indultak a 80 méter hosszú alagúton I keresztül, élükön az első autóbusszal. A i Ki pont felolvasására azonban már nem I frll kerülhetett sor: a Bazilika alatti alagútnál f a katonák tankágyúval lőttek az utasokkal teli autóbuszra. A jelenlévők később tanú­sították, hogy a harckocsiban egy páncé­los tizedes ült, aki azonban a mellette ülő páncélos százados tűzparancsát nem haj­totta végre, sőt a tankból ki is ugrott a lö­vés előtt, így a tűzparancsot maga a száza­dos hajtotta végre. A T-34-es tank állító­lag figyelmeztető lövést akart leadni a kapu belső bejárata felőli oszlopra, de a lövedék gellert kapott, és a busz hátulját találta el. A detonáció óriási volt, hiszen a körbezárt kis téren a hatalmas falak visszaverték a hangot. Ekkor nemcsak tüntetők sérültek meg, hanem azok is - köztük piaci kofák -, akik mint jámbor utasok szálltak fel, hazaindulóban a távolsági buszokra. A kezde­ti sokk után a buszon tátongó füstölgő lyukon keresztül kezdtek menekülni az emberek, ám néhány másodperccel később kere­pelni kezdtek a lőfegyverek, és ennek villámgyorsan 14 halálos áldozata, valamint 60 sebesültje lett. Közben pár másodperc múlva egy sivítás és egy csattanás hallatszott a Várhegyen. A másik tankból, amelyik eközben kitört az útra az épület másik végétől, a pilismaróti út felé lőt­tek, és el is találta az ott lévő trafikot - ekkor vesztette életét M magyar ávósok lőttek magyar civilekre. A lövöldözés áldoza­tainak nevét 1989 óta emléktábla őrzi a tragédia helyszínén, ami 2006-ig az alagút belsejében volt elhelyezve, utána pedig, a Szeminárium épületével szemben, a Sötétkapu bejáratánál kapott helyet egy új 56-os emlékművel együtt. A köztársaság ünnepe is Október 23-án az 56-os forradalom mellett 1989 óta egy má­sik eseményre is emlékezik a magyar nemzet. 1 989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ide­iglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiál­totta a harmadik - bár tulajdonképpen csak a második - ma­gyar köztársaságot. (forrás: wikipedia.hu, franka-egom.ofm.hu) Az áldozatok Bartal Ferencné trafikos élt 39 évet Bánóczi Fülöp János vontatós élt 23 évet Bogárdi József segédmunkás élt 28 évet Fata József villanyszerelő élt 21 évet Filakovszki János géplakatos élt 24 évet Gál János csillés élt 39 évet Homor Ottilia Mária tisztviselő élt 19 évet Jungbauer Károly üvegfúvó élt 39 évet Juhász Anna technikus élt 54 évet Katona Józsefné gyári munkás élt 19 évet Körösi Ödön tanító élt 32 évet Lehovecz Béla géplakatos élt 46 évet Neuhauser Ilona gépírónő élt 24 évet Pesti Kálmán üzemvezető élt 45 évet Raschek Magdolna gyári munkás élt 20 évet a bódéban tartózkodó Bartal Ferencné. Egy visszaemlékező szemtanú szerint az a tank, amelyik a trafikba lőtt, ezután megindult a Sötétkapu felől menekülő tömeg után és folya­matosan géppisztollyal tüzeltek a Sötétkapu melletti domb oldal felé. A katonák azonban ezzel sem elégedtek meg, és miután visszaértek a Sötétkapuhoz, a Szent Tamás-hegy felé kezdtek lőni a menekülők után. Az emberek a fák közöt l búk dácsolva rohantak a hegyről a város felé, miközben a puskaro­pogás újra és újra megszólalt. A fák közé húzódó, gürnyedten futó emberek közül többet itt ért találat. 1956. október 26 án egyetlen orosz katona sem tartózko­dott Esztergomban, így marad a szomorú tény: azon a napon 6 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents